Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1930-11-20 / 22. szám
Az alapelv, amelyen az egész rendszer nyugszik, a maga eredeti valódiságában nem ébreszthet kritikát. Ha igen, ennek csakis a tájékozatlanság, felületesség, a tárgy kellő ismeretének a hiánya lehet az okozója. Tehát komoly figyelemre nem alkalmas. És kellő felvilágosítással eloszlatható. A zenemű, mint bármiféle más szellemi termék, a szerzői jogról alkotott törvény által nyújtott és megadott védelm alatt áll. Mit jelent ez ? Hogy bizonyos határidő eltelte előtt — ez a határidő az 1921. évi LIV. t-c. 11. §-a értelmében a zeneműveknél is a szerző egész életére és a szerző halálától számított további ötven évre terjed ki — a szerző vagy jogutódai — örökösei — igényt formálnak arra, hogy a saját szerzeményű műveik előadási jogát tőlük megváltsák. A zenemű felett tehát ez idő alatt a szerző és esetleg a jogutódai rendelkeznek. A hiba most már ott van, hogy a köztudatba ez a tény nehezen akar utat törni magának. Valahogy nem izmosodott meg még ma sem a szerzői jog kellő tiszteletben tartása. Igaz, hogy e'bben része van annak is, hogy az ügy bizonyos mértékben ellenszenves az érdekeltek — már t. i. az italmérőket értem — előtt a vele járó anyagi megterhelés miatt, továbbá annak is, hogy sérelmesnek látszik ennek a megterhelésnek a gyakorlati alkalmazása. Része van továbbá a jelenlegi állapot kialakulásában annak is, hogy általában azt hiszik az emberek, hogy a cigányzenekarok működését nem lehet ilyen értelemben azonos elbírálás alá vonni az egyéb nyilvános helyeken — hangversenyeken, színielőadásokon, mozgóképszínházakban stb. — szereplő zenekarokkal, vagy zeneművek ottani előadásával. Az a tudat él a közvéleményben, hogy a cigányzenekar —- mivel kotta nélkül, amint mondani szokás, hallás után, természetes rátermett- sége-alapján játszik — e körülmény folytán valami kivételes helyzetet nyer. Itt van a tévedés. Ez a feltevés és felfogás a helytelen. Mert nem az a fontos, hogy milyen társaság, milyen képzettségű egyén, milyen hangszeren ad elő bármiféle zeneművet, bármiféle nyilvános helyen, vagy összejövetelen, hanem az, hogy mindenki, mindenütt köteles alávetni magát az 1921. évi 1 IV. t.-c. — a szerzői jogról — rendelkezéseinek. Ez alól tehát a cigányzenekar sem lehet kivétel. E törvény 57. §-a szerint ugyanis az az egyén, aki a szerző beleegyezése nélkül védelem alá eső zeneműveket szándékosan, vagy gondatlanságból előad, vagy előadat, vétséget követ el és kártérítéssel tartozik. A m. kir. Kúria ma is érvényben levő 18. számú jogegységi döntvénye szerint kávéházi, vagy vendéglői helyiségben előre megállapított műsor nélkül játszó zenekar (cigányzenekar) által jogosulatlanul eszközölt előadás keretében».az illető kávés, vagy vendéglős azon az alapon, hogy a zenekart játszásra fogadta, a szerzői jog bitorlása miatt büntethető és kártérítésben marasztalható. (Magyar Törvénykezés. 1928. 10.) Tehát csakis az esetben nincs felelősség, ha olyan zenedarabokat adnak elő, amelyek vagy egyáltalában nem esnek a szerzői jog védelme alá (mint pl. az igazi népdalok, amelyek hagyományok alapján a nép ajkán születtek meg), vagy pedig már olyan régiek (ilyenek azok, amelyek az előírt ötven évnél már idősebbek), hogy ezekre a szerzői jogi törvény már védelmet nem biztosít. Annak a megállapítása azonban, hogy melyik zeneművek azok, amiket bárhol, bármikor engedély nélkül is elő lehet adni, vagy adatni nyilvános helyeken is a zenekarok által, vagy a zenekaroknak, nem olyan egyszerű dolog. Ezt a laikus ember képtelen is megállapítani. Ehhez a védelem alá már nem eső zeneművek jegyzékét kellene megszerezni és rendszeresen — minden darab zenélése előtt — tanulmányozni. Mert egyébként elcsúszhat egy-két olyan dal is véletlenül, amit véd a szerzői jogi törvény és ilyen esetben a jogosultság nélküli előadás már bajt okozhat A bökkenő azonban ott van különösen, hogy a Kúria most említett és ismertetett döntvénye olyan irányt szab a bírói joggyakorlatnak, hogy az italmérő ellen fordul a per, ha az előadási jog megváltása előzetesen nem történt volna meg. A m. kir. Kúria (C. I. 2034—1927., 1929. II. ft Juhász Andor) például egy döntésében — amikor VEHÍÍÉGRŐSÖK LAPJA 1030. november 20. egy falusi korcsmárosnét büntetett szerzői jogbitorlás miatt — még azt is kifejezetten rendeli, | hogy a vendéglős felelőssége a szerzői jog szempontjából .nem szűnik meg a cigányzenekarral szemben az esetben sem, ha a nagyközönség számára nyitva álló vendéglőjében nyilvánosan játszó zenekert nem közvetlenül ő fogadta fel. Ha ugyanis a vendéglős — mondja a Kúria döntése — eltűri, hogy a más által vendéglőjének nyilvános helyiségébe odarendelt cigányzenekar játszók, ezzel már ő is igénybe veszi a zenekart a saját érdekében, a vendéglői iparának előnyösebb kihasználására. Ugyancsak közömbös a vendéglős felelőssége szempontjából az a körülmény is (mondja továbbá a Kúria döntése), hogy jelen volt-e a vendéglős akkor, amikor a vendéglőjében a cigányzenekar tilalomba ütköző darabokat játszott. (Magyar Törvénykezés. 1929. 6—7.) Sőt tovább megyek. Hogy a bírói joggyakorlat milyen féltékeny szigorúsággal őrködik a szerzői jog épsége felett és milyen hathatós védelemben részesíti a jogosítottat a jogbitorlással szemben, igazolja a Kúria egy másik döntése is. A m. kir. Kúria'' ebben a döntésében (C. I. 4582—1927., 1929. IV. 23. Pap) leszögezte, hogy i j mihelyt a vendéglős eltűri, hogy nyilvános vendég- l lőjében a zongorán valaki a jelenlevő közönség előtt zeneműveket játszik, ezzel már — a szerzői jog által védett darabok eljátszása esetén — létesülnek a gondatlanságból elkövetett bitorlás alkatelemei. A vendéglős felelőssége szempontjából közömbös annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy a zenedarabokat hivatásos zongorista játszotta-e, vagy a vendégek közül játszott valaki. (M. Törvényk. 1927. 17.) A m. kir. Kúria egy másik döntésében (C. I. 3245—1928., 1930. IV. 8. Juhász Andor) tovább kiemeli azt is, hogy fennforog a szerzői jogbitorlás, ha a nyilvános vendéglőben játszó zenekar (pl. cigányzenekar) engedély nélkül ad elő a szerzői jogi törvény által védett, akár közszájon forgó zenedarabokat. (Magyar Törvénykezés. 1930. 10.) Ezek alapján pedig nem marad más választás a szakma tagjai részére, hogy nyilvános helyiségükben, vagy egyáltalán nem szerepeltetnek semmiféle zenekart, vagy hangszert, vagy ha szerepeltetnek, akkor az előadandó dalok és zenedarabok nyilvános előadási jogát megszerzik a szerzői jog tulajdonosától, illetve megbízottjától. A zenejogdíjak kezelési rendszere körül észlelhető sérelmekről legközelebb fogok részletesebben közölni 1 fejtegetéseimet. 104 kecskeméti italmérő az italmérési illeték ellen. A kirovásnál az 1929*es évet vették alapul. — Kérésüket a hónap végén fogja tárgyalni az adófelszólamlási bizottság. Kétségtelen, hogy a vendéglősöknek sem megy olyan fényesen, mint valamikor. Különösen a nagyobbakra jár rossz világ. Kecskeméten mintegy 400 helyen mérnek bort. Elismert nagy szám, minden 200 emberre jut egy kimérőhely. Helyzetüket az alábbiak megvilágítják. A kirótt italmérési illeték ellen fellebbezéssel lehet élni s Kecskeméten a négyszáz italmérő közül száznégyen fellebbeztek azzal, hogy nem tudják fizetni az illetéket. Mi baj van az illetékek kirovásánál ? Az illetéket 1930—32-re, tehát három évre előre megszabták és alapul az 1929. évi forgalmat vették. A MI ÉRTÉKEINKBŐL. Új korszakát éli a fényképezés. Ma már nemcsak az olcsóságban, de a tökéletességben is versenyeznek a fényképek előállító művészei a közönség számára és igazán úgy hozzá tartozik a modern ember életéhez, hogy évente legalább egyszer lefényképez- tesse magát és szeretteit, minta napi mosdás. Hányán bánták meg már eddig is, hogy elmulasztották évente megcsináltatni és eltenni a fényképeiket — egész kis könyvük lenne az életükről — ami most már pótolhatatlan! Pótolja legalább az idei mulasztását, akinek szakmáinkban nincs fényképe önmagáról és családjáról! És egyetlen fényképét, rövid életleírásával együtt küldje be az Album szerkesztőségének Budapest, IX., Viola ucca 2., hogy ki ne maradjon szakmáinknak ebből a díszkönyvéből. Gondolja meg mindenki ezzel az egyszerű ténnyel már emléket állít magának a szakma előtt és szégyenkezni fog családja és ismerősei között, ha hiába keresik képét a négy nagy testvérszakma kiválóságainak sorában! Akkor azonban még nagyobb volt a forgalom, mint most. Ugyanerre a szomorú helyzetre mutat rá az is, hogy a budapestvidéki pénzügyigazgatóság a napokban több kecskeméti borkimérőtől megvonta a kimérési engedélyt. Köztük van egyik-másik nagyobb hely is. (Ez a megvonás nem jelenti azt, hogy most nem szolgálhatják ki a vendégeket, hanem büntetés alá esnek.) Ezek a tulajdonosok többszöri felszólításra sem tudták befizetni az illetéküket. A fellebbezési kérvényeket az adófelszólamlási bizottság e hónap végén fogja letárgyalni és dönt, hogy kinek vonják kevesebbre az illetékét. A sütőipari termékeknek hétfőn reggel való elkészítése. A kereskedelemügyi miniszter rendeletileg kimondotta, hogy hétfőn a kovászkészítést és dagasztást hajnali három órától, az egyéb munkát pedig reggeli négy órától kezdve szabad végezni. A kemence begyújtása és a fűtés nem esik időbeni korlátozás alá. A sütemény előállításánál foglalkoztatott segédet, tanoncot azonban este kilenc és reggeli négy óra között a kemence begyújtásával és fűtésével foglalkoztatni tilos. Önként értetődik, hogy a sütőipari munkákat, így a zsemlye előállításához szükséges munkákat is hétfői napokon az említett időpontoktól kezdődően úgy az iparos, mint az alkalmazott foglalkozását korlátozó rendelkezések betartásával az alkalmazottak is végezhetik. Az árdrágító visszaélésekről szóló törvény idejét múlta. A pécsi kereskedelmi és iparkamara feliratot intézett a kereskedelmi miniszterhez az árdrágító visszaélésekről szóló törvény hatályon kívül helyezése ügyében. A felirat többek közt a következőket mondja : „Megváltoztak az idők, a gazdasági helyzet is, minden, csak az a háborús rendelkezés, illetve törvény dísztelenkedik még, amely az árdrágító visszaélésekről szól: 1920: XV. t.-c. Szükséglet hívta életre s az élet már el is temette. A magyar törvénytárban mint élettelen tilalomfa áll még. A magyar ipar és kereskedelem nem szolgált rá még az árúínséges időkben sem, hogy a feje felett állandóan ott lengjen Damokles-kardként az idézett büntetőtörvény. Mi célja, értelme lehet tehát az idézett törvény további fenntartásának most az árúk özönvíz idején, a dekonjunktúrában. Tilos a választási falragaszok letépése. A főkapitány csütörtökön napiparancsot bocsátott ki, amelyben' utasította a rendőrlegénységet, hogy azokat, akik a falragaszokat letépik, állítsák elő a kerületi kapitányságokhoz és indítsák meg ellenük a kihágási eljárást. SUMEGH GÉZA és családja, Balassagyarmat.
