Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1930-09-20 / 18. szám
\\\XVI. ÉVFOLYAM 18. SZÁM 1030. SZEPTEMBER 30. r rr ■■ (VEWDÉOLŐ-, I2ÍLLÓ', It ÁVÉSI PA RI ÉS KÖZCÍAZDASÍftI ÜEAELAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-;ín Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenkint ALAPÍTOTTA: IHÁSZ HYÖBGT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA UTCA 3. SZÁM Tel efon szám: „József“ 322—81 HIVATALOS ÓBAK: DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL DÉLUTÁN 3 ÓRÁI« 450 pengőt kell biztosítania havi jövedelemképen a német vendéglősnek, korcsmárosnak vagy kávésnak minden pincére számára és ezért Németországban könnyű volt eltörölni a borravalórendszert! Ezt írja egy berlini magyar vendéglős haza, aki nem érti, miért nem követik Magyarországon is ezt a jól bevált példát és miért szoronganak úgy a borravaló eltörlésétől az üzemtulajdonosok ép úgy, mint a pincérek? Az embernek, ha szakmabeli, igazán kell, hogy megálljon az esze ezeknek az ártatlan soroknak az olvasásakor. Az a berlini magyar vendéglős nyilvánvalóan már nagyon régen elszármazott Magyarországból, ha ilyenekket írhat haza! Négyszázötven pengő biztosított havi jövedelem minden egyes pincérnek a szokásos és kijáró élelmezésen kívül ? Mit gondol az az elszármazott vendéglős ? Hány magyar- országi vendéglős, korcsmáros és kávés van, aki saját magának sem tudja biztosítani havonta ezt az összeget? A viszonyok nemismerése és a teljesen hibásan felfogott szociális gondolkozás talán még kitarthat amellett az ötlet mellett, hogy a kiszolgáló munkás részesedjék az üzem százalékos jövedelmében, de aki ért a dolgokhoz, az éppen az ellenkező kívánsághoz jut el. Sajnos, a mi kiszolgáló munkásaink óriási nagyságú százalékban nem az üzemi jövedelmekben osztoznának velünk, hogy ha egyszerűen belemennénk a százalékos rendszer behozatalába, hanem: osztoznának velünk a gondokban és az üzemi kockázatban, amitől eddig legalább mentve vannak! Senki se higyje, hogy mi a hasznot sajnáljuk a munkásainktól! Dehogy. Csak meg akarjuk védeni őket attól a rizikótól, hogy a csekély fogyasztás őket is végső nyomorba döntse az olyan vendégseregnél, amely hét pohár vizet hozat el addig is, amíg eldönti, feketét rendel-e öt órai ottani tartózkodása alatt, vagy egy pohár tejet? Mi nem akarjuk, hogy a vendégek kiszolgálása előbb-utóbb szükségszerű kiválogatást és megkülönböztetést szenvedjen csak azért, mert az egyik kispörköltet rendel, a másik pedig nagy vacsorát! Hiszen az állandó kispörköltöző talán jobb vendég, mint az egyszer betévedő dőzsölő? Nem akarunk egyéni hibákat, az üzemi vezetés széttagolódását a százalékrendszer által bevezetni és még ezer más okunk van ez ellen, ha kell. De minek kellene? Ezidőszerint. Ezidő- szerint elég, ha megüzenjük a berlini magyar vendéglősnek, mi kiegyeznénk abban, ha nekünk biztosítana valaki az élelmezésünkön kívül havi 450 pengőt! Hát ezért nem vezetjük be itt a jól bevált német metódust! Pirkner Elek (Budapest). Turistaszállók Norvégiában. írta: Dr. Bíró Izabella. Norvégia mint a természeti szépségek országa ismeretes, nem csoda hát, hogy évente a turisták tömegei keresik fel. A mai világban azonban turistán nemcsak a hátizsákos, bakkancsos vendéget értik. Norvégia turistái autón, hajón, kocsin és vonaton utaznak egyik helyről a másikra, hiszen a rettenetes nagy távolságok mellett alig is lehet gyaloglásra gondolni. Ezek a modern kényelemmel utazó turisták aztán letelepednek pár napra valami hegytetőn, vagy fjordban és onnan tesznek esetleg gyalogsétákat is a közeli gleccserekhez és vízesésekhez. Magától értetődik, hogy az ilyen utas szereti a kényelmet és az elegánciát és megköveteli a legmagasabb hegyen is a fürdőszobát, meg a kényelmes ágyat. Ezeknek az igényeknek megfelelően vannak berendezve Norvégiában a turistaszállók, melyekről megkísérlem egy rövid leírást adni hazai vendéglőseink tájékoztatására. Az összes jobb turistaszállók körülbelül egy mintára vannak építve és egységes árakat számítanak. (Egyágyas szoba 4—5 norvég korona, 6-20—8 P kb.) Az épületek fából vannak s dacára ennek a primitív építési anyagnak, meglehetősen tágasak és igazán csinosak. Egy-egy hotelben 30—40 szoba is van, egy- és kétágyasok. A belépőt a barátságos és népies ízlésben berendezett tágas hallban többnyire a tulajdonos fogadja, mondhatnám magyaros vendégszeretettel. Vagy ő, vagy a felesége több európai nyelven beszél s így minden tolmács nélkül közvetlenül meghallgathatja a vendég kívánságait. Majd minden szobának egyforma ára van egész Norvégiában s így soha sem hallja a vendég a sztereotip kifogást, hogy az olcsóbb szobák, sajnos, le vannak foglalva. A szobák berendezése tiszta és barátságos, pompás ágyakkal, de bizony meglehetősen apró mosdótálakkal, amelyek náiunk, hála Istennek, ismeretlenek. Díván van minden szobában, de szekrény alig. Ehelyett az egyik sarokban függöny mögött néhány fogas szerénykedik. Látszik, hogy a lopás nem divat Norvégiában, de a sok toilette sem. Fürdőszoba van minden jobb turistaszállóban és pedig egy a nőknek és egy a férfiaknak, ügy látszik, minden hotelnek megvan a maga külön vízvezetéke. (Nálunk még a divatos balatoni fürdőkön is építettek a legutóbbi években szállodát vízvezeték nélkül.) Most pedig menjünk az étterembe reggelizni. 12—15 méter hosszú szoba ez, sok kisebb és nagyobb asztallal. A terem közepét egy hosszú asztal foglalja el, amelyen legalább húsz tál sorakozik egymás mellett rendkívül csinosan elrendezve. Van ott sonka, nyelv, füstölt halak, olajos halak, hideg borjú- és rénszarvassültek, frissen főtt hideg halak, két- háromféle sajt, lekvárok és főtt gyümölcsök, hideg tojásételek. A szobalány, mert pincér nincs, frissen főtt kávét tölt a csészébe, amihez pár csöpp tejszínt az asztalon talál a vendég. Mindenki veszi a tányérját és körülsétálja a középső asztalt és abból és annyit vesz, amelyik és amennyi tetszik neki. De alig ült le a helyére, már kosárban lágy tojást hordanak körül, esetleg ham-and-eggset, vagy omelettet. Popper Már és Lipút r.-t., bornagykereskedés Telefoni József 359-78 Budapest-Kőbánya^ Előd ucca 8. szám. Alapíttafolt 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot. —WMBUII— Miami !■» Ili MMHIBIillH—MM———MII1—MIM—I Wl I1HIU1 I— MiNUUHIWHI III III Iill illl' I I II ül1 "I YilTTTTTWTT~i~TTV
