Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1930-04-20 / 8. szám

8 A borravalórendszer eltörlése az étkezőkocsikban. A nemzetközi vasúti hálókocsitársaság (Wagons-Lits-tól) vett értesülés szerint ez évi május 1 -töl kezdve a borravaló­rendszert az étkezőkocsikban eltörlik és úgy, mint kül­földön, a Magyarországon futó kocsikban is a főpincér 10 százalékot a számla összege után fog felszámítani. A zenéltetési engedélyt már előre kell megszerezni ! A vidéki rendőrhatóságok akkor, mikor ilyen enge­dély megszerzésére felhívják a vendéglősöket, kávé­sok és korcsmárosokat, egy érvényben levő belügy­miniszteri rendelet értelmében járnak el. Ugyanis a 64.573/1901. sz. belügyminiszteri körrendelet 1. §-a a következőket mondja : A hangversenyek, mutat­ványok stb. engedélyezése tárgyában a következőket rendelem el : Hangversenyek, táncvigalmak, szava­latok, felolvasások, daltársulati, bűvészeti, továbbá cirkusz, valamint egy vagy több állattal bemutatandó előadások stb. citera és általában hangszerekkel udvarokon, uccákon, tereken, nyilvános helyen kere­seti célból való játszáshoz stb. rendőrhatósági enge­dély szükséges. A 15. §-a azt mondja: Ki e rendeletet megszegi, 200 koronáig terjedő pénzbüntetésre bün­tetendő. Az egyik vidéki rendőrkapitányság a követ­kező „Értesítést“ bocsátotta ki: A rendőrkapitány­ság mindazon vendéglősök, korcsmárosok, kávéház­tulajdonosok, kávémérések és más nyilvános szóra­koztató helyiségek tulajdonosainak, akik üzletükben vendégeiket zenével szórakoztatni kívánják, figyel­mét felhívja arra, hogy a belügyminiszter 64.573/1901. évi rendeletének 1. §-ában foglalt rendelkezés szerint hangszerekkel nyilvános helyeken, kereseti célokból való játszásához rendőrhatósági engedély szükséges. Mindazon nyilvános helyek tulajdonosai tehát, akik vendégeiket zenével kívánják szórakoztatni, kötele­sek a rendőrkapitányságtól engedélyt kérni. Az enge­délynélküli zenéltetés mint kihágás büntetendő. A rendőrhatósági engedély díjtalan. A rendőrható­sági engedélyért benyújtott kérvények — amely 4 pengő illeték alá esik — tartalmaznia kell: az üzlethelyiség megnevezését és helyét, a játszárhoz alkalmazni kívánt zenekar megnevezését (pl. cigány-, tambura-, jazz-band zene stb.). Ezenkívül tartal­maznia kell (esetleg a kérvényhez mellékelt névjegy­a„MALATA PEZSGŐ SORt HOGYHA MINDIG ISSZA,EGÉSZSÉGÉTS PÉNZE EGYRÉSZÉT JUTALOMKÉNT KAPJA VISSZA. GYÁRTJA A FŐVÁROSI SÖRFÖZÖ R.T. KŐBÁNYÁN. iodern Bronz- és Vas­JE® o rtálok I KATZMAREK és TÁRSA vasszerkezeti gyár. I I BUDAPEST, VI., LOMB UCCA 39. SZ. ~ Telefon : L. 913-20 | VENDÉGLŐSÖK LAPJA Miután a rendelje ön is meg, mert üzlet- meneténekcsak előnyére válik. Rendelések leadhatók i Budapesti V., Csáky u. 20. Telefon: L. 974—00 zékkel pótolható) az alkalmazni kívánt zenészek nevét, foglalkozását, lakását, zeneműködési engedé­lyének számát és hogy ezt mely hatóság állította ki. Öngyilkosság. Herbert Mihály palotabozsoki korcs- máros minap délután lakásának padlásán felakasz­totta magát. Az 59 éves vendéglős az utóbbi időben teljesen tönkrement és árverést is tűztek ki ellene. Anyagi összeomlása miatt búskomor lett és elkese­redésében dobta el magától az életet. Európa leghatalmasabb vendéglőse a német Reichsbahn. Ami az egész világon elképzelhetetlen volna, Berlinben magától értetődő. Ha valamit alaposan, okosan, racionálisan meg kell organizálni, bizonyos, hogy a németek nem kérnek tanácsot senkitől, mert amit csinálnak, az mintaszerű, tökéletes. Egy-egy közzétett statisztikai adat egészen fantasztikus mére­teit engedi sejtetni annak a szervező talentumnak, amivel ez a nép dicsekedhetik. Véletlenül felvetődött az a kérdés, hogy tulajdonképen kicsoda Európa leghatalmasabb vendéglői üzemének az ura. A lon­doni Lyon vagy a párizsi Duvel, vagy talán Aschin- ger, a berlini gyomrok boldogítója ? Kiderült, hogy mind a három hatalmas és restaurációk százaival ren­delkező nagyüzem együttvéve sem jelent a vendéglős ipar szempontjából olyan erőt és gazdagságot, mint a német Reichsbahn, melynek saját kezelésében több mint háromezer vendéglője van. A német Reichs- bahnnak egyedül a saját rezsiben vezetett vasúti restaurációk évente kerek tizenhatmillió Reichs- markot jövedelmeznek, ami még itt is nagyon tekin­télyes summa. Pischel dr. titkos pénzügyi tanácsos, vasútigazgató a szellemi vezére ennek a gigantikus állami vendéglői trösztnek. Tőle volt alkalmunk meg­tudni egyet-mást a németországi utazóközönség étvágyáról és szomjúságáról, olyan adatokat, melyek már önmagukban, minden különösebb kommentár nélkül is elég érdekesek és minden elragadtatott jel­zőt feleslegessé tesznek. — A német vasúti éttermek között — mondotta előkelő informátorunk — ter­mészetesen nagyon sok olyan akad, melynek napi forgalma nem több három pohár sörnél és négy csésze kávénál — átlagosan és nem egy vendéglősünk zavaiba jön, ha netán két porció bécsiszeletet kellene hirtelenében felszolgálna. Ezzel szemben vannak olyan szédületes fogalmú éttermeink, melyek beren­dezésükkel és kiszolgálószemélyzetükkel a legelő­kelőbb berlini vendéglőket is túlszárnyalják. Lipcse, Drezda, Hamburg, Stuttgart, Nürnberg és Frankfurt vasúti restaurációira valóban okunk van büszkének lenni, de a Bahnhof Friedrichstrasse és az Anhalter Bahnhof éttermei is gyönyörű eredményeket produ­kálnak. A pálmát az összes német vasúti vendéglők közül versenyen kívül a lipcsei pályaudvar étterme viszi el. Ez az egyetlen resti egymagában annyi pin­cérrel, szakáccsal és borfiúval dolgozik, ahány vonat naponta Lipcséből kirobog és oda befut. Ez a szám pedig túlhaladja a négyszázat és a híres lipcsei vásá­rok idején ötszázat is elér. Megáll az ember esze, hogy egy ilyen lipcsei vásár idején az utasok már a vasúton mennyit esznek. Elfogy körülbelül 144.000 kenyér és kifli, 32.000 tojás, 60.000 pár különféle vurst, 450 főttsonka, 18 métermázsa vaj, 1200 nyúl, ugyan­ennyi pár baromfi és annyi sör, amennyi nálunk az 1930. április 30. halszükségletét belföldi és Külföldi italokban a legelőnyösebben beszerző csoportunknál fedezheti Vendéglősök Beszerzi Csoportja R.-T. Budapest, IV., Vámház Körút 8. sz. Kívánatra árjegyzéket küldünk. egész kánikula alatt nem fogy el: 32.000 liter, ösz- szesen egy hét alatt. Árdrágításokról természetesen itt szó sem lehet. Olyan szigorú és olyan állandó az ellenőrzés, hogy nem is mernek ilyere gondolni. A német vasútigazgatóságnak gondja van rá, hogy az éttermi vezetőket a helyi árak betartására kény­szerítsék, sőt Pischel dr. azt is megköveteli, hogy a kevésbbé tehetős utasok számára lehetőleg minden állomáson söntést rendezzen be a vendéglős, ahol olcsón és jól — már amennyire a németek jót tudnak főzni, sütni —fogyasztani. Jellemző az üzem méreteire az a szám is, mely a háromezer vasúti restaurációban kiszolgált adagokat jelzi. Eszerint összesen több mint egy félmillió adag ételt és italt szervíroznak naponkint a vasúti restik pincérei, ami azt jelenti hogy az utazóközönség tíz százaléka mindig rendel magának valami ételt vagy italt. A német vasutakon ugyanis öt és félmillió ember utazik minden áldott nap. Ezek a beszélő számok még azt is érthetővé teszik, mikép tud oly hősiesen megbirkózni ez a nagy nép a reparációk márkamilliárdjainak szörnyű ter­hével ... A temesvári Arany Szarvas hetvennyolcéves fő­pincére. Nemcsak Temesvár, az egész Bánság ismeri, szereti Kornstein Károlyt, az Arany Szarvas öreg főpincérét. Tulajdonképen Jonathán néven ismeri mindenki az öreg „főurat“, aki április elsején töl­tötte be hetvennyolcadik születésnapját és ugyanezen a napon volt negyvenedik éve, hogy az Arany Szarvas kötelékébe lépett, előbb mint pincér, később fő- pincéri minőségben. Jonathán apó azt tartja, hogy ő igazság szerint már születése óta pincér, mivelhogy az édesapja falusi korcsmáros volt és ő, mikor mozogni tudott, zsenge korától segített a vendégek kiszolgálásánál. Hetvennyolcadik éve dacára már reggel kilenc órától mindennap az üzletben talpal a fáradhatatlan, máig friss mozgású öreg főpincér, aki éjfél után egy-két óránál előbb ritkán szokott lefeküdni. De, ha alkalom nyílik, a zárórán túl is fennmarad. A törzsvendégek és a vendéglős, pincér kartársak a ritka jubileum alkalmából díszvacsorát rendeztek az érdemes öreg Kornstein Károly Jona­thán főpincét tiszteletére s ekkor megtörtént a ritka eset, hogy ez egyszer maga az öreg Jonathán is a vendéglői asztalnál a főhelyen — ült... A fel­köszöntőkben szeretettel, becsüléssel ünnepelték az Arany Szarvas hű öreg kiszolgálóját. Francia hadüzenet a francia étlapnak. Párizsból írják : A francia társadalom számos notabilitása meg­alakította most az egyfogást ebédelők és vacsorázok klubját. A klub tagjai ismert művészek, írók, poli­tikusok és pénzemberek, akik nagy propagandát csinálnak eszméjüknek és egyre több hívet akarnak meghódítani. Hadat üzennek annak a régi francia szokásnak, hogy a középosztálybeli ember akár éhes, akár nem, rengeteg fogást eszik ebédre és vacsorára. — Vannak olyan dőre emberek, — hangzik az új klub manifesztuma, akik akár éhesek, akár nem, minden előételt, halat, bors d’oeuvret, sültet, több garnirun- got, édességet és sajtot esznek. Ezzel tönkreteszik a gyomrukat. Ezért van mindenütt olyan rengeteg gyomorbeteg. Ez az életmód nem egyeztethető össze a mai éiet stílusával és követelményeivel. Aki egész­séges akar maradni, c^ak egyfogásos ebédet és vacso­rát egyék. Beavatott körökben nem tartják való­színűnek, hogy az új klub sok hívet fog magának szerezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom