Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1930-09-20 / 18. szám
1930. szeptember 30. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Válságban a szálloda«, vendéglős« és kávésipar. Csökkent az idegenforgalom 1929-ben. A napokban tette közzé a budapesti kereskedelmi és iparkamara évi jelentését, amelynek egyik legérdekesebb fejezete az idegenforgalommal kapcsolatos szálloda-, vendéglős- és kávésipar válságával foglalkozik. Az egész Európában érezhető gazdasági válság nem múlhatott el nyom nélkül az idegenforgalom terén sem. így például Bécsben az ottani idegen- forgalom 15 százalékkal csökkent. Ha Budapesten az idegenforgalom visszaesése nem is éri el ezt a mértéket, mégis a látogatók számának 7‘25%-os és az itt eltöltött éjszakák számának 7'88%-os csökkenésével elég jelentékeny hanyatlás mutatkozik. Hiszen amíg 1928-ban összesen 269.606 belföldi és külföldi idegen érkezett Budapestre és itt 712.397 éjszakát töltött, addig ez a szám 1929-ben 250.055-re, az itt töltött éjszakák pedig 656.274-re csökkentek. Az egyetlen vigasztaló körülmény, hogy az idegen- forgalom visszaesése nem a szorosan vett külföldi látogatók számának hanyatlásában, hanem kizárólag a belföldiekében (a Budapesten megforduló vidékiek számának apadásában) jut kifejezésre. A szorosan vett külföldről érkező látogatók száma 1928-ban ugyanis 71.625 volt és 226.019 éjszakát töltöttek el, viszont 1929-ben e látogatók számában 2'/3, az itt eltöltött éjszakák számában pedig 1%-os emelkedést jelent. A szorosan vett belföldi idegenforgalomban a hanyatlás 1925. év óta észlelhető, amióta az évről-évre fokozódó gazdasági nehézségek az utazási kedvet csökkentették, másrészt pedig a vidéki beszerzési lehetőségek fejlődésével, valamint a vidéki vasúti és egyéb közlekedési eszközök tökéletesbedé- sével annak szüksége, hogy bevásárlások eszközlése végett keressék fel a fővárost, érezhetően csökkent. A külföldi látogatók közül a legnagyobb mértékben emelkedett a Lengyelországból érkezők száma (50%), ezt követi Franciaország 20%-kal, Amerikai 6 és Nagybritannia 15%-kal. Ugyancsak emelkedőben van a Balkán-államokból jövő látogatók száma. A legtöbb látogató Budapesten májusban, a Nemzetközi Vásár alkalmával (26.802) és augusztusban Szent István napkor (26.395) kereste fel. Ezt követi szeptember, amikor is a legtöbb kongresszust tartják (24.161). A szorosan vett külföldiek közül a legtöbben augusztusban keresik fel Budapestet, amikor is 10.799 külföldi 35.065 éjjelt töltött itt. Budapest idegenforgalmának pénzbeli értéke, az a pénz tehát, amit az idegenek itt elköltenek, az útiköltséggel együtt 1929-ben körülbelül 37 millió pengőre becsülhető, ami alig marad vissza az 1928. évi eredmény mögött. Az idegenforgalomnak 1929-ben bekövetkezett ellanyhulása természetesen kihatott a vele szoros kapcsolatban álló szállodaiparra is, amennyiben a szobafoglalási, illetőleg kihasználási arányszám az 1928. évi 60‘63%-ról 1929-ben 12‘5%-kal 48'16%-ra csökkent. A szállodaiparnak az idegen- forgalom csökkenéséből eredő súlyos helyzetét csupán az adók és a közüzemi szolgáltatások díjának leszállításával lehetne enyhíteni. Újabb alapítások a szállodaiparban érthetőleg nem voltak. A jelenleg Budapesten üzemben levő hét elsőrendű, tizennégy másodrendű, ugyancsak tizennégy harmad- és hat negyedrendű, összesen 41 szálloda, továbbá 52 penzió összesen 4871 szobával, illetőleg 6976 ággyal, melyből 5882 ágy a hét elsőrendű szállodára esik, elégségesnek bizonyult Budapest Villanyzongorák |Z@neauf omaták Önműködő hangszerek, Rádió erősítők LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKBAN KEDVEZŐ RÉSZLETFELTÉTELEK Pénzbedobóssal Tizet heti a részletet Bérlet. SzaEsíszerfl javítás és ha iskolás Sternberg Királyi Udvari Szállítóit Hangszergyára Budapest, VII., Rákóczi út 60. Saját palota idegenforgalmának ellátására. A modernizálási törekvéseket a nehéz pénzügyi viszonyok akadályozzák. A szállodák körében az idegenforgalom csökkenésével kapcsolatban éles verseny fejlődött ki, ami nagyobbmérvű árrombolással jár. A fogyasztóképesség általános csökkenése a vendéglők forgalmát is természetesen jelentékenyen apasztotta. így azok rentabilitása egyre jobban romlott s ez a magyarázata, hogy 1929-ben 464 megszűnő vendéglővel szemben csupán 139 új vendéglő nyílt meg. Az adók, valamint a magas házbérek az úgyis nagy nehézségekkel küzdő vendéglők helyzetét nagyban megnehezíti. A fővárosi vendéglősök csupán 13%-ának emelkedett, 8%-ának változatlan maradt, 79%-ának pedig csökkent a forgalma. A középvendéglők, melyek a forgalom legnagyobb részét bonyolítják le, az előző évekhez képest 20—30%-kal kisebb forgalmat értek el. Személyzetüket is ennek arányában voltak kénytelenek csökkenteni. Ennek ellenében tanonc a szakmában feles számmal jelentkezett, ami azzal magyarázható, hogy a szülők különös előszeretettel adják gyermekeiket olyan állásba, ahol a tanoncidejüknek kezdetétől fogva lakásuk, ellátásuk biztosítva van és némi keresetre is számíthatnak. A hatósági vendéglők élénk versenyt támasztottak, különösen a közép- és kisforgalmú vendéglőknek. Súlyos válsággal küzdött a kávésipar és csupán ellenállóképességének, jól megalapozottságának köszönhető az, hogy aránylag kevés számú, főkép újabban létesített és gyengébben megalapozott üzlet szűnt meg. A gazdasági nehézségeken kívül még az általános társadalmi fejlődés menete is hozzájárult a kávéházak látogatottságának csökkenéséhez. A sport különféle fajtái, turisztika, elsősorban pedig a rádió elterjedése nagy tömegeket vontak el a kávéházak látogatásától. Míg régebben a vasár- és ünnepnap forgalma a kávéházak legjobb bevételeit jelentette, addig újabban ezek a napok a leggyengébbek. A szakma nehézségeinek fokozásához járultak még a szeszfogyasztás korlátozásáról kiadott újabb rendelkezések. Az ipar válságos helyzetét mutatja, hogy az adóközösség második éve 80.000 pengős hátralékkal zárult. A tejivók és klubok versenyéhez újabban az automata-büffék is jöttek, ami az ipar Az ön vendégei ételre, italra, cigarettára egyaránt kényesek. A legfontosabb azonban itt is a jó mocca, amelytől az egész est hangulata és sikere függ. Meinl Gyula r.-t. helyzetét még jobban megnehezítette. Az ipartestületnek immár 17 év óta fennálló szakiskoláját 1929/30. tanévben az előző tanév 70 növendékével szemben 60-an látogatták. A könyvviteli gépek és szerepük a modern nagyüzemben cím alatt dr. Schranz András közgazdaságtudománykari előadó, egyetemi tanársegéd cikket írt az Adó és Könyvvitel most megjelent számában, amelyben ábrákkal illusztrálva vázolja az egyes könyvviteli gépek szerkezetét, használati módját, jelentőségét és alkalmazását. Fontosabb cikkek még: dr. Szelényi Ödöntől, Gyakorlati kérdések a jövedelemadónál ; Balogh Károlytól, A racionalizálás fogalma, története és köre ; dr. Baross Józseftől, Gyakorlati megvilágítás az adás-vevési szerződések illetékezése köréből ; Szász Antaltól, A magyar auditorkérdés jelentősége. A folyóirat közli még a Budapesti Kereskedelmi és iparkamara elvi jelentőségű állásfoglalását a tisztességtelen verseny kérdésében, valamint a megjelent rendeleteket és adónaptárt. A lap kiadóhivatala (Budapest, VIII., József körút 86.) szívesen küld mutatványszámot és adó és könyvelési ügyekben díjmentesen ad felvilágosítást. automatikus villamos hűtőkészülékek mieden céSra és minden nagyságban. Semmi felügyelet, semmi kezelés. Minimális üzemköltség. Kedvező fizetési feltételek. Hahn Arthur és Társai Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 8. Telefon : *Aut. 898-
