Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1930-04-20 / 8. szám

XXXXVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 1930. ÁPRILIS S». (YEKDÉCtLŐ-, SZÁLLÓ-, K4VÉSIPARI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasáhmilliméterenkint MMiwwwB—ma——wa—iBasagaiBIImii in ii inn HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL DÉLUTÁN 3 ÓRÁID ALAPÍTOTTA : IHÁSZ «Y&MCäW Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YI0LA UTCA 3. SZÁM Telei onszárn: „József“ 322—81 fiúsvét jön húsvét után és az ember reménykedik- Nem kis dolog az a mi szakmánkban, ahol évente, két-két húsvét között igazán százan- kint véreznek és buknak el exisztenciák a megélhetésért és a szakmáért folytatott küzdelemben. És alig pár nappal húsvét előtt, éppen most történt meg, hogy egy szakmai kényszeregyességi ügyben, amikor a hitelezők 50 százalékos kielégítést kértek 12 havi egyenlő részletben, a fizetési zavarba jutott vendéglős nem fogadta el az aján­latot: — Azt már nem. Mert a becsület is valami. Azonnal más ajánlatot tett. Fizetni fog 60 százalékot, még pedig 4 hó alatt, négy egyenlő részletben. A meglepett hitelezők még megköszönni is elfelejtették ezt a párat­lan dolgot, amire még alig volt példa és amikor elfogadták az így szerkesztett meg­egyezést, sorra járultak parolázni az általuk fizetési zavarokba kergetett vendéglős elé. Fiát igen. Ilyen becsületes csak az lehet, akinek van reménye és van joga a feltá­madásra. És nagyon igazat kell adnunk a hitelezők konzorciumának, amely, miután az adós vendéglőjében megtartotta az egy es­ség nagy áldomását, — kijelentette egy­hangúlag, hogy csak a vendéglősszakmá­ban tapasztalhatták ezt az őszinte törekvést a tartozások kiegyenlítésére. Mert azt könnyű volt elképzelni, hogy ez az ember miképpen fizetne máskülönben, ha volna neki miből! Föltámadás? Az kellene bizony és nagyon ráférne valamennyi szakmánkra. Hiszen nem lehet véletlen az a csodálatos dolog, hogy Szol­nokon ugyanaz a baj, ami Győrött, a szombathelyiek arról panaszkodnak, ami-, ről a debreceniek, és hogy Miskolc, Nyír­egyháza, Szeged meg Kecskemét, Budapest szakmáival teljesen egyenlő megoldását találná az összes bajoknak. Az általános gazdasági válság hömpöly- gésében igazán nem kívánhatunk külön­leges helyet és elbánást a vendéglős, ká­vés, szállodás és italmérő iparoknak. Meg­tennék ezek a magukét egyénenkint is és csak azt szeretnék, ha a többleti terhektől megszabadulhatnának. Azoktól a külön adóktól és zaklató kellemetlenségektől, ame­lyek ennek az országnak minden iparát és polgári osztályát békén hagyják, kizárólag az italkimérő szakmákat látogatják meg és sújtják! A szakmáink húsvéti szenzációja most a „borváltság" beigérése és előmunkálatai­nak a megkezdése volt, Egyelőre csak Budapesten indultak meg erre az adatok öszegyüjtő munkái, de már ez is nagy és általános örömöt okozott, hiszen Budapest A Kormányzó Ur Őfőméltósága 1930 március hó 1-én, kormányzóvá választásának tizedik évfordu­lóján, széleskörű kegyelmet hirdetett. E legfelsőbb elhatározásnak egy része — a II. fejezet — a közigazgatási hatóságok, mint rendőri büntetőbíróságok — m. kir. rendőrség, városokban ezenfelül a városi önkormányzati hatóság büntető- bírája, járásokban a főszolgabíró — előtt folyamat­ban levő kihágási ügyekre vonatkozik. A gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy ennek a legfelsőbb elhatározásnak a lényegével a jogtudományokban nem járatos nagyközönség köré­ből nagyon sokan nincsenek tisztában. A jelek azt mutatják, hogy a fentebb megjelölt legfelsőbb rendelkezés egyes pontjait több oldalról kiterjesz­után majd csak sorra kerül a vidék is. Tényleg lehetne a borváltság beillesztésé­vel megkönnyíteni az italmérő szakmák helyzetét, de az összes szakmáinknak résen kell lenniök, nehogy ez a felszabadító kísérletezés még nagyobb megterhelésünkre vezessen. Mert az eddigi tapasztalatok után még ez sincs kizárva, legalább „elvileg". A gyakor­latban ez úgyse lehetséges, mert nagyobb megterhelés az iparunk azonnali teljes össze­omlását jelentené. Nagy érdeklődéssel várjuk tehát ennek a mi húsvéti pirostojásunknak a fölpatta­nását, miféle madárka kel ki belőle? Gya­nakszunk egy kicsit, hiszen üzletemberek vagyunk, akik számolnak minden kalkulá­ciójukban a rosszal is, de azért remény­kedünk és majd cselekedni is fogunk. Mert remény és cselekedet nélkül nincs húsvét! Sehol. (M. A., Kőbánya.) I. főleg magyarázták, így elferdítve a tényeket, a legfelsőbb elhatározásnak olyan értelmezése alakult ki a szóbeszéd során, amely alkalmas a téves magya­rázatok és elgondolások továbbterjesztésére, viszont azonban nem fedi a valódi helyzetetl Mivel a közkegyelem kihágási vonatkozású rendel­kezéseinél széles körben érdekelve vannak az ital­mérő társadalom tagjai is, a fentiekre tekintettel, célszerűnek tartom a közkegyelem ezirányú — kihágási vonatkozású — rendelkezéseit megfelelően csoportosítva ismertetni. Különösen azért, hogy a felburjánzó tévedéseket az érdekeltek részéről a lehetőség szerint eloszlassam. Legfontosabb általános rendelkezése a legfelsőbb elhatározásnak — amit a közvélemény különös elő­Popper Mór és Lipót r.-t., bornagykereskedés Telefoni József 359-78 Budapest-Kőbánya, EBŐd ucca 8. szám. Alapsttatott 1869. évben. # A Az 1922. évi országos szőlő-és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi tájborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot. Az amnesztiarendelet és az italmérési kihágások. A „Vendéglősök Lapja" számára írta: dr. Türei-Osváth István m kir. rendőrfogalmazó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom