Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1930-07-20 / 14. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 193». július 30. magyar idegenforgalom fejlesztése. A t,Vendéglősök Lapja11 számára írta: dr. Schweng Ede m. kir. rendőrtanácsos. Néhány év óta országos kérdésként foglalkoztatja a hivatalos köröket, magánosokat és különböző érdekeltségeket az a probléma, hogy milyen módon és eszközökkel lehet az ország idegenforgalmát növelni. Miként lehetséges a külföldi utazó kon­tingens érdeklődését hazánk megismerésére meg­szerezni és idegen pénzbeözönlést teremteni a magyar természeti kincsek és szépségek révén. Tagadhatatlan, hogy az ország megcsonkítása után sokat veszített szépségéből, műkincseiből, azonban a mostoha viszonyok mellett is maradt annyi és olyan, hogy általa joggal számíthatunk idegen vendégseregek érdeklődésére. A Balaton sejtelmes hullámzása és ezüstös tükre, a Bükk, Mátra, Mecsek, Bakony regényes smaragd­zöldje, a Pilisi és Vértes-hegység titokzatos kék­sége, a Hortobágy délibábja, a Duna tükrében visszaverődő ezernyi csillag fénye, a kacskaringós Tisza hömpölygése méltán kelthetnek az idegenben csodálatot és örömet. Nem szólva fővárosunk fiatalos és üde szépségéről, számtalan szórakozást kínáló gyönyöreiről, műkincseiről, fürdőiről, mű­emlékeiről stb., mert igen sok és hasonló lehetőséget nyújt a vidéki magyar városok fejlődése a kíváncsi szemnek, a kulturembernek és a világot járó ide­gennek. Szeged, Esztergom, Debrecen, Eger, Pécs, Sopron, Szombathely, Veszprém, Székesfehérvár, Vác történelmi levegője, műkincseinek és mű­emlékeinek gazdagsága, borvidékeink tüze, fürdőink és tájaink vadregényes fekvése nagy jövőt ígérnek. Országunk megismerésének és idegenforgalmunk fejlesztésének szolgálatában az utóbbi időben igen jelentékeny lépést tettek azok a hivatalos részről megszervezett kongresszusok, amelyek a világ tudó­sait időnkint egy-egy nemzetközi értekezletre székes- fővárosunkban összegyűjtik. E kongresszusok részt­vevőinek mindenesetre bő alkalmuk nyílik arra, hogy Budapestet megtekintsék, azonban egy-két esettől eltekintve, nincs mód arra, hogy az ország vidékeit, etnográfiai sajátságait, a magyar nép lelkét, kincseit, népszokásait és életét közelebbről megismerjék. Bár ezekre a nemzetközi látogatásokra fölötte szükségünk van, hisz hivatalos helyről is elő kell mozdítani a külföld érdeklődését hazánk iránt; azonban az ilyen látogatások szerény büd­zsénk szempontjából és a nemzetgazda szemüvegén nézve, nem járnak a várt eredménnyel. Nekünk az a fontos, hogy az országban lebonyolodó idegenforgalom a megfelelő haszonnal járjon. Igaz, hogy hatóságaink minden lehetőséget, alkal­mat és módot megragadnak arra, hogy az idegen- forgalom fejlődése akadályokba ne ütközzék, ini- ciativ lépésük és támogatásuk nélkülözhetetlen; mégis a nehézkesebben gördülő apparátus munkája akkor lesz gyorsabb és lüktetőbb, ha az egyes érde­keltségek is, amelyeknek közvetlen érdeke a nagyobb idegenforgalom, belekapcsolódnak a hivatalos intéz­kedésekbe. Sőt! A kezdeményezésnek az érde­keltségek részéről kell kiindulni és csak a már kezdeményezett munka támogatásához és segí­téséhez kell a hatósági közreműködés. Csak ily módon lehetséges az apparátus eredményessége, nagyvonalú a szervezet kiépítése, amely gazdasági szempontból fárad az idegenforgalom fejlesztéséért. Idegenforgalmi irodák is létesültek, amelyek kisebb-nagyobb szerencsével eredményt is fel tudnak már mutatni; azonban lázasabb munka ezideig csak a székesfővárosi idegenforgalmi iroda részéről tapasztalható. Ez nem elég. A vidék idegenforgalmának kiépítése és megszervezése is fontos és életbevágó kérdés. A szer­vezés munkáját ki kell terjeszteni a vidékre is, ahol már egynéhány városban létesült idegenforgalmi iroda. Erre a járatlan útra gondoltam akkor, amidőn cikkem megírását célul tűztem. A közfigyelmet kívánom ráterelni erre az elhanyagolt kérdésre, hosszú évtizedek mulasztásaira akarok kitérni akkor, amidőn éppen a vendéglő-, szálló- és kávésipari szakma érdeklődését hívom fel az idegenforgalom fejlesz­tésére. A felvilágosító propaganda, amelynek a kilenc­venes évek elején kezdetét kellett volna vennie, sajnos, elmaradt. De amit elmulasztottunk a múltban s amit elmulasztunk a jövőért, csakis bennünket terhel felelősség. Hasznos, kezdeményező lépést tehet a vendéglő-, szálló- és kávésipari érdekeltség a vidéken is és kiépítheti a maga erős szerveit oly módon, hogy A MI ÉRTÉKEINKBŐL. SZABÓ KÁROLY vendéglős, Kalocsa. A szokott mindennapi munkán és a megélhetés fárasztó küzdelmein kívül a mi szakmáinknak egyéb kötelezettségei is vannak, ezek kellemeseb­bek és könnyebbek, mint az előbbiek, mégis köny- nyen elkerülik szakmáink embereinek a figyelmét. Ilyen fontos kötelezettség a nyilvánosság előtti sze­replésnek bizonyos foka. Hiszen egyetlen szakembe­rünk se képes a nyilvánosság nélkül megállani. FARAGÓ JÁNOS vendéglős, Kistarcsa. Mozogni kell előtte, beszéltetni magáról, ismer­tetnie a nevét és jó tulajdonságait. Pár tollvonással és egyetlen arcképpel tizenkétezer intelligens szak­ember előtt lesz ismeretes, ha beküldi az Album számára ingyen leközlendő arcképét rövid élet­leírásával együtt bármely vendéglős, kávés, korcs- máros, vagy szállodás. A cím: Budapest, IX., Viola ucca 3. Most este igyák még kávét? Hogyne ihatna, hát nem ismeri a Hág kávét, az ártalmatlan babkávét ? Mi nagyon sok kávét fogyasztunk, gyakran még késő este is, de mindig csak Híg kávét. Ezt a kiváló és ártalmatlan valódi babkávét az orvosunk aján otta és e^y kísérlet meggyőzött minket. A Hág kávét Önnek is be kellene vezetnie a háztartásába. Még ma kérjen egy csomaggal a fűszeresénél. H\G KÁVÉ R.-T, buda pest. Ranolder J 21. Bon. Küldjenek nekem a mellé­kelt 70 f levélbélveft elle­nében egy nróbacsomag Hág kávét Név ....................................... Ut ca __________________ He lység .......................... egy-egy alakulat irányító keze és tevékenysége kihat egy vagy két vármegyére. Hogy miért gondolok a vendéglő- és rokonipari érdekeltségre ? Hát azért, mert őket érdekli az életstandard szempontjából az, hogy a vendéglők, szállodák, fürdők és nyaralóhelyek megtelnek-e fogyasztókkal, vagy sem ? Már pedig a vendéglős- és rokon szakmák gazdasági helyzete nem rózsás, ezért az élet nehézségeinek útjából magának a szakmának kell az akadályokat elsősorban elhárítani, illetve azok eltávolításán munkálni. Erre a propagandára alkalmas eszköz a külföldi szaktársak figyelmének felkeltése, az érdeklődésnek elősegítése színes reklámképeknek külföldi szállókban, vendéglőkben és egyéb nyilvános helyeken s az illető állam nyelvén kifüggesztésével. Prospektu­soknak elküldése rövid ismertetésekkel minden modern nyelven, évről-évre megismételve azok szétküldését. Állandó kitartó és fáradságos munka kell ahhoz, hogy az idegenforgalmi mérleg hatalmas javulást mutasson ki. A külföldön utazó magyar lépten, nyomon lát­hatta azt, hogy a vasúti váró- és étkezőtermek, sőt a vasúti kocsik is televannak fényképekkel, térképekkel és egyéb ügyes és csalogató hirdetések­kel, amelyek az utazó, külföldet látogató emberek érdeklődését felhívják és figyelmeztetik egyes vidé­kek szépségeire, nevezetességeire és más látni­valóira. Vigyük mi is alkalmas és szembeötlő helyekre a magyar vidékek fényképeit és egyéb tájékoztató, felvilágosító, tetszetős formában el­készült hirdetéseit, ahol megtekintésre érdemes látnivaló van. Igen sokat tesz e téren maga az utazgató közönség is. A vonatban eltöltött idő unalmát felváltja az utazók ismerkedése, felvilágosítása és egymás érdek­lődésének felkeltése. Ez az ismerkedés sok kétséget oszlathat el s az utazó szívesen és örömmel fogadja az útbaigazításokat, mert mindenki arra törekszik, hogy szabadságát kellemesen, az időt jól és gyakor­latiasan kihasználva tölthesse el olyan helyen, ahol előzőleg még nem, vagy régen járt. Ezen az úton' azonban mi még igen hátra vagyunk, mert orszá­gunkat látogató idegenek száma még elenyésző csekély ahhoz, hogy mások figyelmét felhívhassuk és rávegyük egy-egy város, fürdőhely vagy vidék

Next

/
Oldalképek
Tartalom