Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1930-01-05 / 1. szám
1930, január 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA S Az italmérési helyiségek egészségügyi rendszabályai. A „Vendéglősök Lapja" számára írta: dv. Türei-Osváth István m kir. rendőrfogalmazo. IV. Az italmérési helyiségek egészségügyi rendszabályainak harmadik csoportja — amint első közleményemben megjelöltem —- azoknak a kötelezettségeknek az összessége, amelyek az italmérő helyiségekben az italmérő saját személyére, továbbá az ő családtagjaira, alkalmazottjainak minden egyes tagjára vonatkozólag fennáll. Előre kell bocsátanoin azt — hogy már eleve mindennemű félreértést eloszlassak —, hogy ez a kérdéskomplexum nem jelent valami különös, furcsa rendelkezést. Nem jelenti elsősorban azt, hogy az italmérő maga vagy a családtagjainak, esetleg alkalmazottainak bármelyike nem lehet beteges vagy betegségre hajlamos egyén. Nem jelenti továbbá azt, hogy ha a jelzett személyek közül valakinek vagy valakiknek valamilyen testi fogyatkozása van, pl. félkar, félláb, bizonyos fokú bénaság stb., akkor ez a körülmény akadálya lehetne az italmérési jogosultság elnyerésének és az engedélyokmány elnyerése esetében a jog tényleges és szabályszerű gyakorlásának. A tulajdonos és személyzetére vonatkozó rendszabályok nem ily értelemben bírnak súllyal az italmérési helyiségek rendészeténél. Hogy ez valóban nem így van, azt mindennél élénkebben igazolja az a körülmény, hogy az állami italmérési jövedékről alkotott 1921. évi IV. t.-c. 14. §-a szerint a korlátlan kimérésre szóló új engedélyek kiadása alkalmával más csoportokkal szemben a lehetőség szerint elsőbbséget kell biztosítani azoknak, akik a világháború következtében rokkantakká váltak, továbbá azoknak a közszolgálati és magánalkalmazottaknak, akik hivatásuk teljesítése közben szenvedett baleset következtében munka- képtelenekké váltak. Természetes, hogy ezzel a feltétellel, mint kedvezőbb helyzetet, előnyt jelentő körülménnyel visszaélni nem lehet. Mert a feltétel fennforgását szükség esetében szigorúan igazolni kell az illetékes hatóságok eredeti okirataival. Az e csoportba tartozó közegészségügyi rendszabályok jelentősége a fertőző betegségekre irányuló vonatkozásában csúcsosodik ki. Vagyis itt is, miként a már ismertetett másik két csoportnál, újból csakis a közérdeket tekintő megelőző rendészet, a prevenció érvényesül, mint követelmény. Újból az a cél, hogy a nyilvános helyiségeket — italméréseket, éttermeket stb. — szórakozás vagy étkezés céljából felkereső és látogató közönség testi épsége és egészsége a lehetőség szerint biztosítva legyen. Miképen kap ez a cél jelentőséget az italmérésekben a most megjelölt vonatkozásban ? A kérdés Szállodáknak, vendéglőknek, éttermeknek, k&véházaknak stb. nagyfogyasztó vevőknek kedvezményes árajánlat. *—> Kérje képviselőnk látogatását. lényegét vizsgálva, azonnal- megállapíthatjuk a probléma jelentőségét. A fogyasztóközönség részére az italmérési helyiségekben kiszolgáltatott étel- és italneműek bármelyike is több kézen megy keresztül, amíg a vendég elé az asztalra kerül. A kamarában, éléstárban, konyhában, pincében a cseléd, mosogatóleány, szakácsnő, pincér, üzletvezető stb. a tulajdonosig mind kerülhet és kerül is a valóságban olyan helyzetbe, hogy vagy magát az étel- és italneműt, vagy a felszerelési tárgyak valamelyikét: poharat, tányért, evőeszközöket, asztalkendőt, abroszt kényszerítve van megfogni. Tehát azzal közvetlen érintkezésbe jut. Ezt a körülményt, azt hiszem — bármilyen kívánatos is lenne az — teljesen kiküszöbölni talán soha nem lehet. Sokat javíthatunk a súrlódást okozható, az 'ízlést sértő állapotokon figyelmességgel, ügyességgel, de teljesen higiénikus eljárást alkalmazni oly körülményes, oly költséges és nehéz, hogy erről egyelőre még álmodni sem lehet. A most ismertetni szándékolt kötelező egészség- ügyi rendszabályok azokat az eseteket ölelik fel. ahol a rendellenesség szembeszökő. Azonnali orvoslásra szorul. Éppen a közegészségre irányuló komoly veszélyeket rejtő helyzete miatt. A ragályos és fertőző betegségben szenvedő egyéneket zárja ki abból, hogy az italmérési helyiségben akár tulajdonosként, akár annak családtagjaként, akár alkalmazottként közreműködhessenek az étel- és italneműek kiszolgáltatása körül. Az 1922. évi 502. számú népjóléti miniszteri rendelet 6. §-a értelmében tilos ugyanis italmérő üzletekben az italokkal való bárminemű elbánásra vagy a fogyasztók kiszolgálására oly egyént alkalmazni, aki nyilt gümőkórban, bujakórban vagy bármely másokat ragályozó, továbbá undort keltő betegségben szenved. Vonatkozik ez tehát a tulajdonosra, a családtagjaira, az összes alkalmazottra, vagyis mindazokra, akik az italok kiszolgáltatása körül szerephez juthatnak az italmérésben. Ugyanezt kiolvashatjuk az ételneműekkel, az élelmiszerekkel kapcsolatosan az 1876. évi 31.026. sz. belügyminiszteri szabályrendelet 9. §-aból is — ez a rendelet intézkedik az egészségre ártalmas tápVillanyzongorák Z e ne automaták Önműködő hangszerek, Rádió erősítők LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKBAN KEDVEZŐ RÉSZLETFELTÉTELEK Pénibed«blü,al rizolb«tl n részletet Bérlet. Szakszerit Javítás és linagolds Sternberg Királyi Udvari Szállftók Hang szergyára Budapest, VII., Rákóczi út 60. Saját palota szerek és élelmiszerek ügyében foganatosítandó eljárásról —, amely szerint le kell foglalni azokat a tápszereket, amelyeknek előállítása, árulása vagy kiszolgáltatása körül a megfelelő tisztasági szabályokat annyira elhanyagolják, hogy ezáltal azok az élelmiszerek undort' gerjesztőkké válnak. Ily esetben természetesen a felelős személy ellen a büntető eljárást is azonnal folyamatba kell tenni. Azt hiszem, nem is lehet vitatkozni azon, hogy milyen elképzelhetetlenül súlyos következményeket jelenthetne ily betegségben szenvedő egyén közreműködése az étel- és italneműek kezelése, készítése, kiszolgálása, az azokkal való érintkezés és fertőzés útján. A fentebb megjelölt betegségek bármelyikének gyanúja esetén az engedélyes, illetve üzletvezető az illetékes elsőfokú közegészségügyi hatóságot — polgármester, főszolgabíró — haladéktalanul értesíteni, ez pedig az alkalmazottat 48 órán belül hatósági orvossal megvizsgáltatni köteles. Ha a hatósági orvos az alkalmazotton a felsorolt betegségek valamelyikét megállapítja, erről az illetékes közegészségügyi hatóságnak haladéktalanul jelentést tenni, a hatóság pedig az alkalmazottat eltávolítani köteles. Ugyanilyen rendelkezést tartalmaz az italmérési jövedékről alkotott 1921. évi IV. t.-c. 11. §-ának utolsó bekezdése is. Az említett 1922. évi 502. sz. népjóléti miniszteri rendelet 11. §-ának 7. pontja értelmében az az engedélyes — iparüző —, illetőleg üzletvezető, aki üzletében az italokkal való bárminemű elbánásra vagy a fogyasztók kiszolgálására ragályos vagy undort keltő betegségben szenvedő egyént tudva alkalmaz, alkalmazottjának ezt a betegségét az illetékes hatóságnak a tudomásrajutás után azonnal be nem jelenti, kihágást követ el és 8 napig terjedhető elzárással és vagyonos állapot esetében azon felül 240 P^pénzbüntetéssel büntethető. automatikus villamos hűtőkészülékek minden célra és minden nagyságban. Semmi felügyelet, semmi kezelés. Minimális üzemköltség. Kedvező fizetési feltételek. Hahn Arthur és Társai Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 8. Telefon : *Aut. 898-86 Méxzil
