Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1930-05-20 / 10. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1030. májas 20. E közgyűlési határozattól indíttatva, az ipartestület alulírott elnöksége azzal a tiszteletteljes kéréssel fordult Nagyméltóságodhoz, hogy az abban foglaltakat megfontolás tárgyává tenni és megfelelő intézkedését kiadni méltóztassék. Ipartestületünk már több ízben fordult előterjesztéssel Nagyméltóságodhoz avégből, hogy az árdrágí- tási törvény (1920: XV. t.-c.) és az italmérési törvénynek (1921 : IV. t.-c.) sérelmes intézkedései megfelelő úton módosíttassanak. A jelenlegi törvényes helyzet ugyanis a következő : Az 1921. évi IV. t.-c. 3. § 1. bekezdése szerint: Nem adható engedély azoknak, akik bűntett, nyereségvágyból elkövetett vétség, súlyosabb természetű árdrágító kihágás miatt jogerősen elítéltettek. Ugyancsak a 17. .1. bekezdése szerint ily körülmények fenniorgása esetén az engedély elvonandó. Ezzel szemben az 1920. évi XV. t.-c. 1. §-a csakis árdrágító visszaélés „vétségét“ ismeri, árdrágítási kihágást sem súlyosabb, sem enyhébb formában elkövetni nem is lehet. Már pedig az árdrágítási joggyakorlatot ismerve, megállapítottuk, hogy az iparunkban előfordult esetek túlnyomó többsége -- az 1920. évi XV. t.-c. 1. §-ának határozott terminológiája nélkül — legfeljebb kihágásnak lenne minősíthető, mit a meghozott ítéletek indokolása is igazol. Ennek ellenére a törvény szavaira való hivatkozással a pénzügyi és rendőri hatóságok az ily „vétség“ miatt elítéltek engedélyeit elvonták, vagy az újabban kért engedélyek kiadását megtagadták sokszor oly esetekben is, amikor a büntetés kiállását követő öt év eltelt és az illetők teljesen kifogástalan erkölcsi magaviseletét tanúsítottak. E szempontoktól vezettetve, azzal az alázatos kéréssel fordulunk Nagyméltóságodhoz : a) kegyeskedjék rendeletileg intézkedni aziránt, hogy az 1921. évi IV. t.-c. 3. §-ának az árdrágító vétségekre vonatkozó rendelkezése csak a valóban súlyos esetekre alkalmaztassák, súlyos eseteknek tekintve azokat, amikor a bírói ítélet nagyösszegű pénz- vagy elzárásbüntetést tartalmaz ; b) a büntetés kiállásától számított öt éven túl az árdrágítási ítéletek ne vétessenek figyelembe ; c) a kiadott amnesztia a felemlített esetekre is terjesztessék ki és a fenti módon elrendelt engedélymegvonások és megtagadások revízió alá vétessenek, illetőleg kérelemre újból tárgyaltassanak. Bízunk Nagyméltóságod jóindulatában, hogy előterjesztéseink jogosult voltát méltányolva, kéréseinket kegyesen teljesíteni fogja. Legmélyebb tisztelettel: Budapesti Kávésok Ipartestülete Havas Nándor dr. főtitkár, Mészáros Győző elnök. Akkor, amikor büntetőjogunk etikai célzata az, hogy a bűnös megjavultan a társadalomnak vissza- adasSék, teljesen lehetetlen az, hogy javarészt az inflációs idők alatt elkövetett kisjelentőségű delik- tumok a dolgozó társadalomból való örökös kirekesztést jelentsenek. Azt reméltük, hogy a Kormányzó úr Őfőméltósága jubileuma alkalmából kiadott amnesztia-rendelet ezekre az esetekre is kiterjed. Sajnos azonban, a kiadott rendeletek szövegéből ily irányú intézkedés nem tűnik ki, miután az esetek túlnyomó része már a múltban letárgyaltatok és a büntető eljárás befejeztetett, sőt annak konzekvenciájak.ép az italmérési engedély megvonatott vagy megtagadtatok Több mint 30.000 vendéglőst és korcsmárost sújt a hiteltilalom. Van-e hitel a korcsmában? — Az uj hitelrendelet az életben. A az abban 1—3% mennyiségben előforduló koffein okozza, mely a szívre és az idegekre ható méreg. Ezért, kizárólag a koffein miatt tilt el az orvos oly sok embert a kávé élvezetétől. Az egészségre természetesen csak a koffeinmentes kávé veszélytelen, s ez a Hág kávé, mely valódi, finom babkávé. A Hág kávéhoz semmi sincs hozzáadva, semmi belőle elvéve, csak a sok emberre legtöbbször tudtán kívül és állandóan káros koffein. Szív- és idegbajosok, sőt gyermekek is nyugodtan ihatnak Hág kávét, annyira ártalmatlan, oly egészséges. Győződjön meg egy kisérlettel! Ha megismerte, úgy sohasem fog lemondani róla. kávé káros voltát HÁG KÁVÉ R.-T., Budapest, Ranolder-a. 21. Bon. Küldjenek nekem a mellékelt 70 f levélbélyeg ellenében egy próbacsomag Hág kávét Név ............... .... Utc a ____ __.... Hel ység ...................... Má jus elseje óta komor hangú kis táblák függnek a vendéglők és korcsmák falán, ha fekete keretbe lennének illesztve — gyászjelentések hangulatát keltenék. Ezek a táblák ugyanis a réges-régi „hitelbe- borozást“ parentálják el. Szóval 1930 május hó elsején meghalt a hitel, el is temették hivatalosan s ha valamelyik korcsmáros exhumálni akarná : a 122.400/930. B. M. rendelet értelmében 30 napi elzárással, vagy 600 pengőig terjedhető pénzbírsággal sújtják. A vendéglők, korcsmák, apró csapszékek krétája tehát, ez a réges-régi magyar betűvető és számvevő-eszköz, emlék lett. Belehullott a múltba, akár az itce, a messzöly, vagy a lopótök. Itt Budapesten épúgy, akár a Hortobágyon, vagy a legeldugottabb kis falu „Nagykorcsmájában“. Nem lehet többé bort hitelbe fogyasztani s a borocska árát felkrétázni az ajtó hátára, vagy éppen az apró számolócédulákra, adósságot csináló név fölébe. Ha valaki mégis csak hitelezne, semmiféle bíróság sem ül törvényt többé, hogy az adóst az adósság megfizetésére kötelezze. Május elseje óta, 19 napja már, hogy ravatalon fekszik a dáridós hitel. És bizony sok-sok bonyodalmat okozott. Napok óta figyeljük a rendeletszülte helyzetet s az a kép alakult ki, hogy a vendéglősipar igen-igen szeretné, ha ezt a váratlanul megjelent elsejei meglepetést egyszerűen meg nem történtté tennék. A magyar vendéglősiparnak nincs egyetlen olyan tagja sem, aki ne adóznék tisztelettel a törvény erejének. Ám elseje óta öt napon keresztül azt láttuk, hogy a „122.400/930. B. M.“ kissé nehéz helyzetbe sodorta a vendéglősöket, sőt — a fogyasztókat is . . . Valahogy az a kép alakult ki előttünk, hogy hitel nélkül nincs üzleti élet még abban a kis butikban sem, amelynek cégérére ezt festette a tulajdonos: „Nagy pintes a kis erszényhez“. íme egy kép: Kedves, apró korcsma Budán, jó messze az ú. n. nagyvilágtól. János bácsi régi vendég, bekukkant, megkívánt egy spriccert. Hát ez igazán nem nagy kívánság. Viszont János bá’ tíznaponkint kapja a kenyérzsoldot. Tíznaponkint fizet. Ma harmadika van, kerek egy hét múlva áll a pénz a házhoz. A falon ott függ a komor felirat s így ijesztgeti öklömnyi betűkkel: „Hitel mától kezdve igazán nincs, mert. . .“ stb. Következik a rendelet. (Az „ilyen“ szövegű tábla, hogy: „Hitel nincs!“ már igen régi, annyira régi, mint az „Erre tilos az út!“ s az ember elolvassa, de nem nagyon veszi komolyan.) János bácsi a korcsmáros figyelmeztetésére kibetűzi az új rendeletet s azután így szól: — Becsületes ember vótam is, vagyok is. De nem akarom, hogy magát, korcsmáros úr, miattam lecsukják, hát majd keresek egy másik csapszéket. De azért haragról szó sincs. .. A korcsmáros bizony hívná vissza. Hiszen nem muszáj erről tudni senkinek, azért ad ő, eddig még mindig megkapta az árát. János bácsi azonban A MI ÉRTÉKEINKBŐL. RANDL ISTVÁN vendéglős, Tokod. WERL JÓZSEF vendéglős, Budafok. Tizenkétezer magyar vendéglős, kávés, korcsmáros és fogadós dolgozik szerte az országban, húzza az igát és adja ereje legjavát egy életen keresztül másokért. És mi az eredmény ? Alig pár száznak marad meg a neve és az emlékezete, a többi ezrek eltűnnek majd nyomtalanul. Az élő magyar vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és szállótulajdonosok igazi Pantheonja lesz a Nagy Album, aki oda bekerült, az meg van örökítve ; ismert lesz a kartársak és az idegenek közönség előtt is. És onnan senki se marad ki, aki az arcképét rövid életleírásával együtt beküldi erre, a címre : Az Album szerkesztőségének, Budapest, IX., Viola ucca 3.
