Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1930-02-05 / 3. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1930. február 5. és éttermi asztalok, székek, sörkimérőkészülékek, billiárdasztalok, alpakka evőeszközök, teljes felszerelések használt és ui állapotban, legolcsóbb beszerzési forrása: BRAUN GYULA, Budapest, VII., Síp-utca 14. sz. * Alapíthatott: 1896. TOKAJI KONYÁK A LEGJOBB Első Tokaji Konyakgyár ____________________R,-T. fokaj En g! Bernát ésTsa R.-T. Budapest, Központi Szeszfőzde Ajánlja: mindennemű gyümölcspálinkáját és likőrjeit ^bőrkabátok speciális készítése. Készkabátok nagy választékban. \T0 Tto'ü ||f <£»--f /\r* Budapest, Kazinczi ucca 3. Vdlgíl Mft! 1011 Telefon : József 421-99 kávéházi, kluhhereudezések Billiárdok, székek, éttermi és márvány-asztalok Porcellán és hitelesített üvegárúk evőeszközök és china ezüst árúk. Alpakka-javítás és ezüstözós. Billiárdgolyók, sakk, dominó, dákók stb., stb Vétel, eladás és kölcsönzés! FRIED ZSIGMOND ÉS FIA Budapest, VII., Király ucca 39. szám. Költségvetés és árjeeryzéh díjtalan! Alulírottak úgy a saját, valamint az ösz- szes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik, bogy a forrón szeretett, felejthetetlen jó apa, illetve nagyapa, testvér, sógor, nagybácsi, após WEHOFER JÁNOS vendéglős, az evang. konvent tagja folyó évi január hó 20-án reggel x/22 órakor hosszú, kínos szenvedés után, életének 54-ik, boldog házasságának 30-ik évében az Úrban csendesen elhúnyt. A megboldogult földi maradványai január hó 22-én, szerdán, d. u. 1/a4 órakor fognak a halottas csarnokban beszenteltetni és az evang. temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Sopron, 1930. évi január hó 20-án. Nyugodjék békében ! Özv. Wehofer Jánosné, szül. Bayer Janka Hermina, mint felesége.— t’amincr Byörgyné, szül. Wehofer Paula Józsii, Wehofer János, Tremmel Teoiilné, szül. Wehofer Olga, Wehofer Vilma, mint gyermekei. — Parnmcr György m. kir. rendőrtanácsos, Tremmel Teofil cégvezető, mint vejei. — Ozv. Flicgcnschnco Károlyné, szül. Wehofer Teréz, Wehofer József m. kir. postafőcllenőr, Wehofer Ferenc vendéglős, Wehofer Adolf m. kir. tűzérszázados, mint testvérei. — Tremmel Helga, mint unokája. — Wehofer Józsefné, szül. Weinberger Ilona, Wehofer Fcrencné, szül. Kovács Vilma, mint sógornői. Bezárt a Józsefváros egyik leghíresebb polgári étterme. Az utolsó héten már húst sem adhatott a vendégeknek. Fejfájára azt lehetne írni: született 1892-ben, meghalt 1930-ban, a halál oka: az általános elszegényedés. A Józsefváros legkedveltebb vendéglőjéről van szó, 1892-ben, tehát ezelőtt 38 évvel nyitották meg első tulajdonosai : a Klosz és Bányai cég. Az éttermet a jó polgári közönség látogatta, valaha a jogászok kedvelt találkozóhelye volt, alig volt a Józsefvárosban nevezetesebb estély vagy lakodalom, amelyet nem ott tartottak volna meg. Klosz és Bányai szétváltak, egy darabig Bányai egyedül vezette az üzletet, majd Frenreisz István vette át. Ekkor "a Józseí-körút 62—66. szám alatt levő étterem valóságos fogalom volt, mindenki aranybányának tartotta. Amikor Frenreisz a Gébért- és Bristol-szállo- dák bérletét átvette, a vendéglő újabb tulajdonosa Wagner lett, tőle Kiszel, a szintén híres budapesti vendéglős vásárolta meg. Kiszel után az Égisz rt. következett, amely ,,Úri vendéglő“ név alatt folytatta az üzemet. Ekkor már nem volt többé a régi üzlet és ezért s részvénytársaság átadta Bodó Adolfnak, a legrégibb pesti kávésnak, aki nagy költséggel renováltatta, átalakíttatta a helyiséget és meglehetősen fel is lendítette. Bodó Adolf utóda Márkus Sándor, a margitszigeti alsó vendéglő bérlője lett, akinek kitűnő vezetése azonban már nem sok eredményt mutatott fel. Hogy az étteremnek milyen nagy forgalma és jóhírneve volt, annak bizonyítéka az a körülmény, hogy a Részvényserfőzde az egyik bérlőnek 50.000 pengő kölcsönt adott az üzem fenntartásához, annyira értékelte a vállalkozást. Márkustól azután Stettner Dezső, a jelenlegi tulajdonos vette át az éttermet. Stettner egyike a legjobb- nevű magyar vendéglősöknek. Övé volt a híres szegedi ,,Próféta étterem“ és szálloda, valamikor Ótátra- füreden volt vendéglője. Stettner kitűnő szakember, de a rettenetes gazdasági viszonyokkal ő sem tudott megküzdeni. Az üzlet egyre gyengébben ment, vacsorára hetek óta alig volt vendég, a cigánybanda, amelyet szerződtetett, úgyszólván csak saját magának játszott. A vég elkerülhetetlen lett, az utolsó napokban már délben sem volt több látogatója, mint 5—6 ember. A leghűségesebb vendége Lengyel Zoltán asztal- társasága volt, amely az utolsó pillanatig kitartott a szomorú sorsra jutott vendéglős mellett. Legutóbb már húsra sem tellett, a mészáros megtagadta a hitelt és nem volt elég készpénz ahhoz, hogy máshonnan vásárolni lehessen. Vegetáriánus kosztot szolgáltak ki a fényes helyiségben, amelyért 16.000 aranykorona házbért kaptak a háztulajdonosok. A házbér már hosszú hónapok óta kiegyenlítetlen volt, 12.000 pengő hátralékért be is perelték Stett- nert, akinek a bíróság ítélete következtében február 1 -én kellett volna kiköltöznie. A vendéglős azonban még ezt a pár napot sem tudta bevárni és ezért szombat reggel, minden előzetes bejelentés nélkül saját maga húzta le a vendéglő rollóját és az éttermet azóta sem nyitották ki. Nagymultú üzlet szűnt meg ezzel a szomorú aktussal. A békében éveken át idejárt ebédelni Bródy Sándor Szép Ernővel, akivel külön asztaltársaságuk volt, Ambrus Zoltán, Marczali Henrik is idejárt, gróf Batthyány Tivadar és családja hasonlóképen törzsvendég volt. Az étterem látogatói között sok képviselő volt, itt étkezett gyakran Márkus László, az Operaház főrendezője, Rakovszky István, a képviselőház volt elnöke és gyakran kivillant a fehér asztalterítő mögül Ady Endre érdekes arca is. Mindez most már a múlté, a híres vendéglő pályafutása egyelőre véget ért. A Schubert-örökösök, a ház tulajdonosai, most folytatják a tárgyalásokat egymás között abban az irányban, hogy a helyiséggel mi történjék ? Állítólagos mezőőrök súlyosan megsebesítettek egy korcsmárost. Csütörtökön délután különös támadás történt a zalamegyei rigyáci begyen. Barbalics Antal és Simon József kiskanizsai korcsmárosok Kiskanizsáról reggel indultak el, hogy a rigyáci hegyen vásárolt bort, mintegy 10 hektolitert, szekéren hazaszállítsák. Kevéssel 3 óra előtt, amint a súlyosan megterhelt szekérrel egy dülőuton leereszkedtek és egy lóhereföldön akartak átvágni, szembe találkoztak két ismeretlen emberrel,! akik erdő- és mezőőröknek mondották magukat. Egyiknek a vállán fegyver lógott. Ez a fegyveres ember felszólította Simon Józsefet és Barbalicsot, hogy forduljanak vissza, mert nem engedik átmenni őket a. lóhereföldön. A kiskanizsaiak szabadkoztak és azzal akarták meggyőzni a két ismeretlen embert, hogy a szekér annyira meg van terhelve a 10 hektó borral, hogy képtelenek az állatok a meredek oldalon visszavinni a szekeret. Szó szót követett és ennek során — mint Barbalics mondja — az egyik ember, akinél a puska volt, lekapta válláról a fegyvert és kétszer rálőtt Simon Józsefre, akit az egyik golyó a lábán, a másik golyó karján talált, erős vérzést okozott, úgyhogy Barbalics kénytelen volt feltenni a megsebesült fiatalembert a szekérre és a lovak közé vágni, hogy minél hamarabb beérjenek Sormásra. A másik ember pedig baltával támadt Barbaiicsra és ha gyorsan el nem hajt, szintén úgy jár, mint Simon. A csendőrség az eljárást megindította, de ezideig nem sok eredménnyel, mert az állítólagos mezőőröket ezen a környéken nem találták. 3203/929. szám. Árverési hirdetmény. Közzétesszük, hogy Csurgó nagyközség a tulajdonát képező, a főtéren lévő emeletes szálloda, vendéglő, étterem és Kávé ház helyiségeit magában foglaló Nemzeti Szálloda épületét összes melléKépületeivel, 1930. évi július hó 1. napjától kezdődő, egymás után következő 6 évre 1936. évi június hó 30. napjáig terjedő időre Csurgó nagyközség tanácstermében 1930. évi február hó II. napján délelőtt 10 órakor megtartandó nyilvános árverés útján bérbeadja. A kikiáltási ár 6000 pengő évi bér, melynek 10%-át az árverezők, az árverés megkezdése előtt készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban bánatpénz címén letenni tartoznak. A részletes árverési feltételek, a hivatalos órák alatt betekinthetők Csurgó nagyközség elöljáróságánál, vagy 5 pengő készpénz előzetes beküldése ellenében írásban megküldetnek az érdeklődők részére. Csurgón, 1930. évi január hó 12. napján. Sárközy Andor s. k. vezető jegyző. Bosznai János s. k. bíró.
