Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1930-04-05 / 7. szám

1930. április 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 7 Új „Bundá“-t kap a debreceni Angol Királynő. Németh Nándor magyar teremmé alakíttatja át a legkiválóbb iparművészekkel. E napokban lesz az ország első magyar stílusú éttermének a megnyitása. Debrecenből írják: Az Angol Királynő történelmi nevezetességű ,,Bunda“-ja, amely már évtizedekkel ezelőtt egész Magyarországon fogalommá vált, spe­ciális étterem volt, ahol a fiatal Ady Endre s az írói nemzedék nem egy kiválósága bontogatta a szárnyait, rövidesen új bundát cserél. Németh Nándor, az Angol Királynő tulajdonosa az igazi lelkes magyar vendég­lős elhatározásával tervbe vette a helyiség magyaros stílusban történő átalakítását. Ez a terv felületesen szemlélve, kisebb jelentőségű átalakításnak látszik, ha azonban tekintetbe vesszük azt, hogy a vendég­lősiparban nem sok törekvést látunk, hogy helyi­ségének berendezésével, konyhájával és kiszolgálásá­val a nemzeti stílust teremtsen, úgy Németh Nándor elhatározása országos viszonylatban is úttörő vállalkozás. A „Bunda“ ugyanis nemcsak külszíné­ben, de lényegileg is magyarrá alakul át, amennyiben a magyar iparművészeti remekké átalakítandó ét­terem minden kis része a már-már feledésbe menő nemzeti motívumokat fogja képviselni s ami talán ennél is fontosabb, a magyar ruhás pincérek kizáró­lag csak magyar ételeket fognak felszolgálni. Ehhez a nagyjelentőségű vállalkozáshoz megnyerte Németh Nándor dr. Ecsedy Istvánt, a Déry-múzeum tudós igazgatóját, akiknek útmutatása és szakava­tott néprajzi ismeretei alapján Haranghy Jenő, a leg­nagyobb magyar grafikus, az országos iparművészeti főiskola tanára és Oláh István festőművész, a debre­ceni fémipari iskola kitűnő professzora már készítik a tervrajzokat a nagyszabású átalakítási munkála­tokhoz. Herceg Húsáru' Esterházy Csemege Badacsonyi borok Fővárosi lerakat: VII. KERÜLET, ROTTENBILLER UCCA 58. SZÁM Telefon : József 435—24 Füsftöltárű-különlegességek. Elsőrangú gépsonkák. Finom felvágottak. Pástétom-konzervek. „Jestor“ ételízesítő. Haranghy Jenő fogja végezni a fali freskók és képes ablaküvegek megmintázását, aminek jelentősége különösen abban rejlik, hogy minden freskó és ablak Debrecen speciálisan magyar történelmi múltjából vett illusztrációkkal lesz ékesítve, különös súlyt helyezve Csokonai Vitéz Mihály életének egyes moz­zanataira. Az ablakok színes üvegből konstruált képei a magyar és közelebbről a debreceni konyhaművészet ethnográfiai különlegességeit, mint például a fonatos- készítést, perec-sütést, mézeskalácsipart, gulyásfő­zést stb. fogják ábrázolni. Oláh István végzi a bútorberendezés, tapétázás, falburkolatozás munkálatainak tervét. Ő egyik leg­híresebb ismerője a magyar bútorgyártás ősi stílusá­nak és különösen nagy súlyt helyez arra, hogy az új étterem egyszerűségében és szépségében ne az ausz­triai és németországi Bierstubék magyar fordítása, hanem eredeti és önálló magyar alkotás legyen. Tervei szerint az új „Bunda“ egész berendezése nem a külföldi, banális hatású „magyar csárdák“ gatyás-, lobogós-, kukoricacsutkás utánzata lesz, hanem mű­vészi kifejezése a régi magyar úri szobák mindinkább feledésbemenő, de újra felújítható nemzetirányának. A berendezések első modelljei a székekről, asztalok­ról hetek óta tartó gondos tanulmányozások alapján már elkészültek. A legnemesebb faanyagból, faragás­sal, intarziával s kézimunkavéséssel készülő ipar- művészi remekek lesznek a székek és asztalok, de speciálisan nemzeti jellegűek lesznek az ajtók, annak a kilincsei és sarokpántjai, nemkülönben a többi be­rendezési tárgyak : a fogasok, evőeszközök, sótartók, tányérok, poharak stb. Az új étteremben a magyar konyha legízletesebb ételei olyan figyelmességgel lesznek összeállítva a „Bunda“ számára készítendő külön étlapon, hogy az a legkényesebb ízléseket, illetve igényeket is ki fog­ják elégíteni. Állandóan két menü lesz az étteremben, egy a kényesebb gyomrúak számára, míg a másikon az úgynevezett erősebb magyar ételek dominálnék, így legalább lesz Debrecennek egy olyan vonzóerejű helye, ahol a külföldi vendégek is megtalálják mind­azt, amit eddig az egész országban csak a legritkább esetben kaphattak meg s ezáltal az új „Bunda“ az idegenforgalom fokozásának is jelentős ténye­zője lesz. Mondanunk sem kell, hogy dzseszbend vagy más egyéb néger zenekar nem lépi át a „Bunda“ küszöbét s az összes pincérek, élükön az immáron históriai neve­zetességű Andris bácsival magyar ruhában fogják a vendégeket kiszolgálni, de nem a külföldi álmagyar korcsmák gatyás-pruszlikos jelmezében,jhanem zsinó- ros fekete magyar öltözetben. Németh Nándor, Ecsedy István, Haranghy Jenő és Oláh István tervezgetéseiben Németh Nándorné is állandóan részt vesz, aki az igazi úri magyar asszonyok finom lelkiiletével, műveltségével és stílusérzékével már sok olyan ötletet adott a „Bundá“-hoz, mely meg is fog valósulni. Mint értesülünk, az új étterem átalakítási munká­latai már javában folynak és ünnepélyes megnyitása május első napjaiban fog megtörténni. Kik menthetők fel a tanonciskola látogatása alól ? Minthogy a tanonciskolái felmentések tárgyában bizonyos félreértések uralkodnak, Ipartestületünk a tagok tájékoztatása céljából közli, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 29.374/1926. számú ren­delkezésével a 60.000/924. számú iparostanonciskolai felmentések elbírálásánál a következő vezérelveket állapította meg: I. Azok a tanoncok, akik valamely középfokú oktatási intézet, tehát főgimnázium, fő­reáliskola, felsőkereskedelmi iskola, tanítóképző inté­zetnek legmagasabb osztályát tanoncszerződésük megkötése előtt sikeresen elvégezték s ezt szabály- szerű bizonyítvánnyal tanúsítják, a tanonciskola látogatása alól ez irányú megfelelő kérelemre esetről- esetre felmenthetők. 2. Azok a tanoncok, akik a tanonciskola (negyedik) továbbképző osztályát siker­rel elvégezték, a tanonciskola látogatása alól akkor is felmenthetők, ha tanoncszerződésük még nem is járt volna le. 3. Valamely iparágban felszabadult, illetőleg munkakönyvvel ellátott segédek, ha újabb tanonc- viszonyba lépnek, amennyiben ez az újabb tanonc- viszonyuk eredeti mesterségükkel rokoniparágra szól, a tanonciskola látogatása alól teljesen felmenthetők, ha pedig újabb tanoncviszonyuk más iparágra szól, csupán az illető iparág szakrajzára kötelezendők. A fenti három feltételnek megfelelő tanoncok is a tanonciskolába beiratkozni és a beiratkozás alkal­mával a felmentésük iránt kérvényt benyújtani tar­toznak. A kérvényt az iskola igazgatósága a kir. tan­felügyelő útján az iparoktatási főigazgatóhoz ter­jeszti fel, aki illetékesen dönt a felmentés kérdésében. NYILTTÉR. (E rovatban foglaltakért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.) Nyilatkozat. A Vendéglősök Lapjában folyó évi március 5-én „Korcsmárosok háborúsága az olcsó bor miatt“. „Négy fóti vendéglős pert indított egy társuk ellen, mert fellázította a fogyasztókat“ című cikkhez alulírott Dalmati Győző fóti korcsmáros, helyre- igazítást kérek. Igaz ugyan, hogy négy fóti korcs­máros én ellenem és én őellenitk kölcsönösen tisz­tességtelen verseny miatt pert indítottunk, de 1929 I december 15-én, amikor is a pestvidéki törvényszék kiszállt Fótra ez ügy tárgyalása végett, én a többi négy korcsmárostársammal együtt kölcsönös nyi­latkozat aláírásával az ügyet békésen intéztük el és ez ügyben a törvényszék tárgyalást se tartott. Kérem e nyilatkozatom közzétételét. Dalmati Győző'. Egy vendég miatt nem kell a lépcsőt éjjel kivilá­gítani. Egy kereskedő üzleti ügyben Letenyére utazott. Minthogy az éjszakát is ott kellett töltenie, fel­kereste az egyik vendéglőst, akitől éjjeli szállást kért. A kereskedő utasítást adott, hogy reggel 7 órakor keltsék fel, azután visszavonult emeleti szobájába, ahová a cselédleány gyertyával a kezében kísérte fel. A kereskedő hajnaltájban felébredt, felöltözött és el akarta hagyni a vendéglőt. Amint a lépcsőn lefelé haladt, a sötétben megbotlott és olyan szeren­csétlenül zuhant le, hogy súlyos sérüléseket szen­vedett. Kártérítési per keletkezett, amelynek során a vendéglős azzal védekezett, hogy ő nem szállodás, nem is foglalkozik szobák kiadásával és csupán egyetlen egy szoba állott rendelkezésére, amelyben a pincér szokott aludni. Ezt a szobát a kereskedőnek nem mint szállóvendégnek, hanem tisztán szíves­ségből engedte át éjjeli szállásra. Az ügyben most hirdette ki a Kúria Totth-tanácsa ítéletét, amellyel a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint azt a körülményt, hogy az emeletről a földszintre vezető lépcső hajnalban nem volt kivilágítva, a vendéglős terhére mulasztás gyanánt felróni nem lehet. A kereskedő reggel 7 órára jelezte a szobából való eltávozását és így a vendéglős nem számolhatott azzal, hogy a lépcsőn az éj folyamán lejön. Az a körülmény, hogy a szoba elfoglalásakor a cseléd­leány gyertyával a kezében vezette fel az utast a lépcsőn és ezt a gyertyát a gyufával együtt szobá­84.000 sorsjegy 42.000 nyeremény Minden második sorsjegy nyer! Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben egy FÉLMILLIÓ pengő. Jutalom és nyeremények készpénzben : 300.000 50.000 25.000 200.000 40.000 20.000 100.000 30.000 15.000 stb., stb. pengő, összesen közel 8 millió pengő, mely összeget készpénzben fizetik ki. Húzás április 16-án kezdődik! Az I. osztályú sorsjegyek hivatalos árai; Nyolcad ... 3 pengő | Fél ............... 12 pengő Ne gyed .... 6 pengő | Egész .... 24 pengő Sorsjegyek az összes árusítóknál! jában hagyta, elegendő figyelmeztetés volt a bíróság felfogása szerint a kereskedőnek arra, hogy amennyi­ben szobáját elhagyja, a lemenetelnél a világításról maga gondoskodjék. Borászati szakelőadás Moóron. Galamb István veszprémi borászati felügyelő, aki két éve Fehér­váron 6 estére terjedő borászati tanfolyamot tartott, a napokban a moóri kartársak részére tartott az Iparos Társaskörben előadást a borkezelésről. Moóri kartársaink szép számban hallgatták végig, nevük­ben Kaasz 'Antal elnök mondott köszönetét a tel­jesen díjtalanul megtartott tanulságos előadásért. Medvelakomán száz vendég kapott mérgezést Stuttgartban. Stuttgartból jelentik: Néhány nap óta tömegesen fordultak elő sztrichninmérgezések, ami­nek oka az volt, hogy húshagyókedd éjszakáján több leölt medve húsát felszolgálták vendéglőkben. Ezen a napon egész Németországban mindenütt leölik a kivénhedt táncoló medvéket és húsukat elárúHtják. Egy stuttgarti vendéglős napokon át hirdette, hogy húshagyókedd estéjén kitűnő medvepecsenye lesz és több mint 500 adag medvehúst fogyasztottak el a vendégek. Ezek közül száznál többen megbeteged­tek és kiderült, hogy a medve húsában strichnin volt. Ezt a táncoló medvét Mannheimban ölték meg s maga a medvetáncoltató is evett a húsból. Mindjárt azután megbetegedett, kórházba kellett vinni és kínjában levetette magát a kórház emeleti ablakából és meghalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom