Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1930-05-20 / 10. szám

XXXXVI. ÉVFOLYAH lO. SZÁM 1930. MÁJUS 30. r ww ■■ (YE1ÍDÉCÍLŐ-, SZÁLLÓ-, KÍVÉSIPABI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasáhmilliinéterenkmt ALAPÍTOTTA: IHÁSZ »TÖBOT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA UTCA 3. SZÁM Teleíonszám: „József“ 322—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL, DÉLLTÁIV 3 ÓRÁIG) Furcsa por indult meg mostanában a népjóléti minisz­térium ellen. Egy kis község megbukott és tönkrement patikusa indította, akinek a nyakára újabb patikát engedélyezett a nép­jóléti kormányzat, habár a falu lélekszáma nem változott. A régi, a tönkrement patikus egész egyszerűen hatalmas kártérítési ösz- szeget követel a népjóléti minisztertől, akit felelőssé tesz az ő vagyoni bukásáért, mert az hozta a nyakára az új, tőkében bőségesebb és szerencsésebb konkurrenciát. Óriási érdeklődés várja jogászi körök­ben ennek a pernek az eldőlték Kétség­telen, hogy amikor az egyes üzemek enge­délyezési jogát a törvény bizonyos kor­mányzati tényezőknek tartotta fenn, ezt nem puszta szeszélyből cselekedte. Az ilyen engedélyezés „felelősséggel" járó tényke­dés és aki gyakorolja, az bizonyos mér­tékig helyt állni is köteles érte. Most az a kérdés, kiterjeszti-e a bíróság majd anyagiakra is ezt a felelősséget? Nagyon sok jogi szakértő azt mondja: igen. Ez hamarosan elválik és akkor bizonyára, sokszorosan meggondolják majd az ille­tékesek az új engedélyezéseket. Bennünket, italmérőket, mindenki más­nál jobban érdekelhet ez a pör, amely talán nagyon is radikálisan fogja meg­oldani egyik legsúlyosabb sérelmünket, a tömérdek új italmérési jog engedélyezését. Mert mi is pörölhetünk és mindenkinél több okunk és jogunk van porolni. Mi is tönkrejutunk. Száz számra hullunk, elpusztul egész életünk kis vagyonkája, tőkéje, szorgal­munk gyümölcse olyan apróságokon, hogy máról-holnapra a nyakunkra engedélyeznek új meg új italméréseket. Az antialkoholiz- mus uralkodó áramlatában úgy szaporítják az új engedélyeket, mint a gyomot az árokparton. B-listások, rokkantak, nagyúri rokonok mind a mi szakmáinktól remélik a kiszipolyozási lehetőségeket még és ezer módjuk van rá, hogy új engedélyükkel tönkretegyék a régi szakmabelieket. Mehet-e ez így tovább? Vájjon nincs-e igazuk szakmáink tönkre- jutottainak, akik majd felbuzdulva a kor­mányzatot pörbefogó patikus példáján, ők is megkísérlik a porokét a hibás és túlzott engedélyezésekkel szemben ? Vájjon nincs-e joguk a kártérítésre az olyan engedélye­zővei szemben, aki miatt elveszti mindazt, amit egy életen keresztül gyűjtött, bízva Az összes rokonszakmák figyelmébe ajánlható lépést tettek most a budapesti kávésok. A pénz­ügyminiszterhez memorandumot intéztek az ital­mérési amnesztia tárgyában és a kormányzat már foglalkozik is az ott felhozott súlyos jogi és gazdasági érvekkel. A fontos felirat, amelyet valószínűleg hamarosan követni fognak a szükséges változtatá­sokkal a magyar vendéglős, éttermi, -korcsmáros és italmérő szakmák hasonló memorandumai is. teljes egészében így szól: A Budapesti Kávésok Ipartestületének közgyűlése egyhangúlag a következő határozatot fogadta el; ,,A Budapesti Kávésok Ipartestületének köz­gyűlése sajnálattal látja, hogy az ipartestületnek több ízben illetékes hatóságok elé terjesztett, meg­indokolt és bíztató ígéretekkel fogadott kérései : az 1921. évi IV. t.-c. (italmérési törvény) sérelmes és az ipar gyakorlásának biztonságát zavaró intéz­kedéseinek revíziója, úgyszintén a kivételes hatalom gyakorlásáról szóló törvény alapján évről-évre hatályban tartott 1920. évi XV. törvénycikk (ár- drágítási törvény) hatályon kívül helyezése még mindig késik. a viszonyok állandóságában, gazdasági helyzetének, kockázatainak törvényes védel­mében? A magyar bíráskodás megközelíthetetlen jogérzéke fenyegető gazdasági hátteret ád az ilyen pörök mögé, ha azok adatokkal és bizonyítékokkal vonulnak föl. És a mi szakmáink jól teszik, ha fölhívják tagjaik figyelmét az ilyen lehetőségekre is. Az enge­délyek nemcsak kötelezettségeket jelentenek, hanem jogokat is és az egész szakmának tesznek szolgálatot, akik megkísérlik az írásba nem foglalt, de értelmileg a sorok közt lappangó jogok érvényesítését is buká­suk órájában! (A R, Nyíregyháza.) A mai súlyos viszonyok mellett mindkét törvényes intézkedés teljesen idejét múlta és a közgyűlés nyomatékosan kéri a törvény végrehajtására hivatott hatóságokat, hogy az évek óta sürgetett intézkedé­seket tegyék végre meg. A közgyűlés ugyancsak megállapítja azt, hogy a Kormányzó úr Őfőméltósága által megadott amnesztia a még mindig érvényben álló rendelkezések folytán, a kávésiparban egyáltalán nem érvényesül s míg a megindított bűnvádi vagy jövedéki kihágások elkövetői ellen eljárások beszüntettetnek, addig a gyakran csak formai okokból meghozott árdrágí- tási kihágások elkövetőitől az italmérési engedélyek megvonattak és azok jogaikba évek óta nem helyez­tettek vissza. Az ipartestület a legnagyobb tiszte­lettel viseltetik a törvényes hatóságok iránt, anélkül, hogy a hozott intézkedéseket kritizálni kívánná, úgy véli, hogy elérkezett az ideje annak, hogy ezek a jogmegvonások revízió alá vétessenek és az amnesztia ezekre is kiterjesztessék. A közgyűlés megbízza az elnökséget, hogy az e határozatban foglaltakat újból hozza napirendre és azokban az illetékes hatóságoknál járjon el.“ A budapesti kávésok italmérési amnesztiáért. Mintafelirat az összes rokonszakmák számára. Az illetékes körök már tárgyalják is a memorandumot. őr ős Lipót r.-t., bornagykereskedés Telefons József 359-78 Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. szám. Alapi«atoU 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom