Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-10-05 / 19. szám
XXXXV. ÉVFOLYAM 1». szAn 192». OKTÓBElt 5. (VENDÉGLŐ*, SZÁLLÓ-, KÁVÉSIPABI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenkint ALAPÍTOTTA : IHÁSZ «TÖKÖT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 322—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL. DÉLUTÁN 2 ÓRÁIG VigyázzunR a kötelező hirdetmények elhelyezésénél, szaktársak! Vigyázzunk és sokkal jobban figyeljük meg, mi származhatik a hanyagságokból, mint eddig! Hiszen éppen az idén egymást érték a bírságolások és büntetések a vendéglőkben, korcsmákban, kimérőhelyeken a kötelező hirdetmények miatt és a mi meglepett embereink alig tudtak magukhoz térni a bámulattól, amíg kiszabták rájuk az ítéletet. Most újabb hirdetményáradat közelít, egyelőre az új bortörvényé. Ezért lett aktuális dolog, hogy óva intsem vendéglős- és korcsmárostársaimat attól, hogy hanyagul végezzék ezt a kötelezettségüket! Nagy kár volna ilyen aprólékos dolgok miatt is összeütközésbe kerülni a hatóságokkal, amikor úgyis elég bajunk van más ügyekben! Újabban nagyon szigorúan veszik a kötelező hirdetmények kiakasztását az üzemeinkben tartott vizsgálatoknál. És amikor derék és szorgalmas kimérő-leányaink a vizsgálatoknál már-már megkönnyebbülve lélekzenek fel, hogy mindenen szerencsésen túlestek, akkor csap le a mennykő. A vizsgálók szeme megakad a falon: — Hát az ott miféle fecni? Be kell vallanunk, valami kis igazság mindig van ebben a felháborodásban. Bizony, a mi hivatalos hirdetményeink igen hamar piszkolódnak, olvashatatlanná válnak, szakadnak, a kemény táblájuk a legolcsóbb tömb-papir, tehát egy-kettőre tönkremegy. Még meszelni, festetni se kell körülötte, maga a rossz papírtábla felszívja a falak nedvességét és elrothad, penészedig színessé válik, szakad. Ekkor pedig már kész a baj! Mert a mi kiakasztandó hivatalos hirdetményeinket nem cifraságnak szánják magasabb helyen. Hanem, hogy az ivóközönség előtt legyenek mindig, azok olvadhassák, ellenőrizhessék és okulhassanak belőle. Ha ennek a célnak nem felel meg a hirdetmény, akkor már meg van a jogos ok a hatósági közbelépésre, bírságolásra. Óva intem kartársaimat egyes szaklapok rendszerének az átvételétől. Ezek egyszerűen leközlik a törvényes szöveget azzal, hogy a kimérők azt vágják ki, ragasszák fel valami kemény papírra és akasszák ki a falaikra. Ez nem felel meg a törvényes követelményeknek, hacsak nem plakátszerű, könnyen olvasható és nagybetűs a hirdetmény. De még akkor se jó ez a házi ragasztgatás, amely sohase lehet tartós. És én ismerem a magunkfajta embert, a napi munka, bajlódás annyira lefoglal bennünket, hogy bizony nem leshetjük mindig: szakad-e már a hirA szaklapok hasábjain már számtalanszor jelentek meg olyan közlemények, amelyek az italmérési helyiségekben foganatosított hatósági ellenőrző szemlék „zaklató jellegét“ tették szóvá. Időszerű tehát ezzel a kérdéssel foglalkozni, hogy egyrészt a szakkörök tisztában legyenek az ellenőrző szemlék tartásának módjával, szükségességével és céljával, másrészt, hogy eloszlassuk azokat a sötét felhőket, amelyek az ellenőrző szemlék fölött lépten- nyomon tornyosulnak. Az italmérések ellenőrzésével a bortörvény és több rendelet foglalkozik, ezek közül a fontosabb rendelkezések ismerete a szakmában nélkülözhetetlen, mert nem ismerésük súlyos következményekkel járhat. A kibocsátott rendeletek közül az állami italmérési jövedékről szóló 1921 : IV. t.-c. végredetményünk, vagy: olvasható-e még? Inkább fizessünk pár fillérrel többet, de váltsuk meg vele a nyugalmunkat, jó anyagot, tartósat, beszegettett vásároljunk, vizet fel nem szívó papírból vagy még keményebb anyagból. Én még külön fára is felszegezem az ilyen hirdetményt, úgy akasztom ki, nem is kaptam még bírságot miattok 30 éve, mióta a szakmában dolgozom! A legfőképen pedig arra kérném az illetékeseket, szüntessék be már azt a hirdetményáradatot! Nemcsak hogy külön adónem is ez rajtunk, de külön ezer gond és zaklatási alkalom is. Semmi praktikus haszna nincs, sehol se vált be, a legjobb volna teljesen eltörölni őket. De amíg megvannak, — vigyázzunk, emberek! Károly Bálint vendéglős. hajtását szabályozó 94.453—1921. B. M. számú körrendelet 1. szakasza alapján ,,a szeszesitalok kimérésével és elárusításával foglalkozó üzletek' és vállalatok a közigazgatási hatóságok rendőri felügyelete és ellenőrzése alatt állanak és ennek folytán tűrni és megengedni tartoznak, hogy a magukat igazolt hatósági közegek a törvények, kormányrendeletek és törvényhatósági szabályrendeletek rendelkezéseinek kellő megtartása felől bármikor meggyőződést szerezhessenek“. A felügyeleti és ellenőrzési jog kiterjed a 2. szakasz alapján: „bornak, bormustnak, gyümölcsbornak, sörnek, szesznek és szeszesitaloknak korlátlan vagy korlátolt kimérésével és kismértékben való elárusításával, valamint az égetett szeszesitaloknak nagyban való eladásával foglalkozó összes engedélyeAz italmérések ellenőrzése és az ellenőrző szemlék eredményei. A „Vendéglősök Lapja“ számára írta: Schweny Ede dr. m. kir. rendőrtanácsos. I. pea Popper Mór és Lipól r.-t., bornagykereskedés Telefon: József 359-78 Budapest-Kőbánya, Előd UCCa 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő-és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi tájborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.
