Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-02-20 / 4. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1038. február 30. 3 Mozgalom a miskolci italmérések számának szaporításáért. A miskolci államrendőrség nyomatékosan ellenzi a tervet. — Véleménye szerint inkább csökkenteni lehetne a korcsmák számát. — Mivel indokolja a miskolci pénzügyigazgatóság a minisztériumnak tett előterjesztését? Miskolcról írják : Nem kis meglepetéssel fogadták néhány héttel ezelőtt különböző miskolci körökben annak az akciónak hírét, amely a korlátlan italmérési engedélyek számának felemelését tűzte ki célul. Ismeretes az a több évvel ezelőtt lefolytatott revízió, amit országos viszonylatban rendelt el az akkori pénzügyi kormány. Ennek az italmérési engedélyreviziónak eredménye az volt, hogy igen sok hadirokkant, hadiözvegy jutott korcsmaengedélyekhez. A revízióról szóló törvény végrehajtási utasítása gondoskodik arról, hogy az italmérési engedélyesek megélhetése biztosítva legyen, amikor akként rendelkezik, hogy az italmérési engedélyek számát szigorúan megszabta. Ennek az intézkedésnek egyébként szociálpolitikai és humanisztikus, valamint erkölcsvédelmi céljai is voltak és éppen ezért keltett most feltűnést, hogy Miskolcon fel akarják emelni a korlátlan italmérési engedélyek számát. Az akció a pénzügyigazgatóságon kívül álló körökből indult ki, de később maga a pénzügyigazgatóság is magáévá tette az akció célját. Erre mutat legalább is az a tény, hogy a pénzügyigazgatóság az italmérési engedélyek számának felemelésére javaslatot tett felettes minisztériumának. Ez az előterjesztés már fent is fekszik a pénzügyminisztériumban. A pénzügyigazgatóság természetesen mellékelte a rendőrség véleményezését is előterjesztéséhez, ezt ugyanis a szabályok előírják. Hogy mi van a pénzügyigazgatóság javaslatában, nem került nyilvánosságra, de következtetni lehet arra abból az átiratból, melyet a miskolci rendőrkapitánysághoz intézett és amelyben véleményadásra hívta-* fel. A pénzügyigazgatóság átiratában utal arra, hogy Miskolc lélekszáma, kereskedelmi éss ipari forgalma, közigazgatási és kulturális jelentősége, továbbá idegenéi A Magyar Vendéglősök, Korcsmárosok, Kávésok és Szállodások Albumából ismét közlünk egy sikerült mintát e helyen, bár fekete nyomásunk meg sem közelítheti az Album eredeti, zöld- és aranyszín képét. Az Album nagy munkája élénken folyik tovább s a legjobb művészi erőket foglalkoztatja, hogy megjelenése igazán minden ízében remeke forgalma emelkedett és ezek szerint szükségessé teszik, hogy a Miskolcon engedélyezhető korcsmák számát (jelenleg 119 lehet) felemeljék. Utal arra is a pénzügyigazgatóság, hogy több olyan igényjogosult folyamodó nyújtott be korlátlan italmérési engedély iránti kérelmet, akik a jelenlegi körülmények között nem volnának engedélyben részesíthetők, mert csak 7 engedély van kiadatlan, ez pedig nem elegendő az igények kielégítésére. A pénzügyigazgatóság ez átiratára a miskolci államrendőrség el is készítette véleményét, amely homlokegyenest ellenkezik a pénzügyigazgatóságéval. Az államrendőrség a leghatározottabban, a legnyomatékosabban ellenzi a korlátlan italmérési engedélyek számának Miskolcon való emelését. Hivatkozik arra, hogy a korcsmák ellenőrzése a mai létszámuk mellett is csak a legszükségesebb mértékben eszközölhető. Az államrendőrség a korcsmák számának felemelése esetében nem tudná a kellő mértékben gyakorolni a megkívánt ellenőrzést. Egyébként pedig az államrendőrség véleményét abban foglalja össze, hogy nemcsak hogy nincs szükség italmérési engedélyek kiadására, de az a határozott álláspontja, hogyha még csökkentenék is a korcsmák számát, úgy is kielégítenék a közszükségletet. Számításba kell venni ugyanis Miskolcon azt, hogy itt többszáz pince is van az Avason ! A pénzügyminisztérium előtt fekvő pénzügyigazgatósági előterjesztés, illetőleg javaslat sorsa ilyenformán teljesen nyílt. Tekintetbe véve, hogy az államrendőrség véleménye igen nagy súllyal esik latba a minisztérium döntésénél, igen valószínű, hogy a korcsmák számának felemeléséhez nem is fog hozzájárulni. legyen a szakmának. Minden szakember küldje be arcképét és életrajzi adatait az Album szerkesztősége címére (Budapest, IX., Viola ucca 3.) ingyenes leközlés és beillesztés végett 1 Nem hiúság kérdése ez, hanem néma tüntetés az iránt, hogy együtt érez a szakmával és hogy nem akar elmaradni a nagy közös táborból! Mi várható a borpiacon? 45—60 filléres borárak a nagykereskedelemben. — Mi volt az oka a téleleji föllendülésnek ? A szüret megindultakor igen élénk kereslet nyilvánult meg az új árú iránt, másrészt a termésmeny- nyiségről hiobhírek láttak napvilágot, úgyannyira, hogy a szőlősgazdák egyesülete jónak látta figyelmeztetni a termelőket, hogy a várható magasabb árakra való tekintettel az eladással tartózkodók legyenek. A hangulat e körülmények hatása alatt megváltozott és a kereskedők 40, sőt 45 filléres árak mellett is úgyszólván egymásra licitáltak, csakhogy birtokába kerüljenek minél nagyobb mennyiségű, sok esetben bizonytalan minőségű mustnak. Már a szüret alatt is utaltunk arra, hogy a nagy vásárlókedv senkit meg ne tévesszen. A szüretet úgy a borkereskedelem, mint a vendéglősök csaknem teljesen kiürült pincékkel várták és a forgalom hamarosan a normálisnál is lassúbb mederbe fog terelődni. Rámutattunk arra is, hogy a termés- mennyiségről elterjedt hírek tévesek és ha urasági árúban csak gyenge közepes is a termés, az egész évadban állandó kínálat lesz a kedvező eredménnyel szüretelt parasztborokban. Gyengébb minőségű borok nem egy helyen már 45 filléres árban fejtve vásárolhatók és 60 filléres árban már közepes minőségű bort lehet a termelőhelyeken kapni. Ha a mustvásárlás tetemes költségeit, kamatveszteséget számításba vesszük, arra az eredményre jutunk, hogy annak, aki ma vásárol ilyen kommersz-bort, ez körülbelül húsz százalékkal kevesebbe kerül, mintha must gyanánt vette volna meg. Nem is szólva arról az előnyről, hogy a kész, kiforrott borokból tetszése szerint válogathat. A borkereskedelemnek az a kis része, mely nemcsak üzleti forgalmának arányában, hanem spekulatív célzattal vásárolt, rosszul járt. Viszont azok a termelők, kik minden figyelmeztetés ellenére is eladták termésüket, meg lehetnek elégedve. Jobban tartják árukat a finomabb minőségű urasági borok, melyek azonban ma már szintén olcsóbban vásárolhatók, mint közvetlenül a szüret után. Csak a különleges finomságú fajborok árai változatlanok, de ilyen nagyon kevés van az országban, még olyan vidékeken is, melyeken különben híres borokat termelnek. A jövő helyzetre nagyon nehéz következtetni. A további áralakulásra hatással lehet, hogy miképpen teleltek át a szőlők. A termelők állítása szerint az abnormis fagyok jelentékeny károkat okoztak és nagy termés jövőre sem várható. Azt hisszük, korai még ez irányban pozitívumokkal előhozakodni és be kell várni a tavaszi hónapokat. A jelenlegi fogyasztás közepes, de valamivel élénkebb, mint az elmúlt évben. Ha az általános helyzetet vizsgáljuk, arra az eredményre jutunk, hogy semmi olyan momentum nincs, mely most vagy a tavaszi hónapokban a borárak emelkedését előidézhetné, viszont valószínűnek látszik, hogy lényegesebb árcsökkenés sem állhat be. Kereseti, jövedelem- és vagyonadóvallomások benyújtása. Február végével jár le kereseti, jövedelem- és vagyonadóbevallások benyújtásának határideje. A vallomások benyújtása alól mentesek mindazok, akinek kereseti adóalapja a hatezer pengőt el nem éri, illetőleg akinek kereseti adója háromszáz pengőnél kevesebb. A bevallási nyomtatványok, a kerületi elöljáróságok adó- «zámviteli osztályában kaphatók. Az üzemi balesetek bejelentése. A munkásbiztosító pénztár megállapítása szerint az utóbbi időben sűrűn előfordul, hogy a munkaadók elmulasztják bejelenteni az üzemükben előforduló baleseti sérüléseket. Az ilyen mulasztást elkövető munkaadók kellemetlen következményeknek teszik ki magukat, mert nemcsak kihágásért vonják felelősségre és büntetik meg őket, hanem a felmerülő költségeket is viselniük kell. Éppen ezért a munkaadók saját érdekükben cselekednek, ha a látszólag legjelentéktelenebb sérülést is bejelentik az I. fokú rendőr- hatóságoknak és az illetékes kerületi munkásbiztosító pénztárnak. A bejelentéshez szükséges nyomtatvány a munkásbiztosító pénztáraknál sze- rezhető be. A MI ÉRTÉKEINKBŐL. MÁTYÁS GÁBOR, a győri Royal-szállóéttcrem tulajdonosa és felesége: született PAP MARGIT. A férj 1881-ben, a mosonmegyei Pusztasomorján született. Szakmáját 1894. évben, mint tanonc, Bécsben kezdte. Rövidesen hazakerült és az ország nagyobb üzleteiben dolgozott. 1904. évben került Győrbe, ahol a Lloyd, majd a Hungária éttermében segédeskedett. Innét a Royal-kávéházba került főpincérnek és itt 16 éven át közkedveltségnek örvendett. Megalapította a győri Mátyás-sörözőt és 1927 január óta a Royal éttermeinek tulajdonosa. Kiváló segítőtársa felesége, akivel 1927 június 11-én lépett házasságra. Felesége előzőleg 1914 óta a Tátrában, a Grand- és Palace-ban a szanatórium konyháját vezette. Mint kitűnő szakerő, a győrieknek elsőrangú éttermet teremtett.
