Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-08-20 / 16. szám
XXXXT. ÉVFOLYAM 16. SZÁM 1920. AUGUSZTUS 30 r (VEKDÉOLŐ-, SZÁLLÓ-, KÁVÉSIPABI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasáhmilliméterenkint AJLAPÍTOTTA: IHÁSZ »TÖRGT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLA UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 322—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT O ÓRÁTÓL DÉLUTÁN 3 ÓRÁIG A vidék zárórája ellen újabb hatalmas akció készül, amelyben az eddigi hírek szerint részt fog venni a szakma minden érdekképviselete. A vidéki italmérők ettől a mozgalomtól remélik végre a végleges megoldást, azt, amely egyformán kielégítő lesz úgy a szakmára, mint az élet követelményeire. Tény, hogy a vidéken még mindig az 1890—1900-as évek közötti fölfogás divatozik a zárórák kérdésében a legilletékesebbek között. Valamikor, negyven esztendővel ezelőtt csakugyan úgy lehetett, hogy esti 9—10 órán túl a falvak és a kis városok közönségéből csak azok maradtak meg a korcsmákban, kávéházakban és zenés vendéglőkben, akik nem voltak megbízható elemek, akik rosszban törték a fejőket és akiknek kései kimaradása semmi jóval sem biztatott. Azóta azonban nagyot fordult a világ. Ma már nem jelent veszedelmet és okvetlen bűnalkalmat a kis városokban és falvakban, ha a polgárságnak esti 9—10 óra után is lesz hová bemennie, hogy szórakozzék. Azután meg az idegenforgalom is föllendülőben van még a legelhagyottabb vidékeken is. Most már nemcsak Szent- István napja jelent Budapest és környéke számára nagy utasforgalmat, a vidéken se kizárólag a vásárok csődítik össze az embereket. Az autók éjszaka is hordják a közönséget, fényszóróik előtt nincsenek sötét utak többé, világos tehát, hogy ezt az éjszakai utaspublikumot is el kell látni. • Manapság a vidék kényszerű zárórája ingatja meg a magyar utakon a közönség biztonságérzetét. Hiszen esti 9—10 óra után nincs hová fordulnia sehol a balesetet ért utasnak! És mégse lehet az utakon végig 2—2 csendőrrel őriztetni minden kocsit! A vidék mostani, legalább is túl- szigorú záróratilalma sokkal többet árt a közbiztonságnak, mint használ. A hírhedt korcsmái verekedők nem válnak tejesbárányokká odakint az uccán, mihelyt kiléptek a korcsmából, ők odakint is verekedő és késelő fenegyerekek maradnak. A haragosok is megtalálják az alkalmat a leszámolásra egymással az italméréseken kívül is. Az meg egyáltalán nagyon erősen vitatható, miért éppen az éjszakai italozás és ottidőzés veszedelmes a vidéki italmérő helyeken? Ugyancsak a zárórakérdéshez hasonló avult és ártalmas ócskaság az úgynevezett báltilalom is. Táncmulatságot és egyéb Mostanában Magyarországon még nem lehet alkoholtilalomról beszélni abban az értelemben, mint ahogy azt az Egyesült Államokban, továbbá egynéhány európai államban keresztülvitték. A szeszkereskedelem és termelés Magyarországon oly nagy gazdasági jelentőségű, hogy semilyen kormány sem lenne hajlandó arra, hogy prohibiciós szempontból itt egy általános szesztilalmi törvényt alkosson. Tárgyilagosan ítélve is, el kell ismerni, hogy azok a korlátozások, melyek mostanában a szeszfogyasztás terén léteznek, az itt említett jelentős gazdasági érdekeket semmiképen sem befolyásolják, hanem inkább szociális jelentőségűek. Tulajdonképen csak két fontosabb korlátozásról, illetve törvényről lehet szó, amelyek kimondottan prohi- bicionista jelentőségűek : 1. kz 1921 -es törvény, amelyik égetett szeszek kimérését szombat délután 6 órától hétfő reggel 6 óráig megtiltja. 2. Az 1927-es 35. törvény, amelyik 18 éven aluliaknak szeszesitalok mindennemű kimérését tiltja. De ez utóbbi törvénynek a keresztülvitele oly mértékben liberális, hogy az itt említett korú egyéneknek a szeszesitalok kimérését számtalan esetben lehetővé teszi. bált a falvakon, kis- és nagyközségekben nem rendezhet a korcsmáros vagy a vendéglős, hanem csak valami testület kör, vagy egyesület. Ha ilyen nincsen az illető községben, akkor a farsang is teljesen bál nélkül telhetik el, bár senki sem érti sehol, miféle rendészeti ok követeli meg ezeknek az ártatlan bálozásoknak a merev eltiltását? Növeli a méltánytalanságot, hogy a körök és kaszinók kimérései számára a záróra ismeretlen fogalom, ezeknek minden szabad. A szabad verseny elve és a jelenlegi teljes konszolidáció megkövetelik ezeknek az ósdi rendelkezéseknek a gyors és alapos átrevideálását. (D. K, Kőszeg,\) Két fontos dolog van, amely itt számításba jöhet; És pedig : Magyarországnak a trianoni békeszerződés által okozott általánosan rossz gazdasági helyzete, amelyik a nagy néprétegeknek a szeszfogyasztást majdnem teljesen lehetetlenné teszi, azonkívül az óriási adómegterhelés, amely a szesztermelést és fogyasztást, valamint a többi gazdasági ágakat is erősen befolyásolja. Ez a két körülmény erősen kedvez a prohibició terjedésének Magyarországon, Ami a magyar bortermelést illeti, az ország megcsonkítása dacára, aránylag elég jelentősen emelkedett, Évente 2-5—4 millió hl. bort termelnek és a magyar lakosságból körülbelül egy millió ember, vagyis az egész lakosságnak l/s-a ebből a keresetből él, ami mindenesetre a bortermelés fontosságát jelenti. Evvel szemben a borértékesítés igen nagy akadályokba .ütközik. Az összeomlás előtt, abban az időben, amikor Ausztria-Magyarországnak még közös vámterülete volt, Magyarország látta el az osztrák-magyar monarchiának 50 millió lakosságát borral. Körülbelül 1—2 millió hl. bort exportált a monarchia különböző területeire, evvel szemben az export 1925-ben csak 25.000 q és 1927-ben csak 62.000 q tett ki. Tehát úgyszólván az egész termést a belföldön kellene értékesíteni. Magyarország és az alkoholtilalom. A kopenhágai prohibició-ellenes kongresszus elé terjesztette: dr. Drucker György. Telefon: József 359-78 BudapCSt-KŐbánya, Előd UCCa 8. szám. Älapittatott 9869. évben. Az 1922. évi országos szőlő-és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.
