Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1930-01-05 / 1. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1930. január 5. TÖRLEY TAUSMAH CASINO-RESERVE CALDERONI ÉS TÁRSA Budapest, V., Vörösmarty tér 1. szám (Haasspalota) Telefon : Aut. 811—48. Alap. év : 1819. Aneroidtbarométerek, esőmérők, legújabb esőt és hői mérők. Újrendszerű hiteles gabonamérlegek. Hitele«= sített szesz* és pálinkamérők. Hiteles ecetgyári vegy= szerek és mérőüveg. Vaporimeter és filtráló^készülékek, eredeti francia Mailigandtkészülékek és borfokolók. Hőmérők minden kivitelben. Szemüvegek és orrcsiptetők. és étt er mi .asztalok, székek, sörkimérőkészülékek, billiárdasztalok, alpakka evőeszközök, teljes felszere­lések használt és uj állapotban, legolcsóbb beszer­zési forrása: BRAUN GYULA, Budapest, VII., Síp-utca 14. sz. * Alapíttatott: 1896. TOKAJI KONYAK A LEGJOBB Első Tokaji Konyakgyár R.-T, íokaj Engl Bernát ésTsa R.-T* Budapest.Központi Szeszfőzde Ajánlja: mindennemű gyümölcs- pálinkáját és likőrjeit ■ bőrkabátok speciális készítése. Készkabátok nagy választékban. Hl d Budapest, Kazinczi ucca 3. Tdrgd ÍTiarlOn Telefon : József 421-99 W ® ndéglo kávéházi, klubbcrcndczések Billiárdok, székek, éttermi és márvány-asztalok Porcellán és hitelesített üvegáruk Alpakka evőeszközök és china ezüst árúk. Alpakka-javítás és ezüstözés. Billiárdgolyók, sakk, dominó, dákók stb., stb Vétel, eladás és kölcsönzés! FRIED ZSIGMOND ÉS FIA Budapest, VII., Király ucca 39. szám. K»ItH«grvet«s «8 Arjecrjrzéh díjtalan ! ■ .... I« ■■ OK os ember ha vendéglőt venni vagy eladni akar: a ,,Vendéglősök Lapjá" -ban hirdet! Az az engedélyes, illetve üzletvezető pedig, aki az előző bekezdésben megjelölt alkalmazottat a hatóság elbocsátást rendelő utasítása ellenére is tovább megtartja alkalmazásában, ugyancsak ki­hágás miatt 15 napig terjedhető elzárással és vagyo­nos állapot esetében azon felül 240 pengőig terjed­hető pénzbüntetéssel büntethető. A büntetési szankció szigorúsága tehát élénken igazolja azt, hogy az illetékes hatóságok mily nagy fontosságot tulajdonítanak ezeknek a rendszabá­lyoknak. Ezekben kívántam rendszerbe foglalva, a lehető szűkre szabott keretek között tájékoztatni az ital­mérő társadalom tagjait mindazokról a feladatokról, amelyeket a jogszabályok közegészségügyi vonat­kozásban a köz érdekében az italmérők kötelessége gyanánt előírnak. (Vége.) MI ÚJSÁG? Fali naptárunk az 1930-ik évre a Vendéglősök Lapjának január 20-iki számához mellékelve harmadik csoportjához is el­érkezik előfizetőinknek és ezen a napon túl minden előfizetőnk birtokában lesz ez a kedves figyelem. Akik már megkapták és elismerő soraikkal föl­keresték lapunkat, azoknak ezúttal mondunk köszö­netét meleg méltatásukért, — egyúttal minden olvasónknak boldog újévet kívánunk ! A miniszter nem engedélyezte az italmérési illetékek csökkentését. A pécsi vendéglősök kérel­mére a város annak idején elhatározta, hogy a megapadt forgalomra való tekintettel 32 vendéglős­nél összesen 1899 pengő 91 fillérrel csökkenti a három évre kivetett italmérési illetéket. A határo­zatot jóváhagyás céljából felterjesztették a belügy­miniszterhez, akinek válasza most érkezett vissza a városhoz. A belügyminiszter a pénzügyminiszter véleményének meghallgatása után nem hagyta jóvá a város határozatát azzal az indokolással, hogy a három évre jogerősen kivetett italmérési illetéket a határidő lejárta előtt csak abban az esetben lehet megváltoztatni, ha az üzletet más helyiségbe tették át, vagy ha az üzlet jellege változott meg. A for­galom csökkenése vagy emelkedése nem törvényes jogalap az italmérési illeték megváltoztatására. Hangsúlyozza végül a miniszter, hogy a város által leírni tervezett 1900 pengő 32 vendéglős közt meg­osztva olyan csekély összeget jelent, hogy azzal amúgy sem lehetne az italmérők helyzetén javítani. Nemzetközi alkoholellenes kongresszus Münsterben. Ügy látszik, a prohibicióellenesek nemzetközi meg­mozdulását most az antialkoholisták nemzetközi szer­vezkedése követi. Mint Münsterből írják, ott november 29-től december 2-ig a német katolikus alkoholellenes ligák és szövetségek első nemzetközi kongresszusát tartották. A kongresszusnak a nemzetközi katolikus alkoholellenes liga, valamint a Caritas Catholica, az alkoholellenes német katolikusok birodalmi választ­mánya voltak a főrendezői,, tárgysorozatán pedig a következő kérdések szerepeltek ; a gyermek- és ifjúság- védelem és az alkoholkérdés, ifjúsági és alkoholkérdés, iskola- és alkoholkérdés. A kongresszus lefolyásáról közelebbi értesülések még hiányoznak. így a részletekre csak később térhetünk ki. A győri vendéglős, kávés és szállodás szakosztály ülése. Az ipartestület vendéglős, kávés és szállodás szakosztálya, László József elnöklésével rendkívüli ülést tartott. A szakosztály elhatározta, hogy az 1930. évi farsangban, január 16-án, csütörtökön rendezi meg hagyományos bálját, a Lloyd összes termeiben. A bál rendezését a vendéglőskar fiatal gárdája vállalta, amely össze fogja toborozni Győr szépeit. Díszelnökök lesznek: László József szak­osztályi elnök, Mátrai István pénztáros és Wolfs- bauer Jenő vál. tag. Bálbizottsági elnök Templa Károly, titkár Nagy Jenő, főrendezők Kertész István, Németh Jenő és Tóth Pál, táncrendezők Rosta Lajos, Marschall István és Szabó József, cigányvajda Kiss László, pénztáros Póczy' Sándor, ellenőrök Csala Benedek, Németh Gyula és Raduly Sándor, gazda Borostyán Lajos, Németh Alajos, Nehrebetzky János és Schuch Ferenc. Kimondotta a szakosztály, hogy az 1922, év óta szünetelő, közel 150 év óta fönnálló.ipartársulatot újra életre hívja, amely működését 1930. január elsején ismét meg­kezdi. Titkár előterjesztésére országos mozgalmat indít a szakosztály az italmérési illeték, a vigalmi- és kártyaadók megszüntetésére, a korlátolt ital­mérési engedélyek kiadása megszorítására, a zene­díjak csökkentésére, a kifőzések fokozottabb ellen­őrzésére s újból kérelmezni fogja a várostól a villany­áram szolgáltatás leszállítását. A vasmegyei vendéglősök választmányi ülése. Az Ipartestület vendéglős-szakosztálya a Sabária kis­termében választmányi ülést tartott. A szombat- helyi vendéglősök elhatározták, hogy a tél folyamán, márciusig negyvenhat szegénynek adnak naponta ebédet. Ezzel akarják a szegényügyet szolgálni. Megtárgyalták még a legújabb szeszrendeletet, amely sok félreértésre adott alkalmat, azonkívül kisebb személyi ügyeket intéztek el. Elvi döntés fontos italmérő ügyben. Régóta vita­tott kérdés volt a gazdasági világban az, hogy ér­vényes-e az a kikötés, amellyel a hitelező adósát arra kényszeríti, hogy árúszükségletét csak nála szerezhesse be. Ezt az eljárását egyes hitelezőknek nemcsak a kisemberek körében, hanem a nagykeres­kedők között is sokszor kifogás tárgyává tették, mert az ilyesfajta megállapodásokban az illetéktelen versenyzés egyik jelenségét látták. Azzal érveltek ugyanis, hogy a kisebb terjedelmű vállalatok össze­köttetést teremtenek nagy tőkeerővel rendelkező cégekkel, mert ezeknek módjukban áll a hitelkere­tek alapos kitágítása és mikor azután az adóst hir­telen megszorítják és az fizetni nem tud, könnyen rá tudják venni arra, hogy magát akár az egész életen át arra kötelezze, hogy szükségletét csupán „jószívűnek“ bizonyult hitelezőjétől szerezze be. Éppen ezért rendkívüli fontosságú a Kúria Góth- tanácsának most hozott ítélete. A tényállás szerint Blaskó Marcel csanádapácai korcsináros készpénz- kölcsön és árúk vételára címén mintegy 10.000 pengővel tartozott Schorr Ottó szegedi szesznagy­kereskedőnek. Amikor tartozását meg kellett volna fizetni, a korcsmárosnak nem volt elég pénze és ezért megegyezést létesített a szesznagykereskedővel, amely szerint a fizetésre megfelelő haladékot kap, ezzel szemben kötelezi magát arra, hogy a vendég­lőjében szükséges bort, sört, pálinkát és mindennemű szeszesitalt kizárólag a nagykereskedőnél szerzi be és arra az esetre, ha az italokból csak a legkisebb mennyiséget is máshol vásárolja, esetenkint tíz millió korona kötbér fizetésére kötelezte magát. Utóbb, amikor az összeköttetés megszakadt, a szesznagy­kereskedő 2400 pengő kötbér megfizetésére beperelte a korcsmárost és arra hivatkozott, hogy három ízben, a megállapodás ellenére, más cégnél fedezte szük­ségletét. A szegedi ítélőtábla a keresetnek részben helyt adott, mert a korcsmárost 2000 pengő kötbér megfizetésére kötelezte. Felülvizsgálati kérelem foly­tán a Kúria ezt az ítéletet megváltoztatta és a szesz­nagykereskedő keresetét rendkívül érdekes indokolás kíséretében elutasította. Az ítélet megállapítása sze­rint a kötbér kikötésére vonatkozó megállapodás jog­hatállyal nem bír. A Kúria megállapította, hogy a felperes nagykereskedő, tehát nyilván a gazda­ságilag erősebb fél áll szemben a gazdaságilag gyen­gébb féllel, a falusi korcsmárossal. A megállapodás létesítésére a korcsmárost az a körülmény késztette, hogy a kereskedő nagyösszegü követelését megfizetni nem tudta. Ebben a kényszerhelyzetben vállalta tehát azt a kötelezettséget, amely szerint minden további korlátozás nélkül magát üzlete folytatása tekintetében teljesen a kereskedőhöz köti és ezen megállapodás betartásának biztosítására vállalta a nagyösszegű kötbért. A Kúria megállapítása szerint ez nem más, mint a korcsmáros szorult helyzetének kihasználása és a gazdasági szabadságnak olymérvű korlátozása, amely már bírói védelemben nem része­sülhet és ezért a megállapodásokra jogokat alapítani, nem lehet. Ezért a Kúria a keresetet elutasította. A gartai korcsma a régi bérlőé maradt. Szerdán délután a községi elöljáróság jelenlétében folyt le a gartai korcsma bérbeadásai árverése. A négy reflek- táns közül mint a legtöbbet ígérő Salamon Károly vendéglős, az eddigi bérlő maradt a községi korcsma bérletében. A haszonbérlet tartama hat esztendő, az évi bér ezúttal az előző 250 mm, búzahaszon- bérrel szemben 2030 pengő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom