Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-01-05 / 1. szám
H VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1090. Január 5. Figyelmeztetés. Az 502—1922. sz. Népj. min. rend. 14 §-a szerint az italmérő helyiségeknek az ellenőrzési hatóságok tevékenységét megkönnyíteni, vizsgálati íveket kell kéznél tartaniok, hogy abba a hiv. közegek észleleteiket bejegyezhessék. Az előírásos vizsgálati íveli lapunk kiadóhivatalában jutányosán kaphatók és megrendelhetők előjizetőink számára. VENDÉGLŐSÖM FIGYELMÉBE ! GRUBER LAJOS oki. gépészmérnök elektrotechnikai és műszaki vállalata Budapest IX., Mester ucoa 9. sz., Telefon : József 449—99 Vállal mindenféle elektromos berendezéseket és Javításokat Hüttl, Bán és Mihalik ezelőtt Első Magyar Üveggyár R.-T. főraktára Budapest, V., Vörösmarty tér I. Telefon: Automata 811—35 Vendéglői, kávéházi és szállodai porcellán- és üvegárúk a legnagyobb választéka külön errea célra berendezett osztályunkbani V., József tér II. Telefon: Aut. 802-06 mm TO TALISMAN CASINO-RESERVE különlegességek: Jóminőségű könnyű borok, továbbá: Édes pecsenye Édes Kadar Ürmös vörös csemege Palackosborkülönlegességek: Sauvígnon Nemes Kadar, édes Szentgyörgyhegyi Édes furmint Nagyburgundi stb. Központi iroda: Budapest, V,, Zrínyi u. 7. Tel.: Aut. 810-27 és 812-84 Különleges BÚTOROKAT: háló-, ebédlő*, leányszoba-, konyha*, előszoba-, penzió- és szállodaberenezéseket, előnyös árban részletfizetésre is szállít a HAZAI FATERMELŐ R.-T. bútorüzlete Budapest, VII. kér., Dohány ucca 36. szám. Az automatikus villamos hűtőberendezések a vendéglős iparban. Az élelmiszerek hűtése a legrégibb időktől fogva jéggel és hóval történt egészen addig, míg a hűtő- kompresszoroknak a múlt században való feltalálásáig a gépi hűtés ismeretlen volt. A jéggel való hűtés tulajdonképen nem zárja ki az élelmiszerek romlását, hanem a romlást csupán késlelteti. Mint kísérő jelenség mutatkozik a jéggel való hűtésnél az élelmiszerek nyálkásodása, illetve felületüknek elváltozása is. A jégért kiadott pénz a vendéglős részére 100%-os veszteséget jelent, mivel az teljes mennyiségben mint szennyvíz folyik el, nem említve az igen tetemes kezelési munkákat, valamint a jég beszerzésével és beraktározásával járó mizériákat. Ezzel szemben az egyszer megvásárolt hűtőgép, mint állandó érték, vagyontételt, illetve vagyongyarapodást jelent. A géppel való hűtés a forgalomba hozott különböző szerkezetű hűtőberendezések tökéletlensége miatt évtizedekig nem jöhetett még a legnagyobb élelmiszerüzletek részére sem számításba. Az amerikai gyárak folyton dolgoztak a hűtőgépek egyszerűsítésének problémáján, míg nem körülbelül 15—20 év óta oly hűtőberendezéseket hoznak forgalomba, melyek szerkezete a legtökéletesebb, amellett legegyszerűbb, igen csekély helyet foglalnak el, főképen pedig működésük teljesen automatikus s így minden kezelés vagy felügyelet feleslegessé válik. Az ily villamosüzemű automatikus hűtőberendezések között a legismertebb a Frigidaire, mely azóta nálunk is igen nagy mértékben elterjedt s mint szakkörökben értesülünk, azok a vendéglősöknek is igen hasznos szolgálatot tesznek. Az automatikus villamos hűtőberendezés a hűtőkamrában, szekrényben stb. az év minden szakában, hétköznap épúgy, mint ünnepnap, teljes egyenletes száraz hideget tart s a beraktározott legkülönbözőbb élelmiszereket hosszú heteken keresztül megóvja a romlástól s amellett azok megtartják eredeti frissességüket, zamatukat. Ily Frigidaire gépi berendezések meglevő jégszekrényekbe is beszerelhetők. Mint már említettük, a hűtőgépek teljesen automatikusan működnek, vagyis azok a megkívánt hőmérséklet elérésénél önmaguktól megállnak s így villanyáram fogyasztása rendkívül csekély, hasonlítani sem lehet a jég költségeihez. Ma már a mi kereskedőink is rájöttek a villamos automatikus hűtés rendkívül nagy horderejű előnyeire és sokoldalúságára s bizonyos, hogy rövid időn belül, csak úgy mint a nyugati országokban, nálunk is alig lesz modern vendéglős, ki a Frigidaire hűtő- berendezéseket ne sietne magának beszerezni. Megjelent a Külügyi Szemle. A Magyar Külügyi Társaság kiadásában a Külügyi Szemle című külpolitikai, nemzetközi jogi és világgazdasági folyóirat 1929 januári száma most hagyta el rendkívül változatos tartalommal és vaskos terjedelemben (mintegy 180 oldal) a sajtót. Az egyelőre negyedévenkint megjelenő folyóirat első számában Eöttevényi Olivér, a Külügyi Társaság ügyvezető alelnöke programmot ad, Gratz Gusztáv ny. külügyminiszter, ki egyben mint szerkesztőbizottsági elnök a Külügyi Szemle legfőbb irányítója, Külpolitika és Nemzetközi jog címen e kérdésről tőle megszokott alapossággal értekezik, Lukács György ny. miniszter a parlamentárizmus nemzetközi válságát fejtegeti. Horváth Jenő egyetemi tanár a magyar szabadságharc diplomáciáját ismerteti mély történelmi tudással, míg Hantos Elemér ny. államtitkár a középeurópai államok gazdasági egymásrautaltságáról, Paikert Alajos miniszteri tanácsos a Népszövetségi Ligák jelentőségéről értekezik. A Szemle első felét a világpolitika legérdekesebb aktualitásáról, a Kellog-paktum-ról szóló kimerítő és részletes értekezés zárja be. A Külügyi Szemlének legértékesebb és legmaradandóbb része, mely a tudományos kutatásokhoz valósággal forrásmunkául szolgál, az állandó rovatokban van lefektetve. Ezek a Külpolitika, a Nemzetközi jog, a Nemzetközi Szociálpolitika, az Értelmi együttműködés, a Nemzetközi Bíráskodás, a Nemzetközi Uniók, a Kisebbségi kérdés, a Nemzetközi Szerződések, valamint a Világgazdaság aktuális problémáit és eseményeit ismertetik a legszakavatottabb férfiak tollából krónikás hűséggel és alapossággal. E nagy anyagot különben e számban Pap Dezső kereskedelemügyi államtitkár, Faluhelyi Ferenc és Horváth Jenő egyetemi tanárok, Radó Antal, Weninger László jogakadémiai magántanár, vitéz Nagy Iván publicista, Polgár Imre, Drucker György és Fiedler Sándor báró dolgozták fel. A szerkesztőbizottság elnöke Gratz Gusztáv ny. külügyminiszter, helyettese Eöttevényi Olivér ny. főispán, főszerkesztője Horváth Jenő egyetemi tanár, míg felelős szerkesztője Drucker György, a Magyar Külügyi Társaság sajtótitkára. Szerkesztőség és kiadó- hivatal Budapest, V., Országház, XI. kapu. Évi előfizetési díj 20 pengő, egyes szám ára 6 pengő. Kapható minden nagyobb könyvkereskedésben. HASAQ POLAR Meteor Világítási és Olajkereskedelmi R.-T., Budapest, Rákóczi út 73. A zárórakérdést vidéki szakmáinkban sokan azért nem értik meg, mert igaz ugyan, hogy a 9600—1922. Bel. Min. rendelet a nyilvános étkezőhelyiségek, vendéglők, olyan korcsmák és italmérőhelyiségek, ahol ételt is szolgálnak ki, záróráját éjfélután 2 órában állapítja meg, de a zárórára vonatkozó legfőbb rendeletet 9863—1920. Min. Ein. rendelet 2. §-a feljogosítja vármegyékben az alispánt, városokban a kér. főkapitányt, hogy a zárórát belügyminiszteri engedéllyel szigoríthassa. Tehát az alispáni, illetőleg" városokban a kerületi főkapitányi hivatalhoz kell fordulni a zárórákra vonatkozó minden kéréssel. Természetesen a vasúti vendéglők kivételt képeznek, mert azok a utazóközönség érdekében semmiféle korlátozás alá nem esnek. Filmszinésznő a szakmából. Kolossá Viktor ceglédi vendéglős Irénke leánya december 15-én kitűnő sikerrel tette le a filmszinésznői vizsgát. Mint értesülünk, máris több filmgyár tárgyal vele szerződés dolgában. Képesítés utólagos igazolása. Az engedélyhez kötött vendéglősipart az 1920. évi szeptember hó 18-án kelt 53.021—1920. K. M. sz. rendelet sorolta a képesítéshez kötött iparok közé s ezt a rendelkezést az 1922. évi XII. t.-c. 14. §-ának 1. f. sz. fenntartotta azzal, hogy a 78.000—1023. K. M. sz. rendelet 37. §-a szerint a vendéglősipar könnyebben elsajátítható ipar jk közé tartozik. Minthogy pedigjaz 53.199—1925. számú rendelet értelmében azok, akik valamely képesítéshez kötött ipar gyakorlására az 1884. évi XVII. t.-c.-ben előírt képesítést az 1922. évi XII. törvénycikk életbelépése — 1923. november 1 -je előtt vagy ettől az időponttól számított egy éven belül megszerezték ugyan, de 1923. évi november hó 1-től, illetőleg képesítésük megszerzésétől számított egy év alatt tanult iparuknak önálló gyakorlására iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt nem kértek, az 1922. évi XII. t.-c.-ben előírt szakképzettséget tartoznak igazolni és pedig ha az 1884. évi XVII. alapján kötött tanviszonyt befejezték, más szóval, ha tanoncok voltak és felszabadultak, ezt a tényt és ezenfelül a könnyebben elsajátítható iparokban 2 és fél évi szakbavágó gyakorlatot, ha pedig tanoncok nem voltak, az 1922. évi XII. t.-c. 18. §-ának utolsó bekezdésében megállapított 2 + 2 -f- 2 = 6, a nehezebben elsajátítható iparokban pedig 2 + 2 + 2 és fél — 6 és fél évi szakbavágó gyakorlatot kötelesek igazolni : folyamodó A. J. dunaföld- vári lakos vendéglői iparengedélyt bemutatott okmányai alapján nem nyerhet, mert azt, hogy a vendéglői iparban tanonc volt, nem igazolja s a bizonyítványokkal igazolt szakbavágó munkája a tanoncidő hiánya esetére előírt hat évi szakbavágó gyakorlati időt nem éri el. Másként pedig az ipar- engedély ki nem adható. (Pécsi Kér. és Iparkamara.)
