Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-08-05 / 15. szám
1930. augusztus 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 11 Vendéglő- és szállodatulajdonosok 11 ■- szives figyelmébe! Mielőtt valamit vásárol, saját érdekében, kérjen sürgősen árajánlatot tőlünk: rolettavá9znak, bútorszövetek, kókuszszönyegek, függönyök, vízmentes vásznak, éttermi szőnyegek stb. Vendéglős és korcsmáros uraknak 5% külön engedményt adunk. — Látogassa meg dús választékú gyári raktárunkat. Kedvező fizetési feltételek. Neumayer Fülöp R.sT. Budapest, Deák Ferenc tér I. szám. MI ÚJSÁG? Még egy ítélet a zene miatt. A Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetsége szerzői jogbitorlás miatt keresetet adott be Krausz Lipót vendéglős ellen, mert a vendéglőjében az egyik vendég zongorán eljátszott egy olyan dalt, amelynek szerzői joga felett a Szövetség rendelkezik. A vendéglős azzal védekezett, hogy ő nem tilthatja meg a vendégeinek, mit ne játszanak a zongorán, bár eszeágában sem volt megrendelni náluk dalokat. Hiszen ilyformán a Zeneszerző- szövetség tagjai maguk is sorra járhatnák a vendéglőket, ott előadnák a saját műveiket, aztán ezen a címen »jogbitorlásért« pörölhetnék a vendéglők tulajdonosait. Hivatkozott arra is, hogy a játszó nem is volt az ő fogadott zongoristája, csak műkedvelő, aki rögtönzött. Végső fokon a Kúria mégis megállapította most a szerzői jogbitorlást és kártérítésre kötelezte a vendéglőst. A jogi meg- okolás az, hogy ha a vendéglős az iparának jobb kihasználása céljából eltűri, hogy a vendégek az ő zongoráján játszanak, akkor az előadott darabra kötelessége lett volna a szerzőtől engedélyt kérni, mert a vendéglőben bárki által előadott zenedarab olyannak tekintendő, mint egy nyilvánosan szereplő zenemű. Tehát ilyen esetekre a szerzői jogot védő törvény kikötései irányadók. Nem szabad borral házalni. Szóvá tettük a közelmúltban, hogy egyes borkereskedő cégek, borral megrakott autóval járják végig megyénk községeit és hitelbe, váltóra is árusították a lakosság között a borokat. Ez az eljárás úgy anyagi, mint erkölcsi szempontból kifogásolható, de kifogásolás tárgyát képezi iparrendészeti szempontból is. Ezzel a borházalással kapcsolatban a soproni kereskedelmi és iparkamara a magyaróvári és a rajkai főszolgabírói hivatalok megkeresésére a következő szakvéleményt adta : A cég borral házaló kereskedést űz, mert borral megrakott teherSzállodáknak, vendéglőknek, éttermeknek, kávéházaknak stb. nagyfogyasztó vevőknek kedvezményes árajánlat. t—”» Kérje képviselőnk látogatását. autóját községről-községre küldi és borra nemcsak megrendelést gyűjt, hanem az árút a megrendelőnek mindjárt át is adja. Ez az eljárása a házalási szabályokba ütközik, mert az italok a házalásból egyáltalán ki vannak zárva. Ha a cég ügynökeivel csak követeléseket szedetett be és az ügynök eközben gyűjtött megrendeléseket, eljárása az 1900: XXV. t.-c.-be ütközik, mert kereskedőcég borra megrendeléseket csak ismét- eladóknál gyűjthet, nem pedig közvetlen a fogyasztóknál. A karcagi vendéglősök szakosztálya nemrég fontos értekezletet tartott a Karcagi Ipartestületi Olvasó Éttermében. Az értekezlet a kitűzött tárgysorozat tárgyalása előtt kimondotta az újjáalakulás szükségességét. Jelölés végett bizottságot választott, amelynek javaslata alapján elnöknek megválasztották Frisch Vilmos vendéglőst. Ügyvezető elnöknek vitéz Kovács Jánost, jegyzőnek Király Józsefet, pénztárosnak Balpataki Mihályt. Az értekezletet az újonnan megválasztott elnök vezette le. Az Villanyzongorák Zeneautomaták Önműködő hangszerek. Rádió erősítők LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKBAN KEDVEZŐ RÉSZLETFELTÉTELEK Pénzbedobós ital Űzetheti a részletet Bérlet. Szitkvzerű javítás és hangolás Sternberg Királyi Udvari Szállítóit Hangszergyára Budapestf VII., Rákóczi út 60. Saját palota előadói tisztet vitéz Kovács János töltötte be. A terjedelmes tárgysorozat tárgyalása alatt sok szakmai ügyet, különösen a szakmát érintő séreL meknek orvoslását célzó határozattal intéztek el. A győri vendéglősiparosok mozgalma Győr idegenforgalmának fellendítéséért. Egész Győr kereskedői és iparosai nagy reménységgel néznek ezen életrevaló javaslat elé. — Minden remény megvan arra, hogy Győr város is támogatni fogja a vendéglősök törekvéseit. Győrből jelenti tudósítónk: A győri ipartestület vendéglős-, szállodás-és kávésszakosztálya a következő beadványt intézte Győr polgármesteréhez: „Méltóságos Polgármester Úr! Városunk vezetőségének elvitázhatatlan, megdönthetetlenül nagy érdeme, hogy Győrt, közvetlenül a világháború előtti békés esztendőkben az ország első ipari városává fejlesztette, amely maga mögött hagyta Budapestet, Temesvárt és Pozsonyt. Nagylendületű gyáraink rohamosan szélesítették gyártási teljesítményüket és a világháború kitörése előtt közel kilencezer munkást és tisztviselőt foglalkoztattak Győr gyárai és kézműiparosai. Kereskedelmi és ipari életünk a munkások ezen nagy számához formálódott át. Úgy az élelmezési, mint a ruházati és más ágazatokban növekedett a kereskedők és kézmű- iparosok száma. Ez a növekedés azonban természetes volt, mert megkívánta a növekvő forgalom, a közszükséglet s úgy kereskedőink, mint iparosaink üzlete szilárd alapokon állott. A világháború után — bár csonkítást nem szenvedett — Győr vesztett a legtöbbet Csonkamagyarország megmaradt városai között. A gyárüzemek rohamos üzemcsökkenése, a kézmű- iparosok munkahiánya folytán közel hétezer munkás, azaz körülbelül ötezer munkáscsalád vette kezébe a vándorbotot, hagyta itt véglegesen városunkat. De itt maradt a nagy iparváros kerete: százai és ezrei a kereskedőknek és az iparosoknak, akiknek a mostani helyzete ijesztően válságos, amelyet olyan gazdasági katasztrófa, megrázkódtatás fog követni, hogy értékes adóalanyai elvesztésével magát a város közigazgatását is csődbe juttathatja. Ez nem rémlátomás. A győri kereskedő, a győri iparos már önmagát éli föl, mint az egészséges testet megtámadott halálos kór. Ha elfogyott a becsületes békebeli szerzemény: az ingatlan, sőt az ingó is, akkor már hiába minden segítség. Nem frázisok ezek, hanem a végveszélyre figyelmeztető igazságok. És amikor azt látjuk, hogy az általános gazdasági depresszióval, óriási méretű adóterhekkel velünk együtt küzdő, de semmiesetre sem oly sokat vesztett városok, mint győr: valósággal harcot vívnak azért, hogy a ÉRVGAPAfBÉ liilitlIS till« UtaflMl minden célra is minden nnfnsádtran. Semmi felügyelet, semmi kezelés. Minimális üzemköltség. Kedvező fizetési feltételek. Hahn Arthur és Társai Budapest, IV., Kossuth Lajos ucca 8. és 12. Telefon: Automata 898—86 —> Telefon: Automata 898—86
