Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1930-10-20 / 20. szám

VENDÉGLŐSÖK LVPJA 1930. október 20. s A rádió csodája. Londonból jelentik : Egy buenos­ayresi kórházból több beteg szívverését és tüdő­zörejeit rádiótelefonon leadták Madridba, ahol oly világosan lehetett azokat hallani, hogy a spanyol orvosok teljes pontossággal meg tudták állapítani az argentínai betegek baját. A kórházban a rendes telefonhoz egy argentínai orvos találmányát szerelték fel, amely lényegében rendkívül érzékeny megafon s a leggyöngédebb hanghullámokat is sokszoros erő­sítés révén hallhatóvá teszi. Ezt a találmányt egye­nesen a szakembereknek találták ki. Képzeljék el, micsoda boldogság lesz, ha a szerelmes legény Ameri­kában hallgathatja Magyarországon hagyott imá- dottjának szívedobogását. . . A jó bornak is kell cégér. Furcsa az, hogy amíg a sör-, likőr- és pálinkagyárak osztalékot fizetnek, addig a bortermelők tönkremennek. Szomorú pedig az, hogy az illetékes körök nem látják a helyes utat, a fától az erdőt, hogy mit is kell csinálni, hol is az a hiba ? Pedig olyan egyszerű. Idézzük emlé­künkbe azt a kitűnő sörreklámrajzot, amelynek ez a szövege: ,,De megnőttetek, amióta utoljára itt jártunk“ s három kis söröshordó embert ábrázol (a bajor sörök), akik csodálattal szemlélik a háború alatt nagyranőtt többemeletes épületeket, a magyar sörgyárakat. Ez mindent megmond. Az ilyen jó, öntudatos reklám hiányzik a magyar bornál. A propaganda még ma is segítene. Természetesen céltalan volna az ilyen hirdetés, hogy Rác ürmös literje 60 fillér, vagy Egri vörös 80 fillérért kapható, hanem valami jóhangzásű nevet vagy neveket válasz- szunk, pl. Vidító vagy mást, ezt a nevet hirdessük MALÁTA PEZSGŐ SOR A„ HOGYhJA MINDIG ISSZA.EGESZSEGETS PÉNZÉ EGYRESZÉT JUTALOMKÉNT KAPJA VISSZA. GYÁRTJA A FŐVÁROSI SÖRFOZÖ R.T. KŐBÁNYÁN. 574/1930.----------------- szám kih . ítélet-kivonat A m. kir. állami rendőrség szegedi kapitány­ságának alulírott rendőrbírója Szegeden 1930. év április hó 28-án Szepessy József szakképviselő rész­vétele mellett megtartott tárgyaláson 574. kih. 1930. sz. jogerős ítéletével idősb Varga Lajos, 56 éves, róm. kath. vallású, szegedi Mikszáth Kálmán u. 8. sz. lakos vendéglőst azért, mert 1930. február 16-án, délután, vendéglőjének ellenőrzését súlyos gondatlan­ságból elmulasztotta, aminek következtében ismeret­len tettes a bort vízzel meghamisította és forgalomba hozta, ezért idősb Varga Lajos terheltet 50 pengő pénzbüntetésre, mely behajthatatlanság esetén 10 napi elzárásra lesz átváltoztatva, ezenkívül 60 pengő eljárási költség és 1 pengő 20 fillér kárdíj megfize­tésére ítélte és egyben az ítéletnek terhelt költségére a „Délmagyarország“ című napilapban és a »Vendég­lősök Lapja“ című szaklapban való közzétételét és a jogerős ítéletnek a szegedi m. kir. pénzügyigazgaló- sággal való közlését elrendelte. Szeged, 1930. április 28-án. vitéz dr. Petkóczy Lajos s. k. rendőr­tanácsos, rendőrbíró. H. P. A kivonat hiteléül: Szeged, 1930. október 4. Tóth Ferenc hiv. tiszt. ,• úgy, ahogy a sörgyárak tudnak hirdetni. Aztán ne kótyavetyéljük azt a valóban jó vidítót. Miért kell 20 fillérért adni egy liter márkás bort, amikor egy üveg, alig egy liter sör 1 pengőbe kerül. Biztos, hogy ugyanilyen áron bort is el lehetne adni, ha megfelelően jól reklámozzuk. Van erre mifelénk két limonádégyár. Mindegyiknek jól megy, pedig nem húsz fillérért, hanem 1 pengőért adják literjét a viszonteladónak és 2 pengőért a fogyasztók részére. Igaz, csak két decis üvegekben, de 20, illetve 40 fillérért. Természetesen sokat költenek és nagy súlyt helyeznek a propagandára. Ha azt a hétmilliót ügyes propagandára fordították volna, ma nem lenne baj a borral. Híres emberek kedvenc élelei. Párizsból írják: Egy francia hetilap kis statisztikát állított össze arról, hogy a világtörténelem hírességeinek mi volt a kedvenc étele. A következők derültek ki az össze­állításból : Nagy Károlynak legkedvesebb étele a vadhús volt, Torquato Tasso az édességeket ked­velte, Luther Márton ételeknél is jobban szerette az italokat, nevezetesen a torgaui sört és a rajnai bort. Barátja, Melanchton Fülöp, már sokkal sze- lídebb ember volt, csak ritkán ivott és a húsétel­nél is jobban szerette az árpakását. IV. Henrik francia király a szó szoros értelmében rajongott a dinnyéért. XII. Károly svéd királynak a vajaske­nyér volt kedvenc csemegéje. Sok nagy ember minden ételnél és italnál többre becsülte a feketekávét. A díszes sorban az első három helyen Nagy Frigyes, Napoleon és Voltaire állanak, akik szenvedélyes kávézók voltak. Kantnak, a híres filozófusnak a bab és borsópüré, valamint a szárított gyümölcs volt a kedvenc eledele. Érdekes, hogy Kant naponta legalább három órát töltött étkezéssel. Szívenlőtte magát, mert nem kapott alkalmazást. Debrecenből jelentik : Hétfőn hajnalban a Nagy­erdőn Kovályi Gyula 28 éves sátoraljaújhelyi ven­déglői csapos egy pádon szívenlőtte magát. Az élet­unt fiatalember kabátzsebében levelet találtak. A levélben arra kéri a hatóságot, hogy ne kutassák öngyilkosságának okát. A lefolytatott nyomozás megállapította, hogy Kovályi Gyula szeptember 1-én elvesztette állását a rossz üzletmenet miatt. Kovályi Debrecenben akart munkát keresni, de minden­honnan elutasították. így szánta rá magát azután az öngyilkosságra, amelyet hétfőn végre is hajtott. Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos Dr. KISS ISTVÁNNÉ. Miután a rendelje ön is meg, mert üzlet- meneténekcsak előnyére válik. Rendelések leadhatók i Budapest, Csáky u. 20. Telefons Aut. 910—01 és Aut. 900—72 JHOHET-NIUNDUS" Egyesült Magyar Hajlított Fabútorgyárak Részvénytársaság Budapest, IV. kér., Váci ucca ll/a. HAJLÍTOTT BÚTOROK szállodák, kávéházak és vendéglők részére. Garantált teljes zsírtartalmú sajtjainK mindenütt beszerezhetők: Pálpuszta-sajt, Derby-sajt, Roma- ,dour, Imperiál, Óvári, Trappista, Casino, Roquefort, Roquefort dobozos DERBY Sajt- és Vajtermelő Részvénytársaság Központi árúsítö-telep : Budapest, VII., Kerepesi dt 62. Telefon : József 61—10 Szent István Portersör a Polgári Serfőzde páratlan sörkülönlegessége VI. kerület kapitánysága. 18.140/930. fTÉLETKIVONAT Balogh Károly 45-éves, ref. vallású, nős, szent­királyszabadjai születésű, budapesti lakos, magyar állampolgár, vagyontalan, korcsmáros foglalkozású terhelt az 1929. X. t.-c. 1. és 9. §-ba ütköző kihágás miatt, melyet azáltal követett el, hogy 1. erősen túlkénezett mustot forgalomba hozott, 2. söntésben levő mustos tartályt nem jelölte meg, az 1924. évi IX. t.-c. 43. § 2. pont és 44. § 1. pont alapján a Ktk. 21. § II. Bn. 7. § alkalmazásával 15 P pénzbüntetésre, behajt­hatatlanság esetére a II. Bn. 10—11. §-a alapján 2 napi elzárásra, továbbá a felmerült költségek, összesen 56 P 20 fillér megtérítésére ítéltetett, valamint az ítéletnek 2 lapban való közzétételére köteleztetett. Budapest, 1929. december 23. Fenti kivonat hiteléül: Budapest, 1930. október 10-én. Bán Farkas r. s. hív. Igazgató. “Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai R.*!. Budapest, IX., OUói«út 25. szám (Köztelek) Felelős nyomdavezető: Mészárol Vilmos

Next

/
Oldalképek
Tartalom