Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)

1929-04-05 / 7. szám

VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1930. április 5. 3 Az 1924. évi IX. t.-c. 16. §-ának az a rendelkezése, hogy a tartályok kötelező megjelölése a termelőkre is vonatkozik, amennyiben borait pincéjéből, vagy raktárából kicsinyben — 100 literen aluli mennyi­ségben — hozza forgalomba, ezentúl is érvényben marad. A kimérésre jogosított termelők ily irányban szigorú ellenőrzését jelentős feladatnak tartom. Módosította a most életbeléptéit új novella az 1924. évi IX. t.-c. 17. §-át is, amely a bortörvény- kivonat kötelező kifüggesztéséről rendelkezik. A régi rendelkezés szerint mindazokban a helyi­ségekben (pince, présház, erjesztő, kimérő stb.), amelyek a bortörvény hatálya alá eső italok keres­kedelmi raktározására, vagy forgalombahozatalára szolgálnak, szembetűnő helyen és könnyen olvas­ható módon kifüggesztve kell tartani a bortörvény vonatkozó rendelkezéseinek azt a kivonatát, ame­lyet a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapít meg és nyomtatványban rendszeresít. A gyakori tapasztalatok itt is hasonlóképen szükségessé tették a szövegezés módosítását. Mert az ellenőrzés itt is sok esetben a törvény szellemével ellentétes, azt túlhaladó mértékben eszközöltetett. Kimondta tehát a földmívelésügyi minisztérium az 1926. évi 35.000. sz. rendeletében, hogy az 1924. évi IX. t.-c. 17. §-ának az a- rendelkezése, hogy mindazokban a helyiségekben, amelyek a bortör­vény hatálya alá eső italok kereskedelmi raktáro­zására, vagy forgalombahozatalára szolgálnak, szembetűnő helyen és könnyen olvasható módon kifüggesztve kell tartani a törvény vonatkozó rendelkezéseinek a kivonatát, úgy értelmezendő, hogy nem szükséges a törvénynek ezt a kivonatát külön a pincében és külön mindazokban a helyiségek­ben kifüggeszteni, amelyekben a törvény rendelkezése alá eső italok kimérése történik, hanem elegendő, ha a törvény kivonata csak a söntésbeli helyiségben van kifüggesztve feltűnő helyen és könnyen olvasható módon. A törvény kivonatának a pincehelyiségben ki­függesztése külön csak akkor szükséges, ha a pince a kimérésre szolgáló helyiségtől teljesen elkülönítve (más házban) fekszik. Az új törvény az eddigi gyakorlatot még tovább módosítja. Az 1929. évi X. t.-c. 10. §-a így szól: „Borkeres­kedők kötelesek a boraik raktározására és kezelésére szolgáló pincében vagy raktárhelyiségben, italmérési engedélyek tulajdonosai (vendéglősök, korcsmáro- sok, kimérők stb.) pedig a kimérő helyiségben (söntés) szembetűnő helyen és könnyen olvasható módon kifüggesztve tartani a jelen törvény vonat­kozó rendelkezéseinek azt a kivonatát, amelyet a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapít meg.“’ Külön és pontosan körvonalazza tehát az új törvény a borkereskedők és az italmérők ezirányú kötelezettségét. Az italmérőkre vonatkozólag a bortörvény kivona­tának kifüggesztését csak a söntésben teszi köte­lezővé. Tehát csak abban a helyiségben, ahonnan a közvetlen fogyasztás céljaira a kimérés történik. A földmívelésügyi minisztérium az új törvény végrehajtási rendeletében bizonyára rendelkezni fog az új törvény szellemében készült módosított szövegű hirdetmény közrebocsátása tárgyában is. Az új hirdetmény elkészülése után természetesen az összes most kifüggesztve tartott bortörvény­kivonatokat át kell cserélni az új szövegezésű hirdetményekre. A vízumkényszer eltörlése és az idegenforgalom. Tagadhatatlan, hogy az idegenforgalom emel­kedése bizonyos tekintetben gazdasági előnyt jelent, vagyis a gazdasági vérkeringésre előnyös. Ma az a helyzet, hogy 34 millió pengővel többet költünk el a külföldön, mint ami bejön az országba. 1928-ban 110.000 külföldi látogatta Budapestet, ami 25.000 pengő bevételt jelentett. E számnak rövidesen meg kellene tízszereződni s arra törekedni, hogy a magyar pénz ne guruljon külföldre. Igaz, hogy a sok száz nagymagyarországi gyógy­fürdőnkből csak 63 maradt rneg, a magaslati gyógy­helyeink közül pedig alig kettő, de annál inkább fel kell karolni ezeket. Ennek a célnak az elérésében a társadalomra is felelősségteljes feladat hárul s nem közömbös, hogy e kérdéssel foglalkozunk-e vagy nem, éppen mi, szállodások, fogadósok. A kedvező alkalom elszalasztása beláthatatlan szomorú következménnyel járhat. A készülő fürdő­törvény is ezeket az érdekeket szolgálja. Az idegen- forgalom érdekében tekintélyes vezetőembereink folytatnak propagandát, ismerve annak nagy hord- erejét. Azon kell tehát lennünk, hogy az országba való bejövetelt s itt tartózkodást minél inkább megköny- nyítsük. g Most készül a rendelet, mely az idegenek számára megkönnyíti a belépést s itt tartózkodást, habár a vízumkényszer teljes eltörlése iránt államrendészeti szempontokból eddig bizonyos^aggályokat mutatott a kormányzat. 1 &É Olaszországnak az a lépése, hogy magyar állam­polgárok beutazását április 1-től vizűm nélkül meg­EGYED GYÖRGY szállodás, Cegléd. ieéz&malosabti salgóvárvidéki saját sziiretelésíí válogatott málnából készíti KOHN LIPÓT ÍaÍoSÍMK engedi, mindenesetre maga után vonja hasonló intézkedések foganatosítását is. Ezzel most már napirendre kerül a szálloda- és vendéglőipar abbeli kéréseinek tárgyalása is, hogy a vízumkényszert Magyarország törölje el a vele barátságos viszony­ban élőjállamok alattvalói részére s Magyarország­tól elszakított területek lakóira, ha kell, viszonosság nélkül is. KOVÁCS BÉLA szállodás, Cegléd. A MI ÉRTÉKEINKBŐL. * Nagy a kereslet a m. kir. osztálysorsjegyek iránt, mert mindenki szeretne nyerni! Azelőtt sokan nem törőd­tek ezen kitűnő állami intézménnyel, ma azonban alig van ember, kinek ne volna sorsjegye. A főárúsítók úgy körlevelek, mint hirdetések útján ajánlják sorsjegykészle­tüket és tanácsos is minél előbb rendelni bármely árusí­tónál, mert minden sorsjegynek egyforma a nye­rési esélye! Fődolog: a szerencse! Minden ünnep, de különösen a karácsonyi és a húsvéti az az idő, amikor a legtöbb em­ber arra gondol, hogy kedveskedésül az ő szerettei számára megörökíttesse magát, a voná­sait, a külsejét. Nem véletlen, hogy ilyenkor történik a legtöbb fényképezés. Mennyivel szebb és méltóbb módja azonban a kedves vonások megörökítésének, ha az arcképék egy- egy kis szoba falai vagy asztalkája helyett egy pompás albumba kerülnek öt nagy szakma elé, ezrek meg ezrek mindenkori forgatására. Ne vesztegesse el új fényképeit. Még most se késő, küldje be rövid életleírásával együtt az Album szerkesztőségének, Budapest, IX., Viola u. 3. ■ ...""""THWflIllMIflíM Hl'illll ni1 Ilii n t' i 11»1 HHi i ii iHUiI ll i 111 Mó r és Lipút r-t, Budapest, X., Kőbánya Ajánlja Kiváló uradalmi borait a vendéglősül! szíves figyelmébe. Telefon: József 359—78

Next

/
Oldalképek
Tartalom