Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-10-20 / 20. szám
XXXXIV. ÉVFOLY AM 30. SZÁM 1038. OKTOBER 30 r ww mm I) BUDAPESTI KORCSMÁROSORIPARTÁ1SULATÁIAIHIUATALOS KÖZLÖRUE (VfiXDÉOLŐ', SZÁLLÓ*, KAVÉSIPABI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 10 fillér liasábinilliméterenkint ALAPÍTOTTA: ihász (aOitüi Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 322 — 81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT O ÓRÁTÓL DÉLETÁA 3 ÓRÁIG} Vasárnap sok minden tilos a vidéki vendéglősnek és korcs- márosnak. Vannak helyek, ahol az istentiszteletekre való hivatkozással helyi hatósági rendeletek arra kényszerítik a vendéglősöket és korcsmárosokat, hogy vasárnap délelőtt ne lehessen nyitva a kimérő üzem, nehogy meg- botránkozzék a hívő közönség, vagy még inkább és őszintébben : nehogy az istentisztelet helyett a korcsmát, vendéglőt látogassa. De még ott is, ahol nem ilyen törvényfélremagyarázással intézkednek az illetékesek, ott is van elég zárolt dolog. Ilyen például az égetett szeszeknek, pálinkának, rumnak, likőröknek a kimérési tilalma vasárnaponkint. A cél — elismerjük, itt is nemes — úgy körülbelül az lehet, hogy ezekkel a könnyen lerészegítő italokkal vissza ne élhessen, — nem a vendéglős vagy korcsmáros — hanem a közönség. Kicsit elgondolkoztató tény, hogy ugyan mennyivel szebb és nemesebb dolog, ha valaki sörtől vagy bortól rúg be vasárnap ? De hát megkapjuk a magyarázatot: az égetett szeszfélékből, pálinkákból igen jutányosán, olcsó pénzen lehet lerészegedni, míg a borból, sörből hatalmas adagok kellenek erre a célra, így ez drágább mulatság. A legszegényebb néposztályok tehát vasárnaponkint nincsenek így annyira kitéve a kísértésnek, mert ezt alig győzi a zsebük. Sajnos, itt minden vitatkozás hiábavaló volna a már meghozott és gyakorlatban lévő rendelkezéssel. Sokkal nagyobb baj azonban az az anomália, hogy a vasárnap délelőttönkint és reggelenkint nyitó és nyitva lévő krájzlerájokból bárki szabadon vásárolhat zárt palackokban égetett szeszeket, likőröket, sőt rumot is csempészhet haza és otthon úgy berúghat tőle, ahogy csak beléje fér. Hiszen igaz, hogy nem léhet minden ilyen üzletbe beültetni vasárnap délelőttönkint egy- egy fináncot, hogy az mindent ellenőrizzen. Az is igaz, hogy .a megrögzött szeszivók inkább kerékbe töretnék magukat, semhogy elárulják a szeszjuttató helyeiket. De a rengeteg panasz, amely az illetékes köröket hiába ostromolja szakmáink részéről, elég ékesen beszél arról, hogy tömérdek a visszaélés, ha nincsen is rá tanú. Volna azonban igen jó megoldás, hogy megszűnjön az igazságtalanság és véget érjenek a panaszok is. A legegyszerűbbet, hogy töröljék el ezt a céltalan és kissé értelmetlen részleges szesztilalmat, egyelőre nem is merjük indítványozni, bár ez felelne meg legjobban a lehiggadt viszonyoknak. Marad a másik. Rendelje el a kormány, hogy vasárnap, ünnepen és ilyen szesztilalmi napokon ne nyithasson délelőttönkint egyetlen olyan fűszeresbolt sem, amely szeszfélét is árul ! Ezzel senkin se esik sérelem, a fűszeresek választhatnak, szeszkimérők akarnak-e lenni, vagy krájzlerosok, viszont egyszerre megszűnik az a sok vádasAz állami italmérési jövedékről szóló 1921. évi IV. t.-c. értelmében az italmérési helyiségek állandó rendőri felügyelet és ellenőrzés alatt állnak, tekintet nélkül azok minőségére. Ez a rendőri felügyelet általánosságban nem a szeszes italok kimérésére és elárusítására vonatkozik — bár a borellenőrzés, konyakvizsgálat már ezekre is kiterjed — hanem elsősorban a közrendészeti és közbiztonsági szempontokra, azután a közegészségügyi követelményekre. Ez alkalommal a rendelkezésemre álló hely méreteihez képest rendszerbe akarom foglalni azokat a szempontokat, amelyek az italméréseknél a szigorúan vett rendőri ellenőrzés keretébe tartoznak. Nem kívánom most érinteni a jövedéki részt, ami a pénzügyőrség feladata és kötelessége, sem a közegészségügyi részt, ahol a tisztiorvosnak és a elsőfokú közegészségügyi hatóságnak van elsősorban rendelkezési joga. Ezek működésénél a rendőri hatóságok csak kisegítő, támogató munkát teljesítenek. Az italmérési helyiségek rendészeti ellenőrzésének a szabályait az 1921. évi 94.453. B. M. r. foglalta össze rendszerbe, amelyet az új italmérési törvény végrehajtási rendeletéként adtak ki. Az e rendeletben lefektetett közrendészeti követelmények betartását minden italmérőnek különösen szívén kell viselnie, mert azok esetleg sorozatos megszegése veszélyezteti az italmérési jogot. Elsőrendű követelmény az italmérővel szemben, hogy egyéni, személyi megbízhatósága ellen semmiféle komoly észrevétel ne forogjon fenn. A személyi megbízhatatlanságnak itt alkatelemei mindazok a tények — amelyeket egyenként felsorolni nem 'is igen lehet — amelyekből arra lehet következtetni, hogy az engedélyes az engedélyét, a helyiségét tiltott szerencsejáték, orgazdaság, erkölcstelenség vagy uzsora, továbbá állam- és társadalomellenes tanok terjesztésére, illetve ily irányú izgatásoknak ott lehetővé tételére fogja felhasználni. kodás, amely most ellenőrizhetetlenül is minden becsületes pénzügyőrt ugyancsak bosszantva szállong ezekről a tilalmi szeszeladásokról ! Ha szakmáink felkarolják ezt az ötletet, nagyon valószínű, hogy sikert érnek el vele, mert végeredményében is semmi egyebet nem célozunk, minthogy biztosítsák egy rájok nézve annyira terhes kormányrendelet pontos és biztos végrehajtását. (D. E. Zalaegerszeg.) Ezek a közrendészeti és közbiztonsági követelmények a következők : A kimérésül szolgáló üzleti helyiség — akár korlátlan, akár korlátolt kimérés, vagy kismértékbeni árusítás — lakásul fel nem használható. Tehát csakis italmérés céljaira. Az italmérési helyiségeket, azok épületeit, szobáit, udvarát munkások bérének kifizetési helyéül igénybevenni, felhasználni, átengedni nem szabad. Korcsmái és egyéb italmérési helyiségeket sztrájktanyául felhasználni tilos. Kézizálogkölcsönüzletek az italméréssel egy é§ ugyanazon helyiségben nem gyakorolhatók. Ezek a rendelkezések állambiztonsági, illetve munkásvédelmi célokat szolgálnak. Isteni tiszteletek, egyházi ünnepélyek, körmenetek alkalmával a templom, körmenet, egyházi ünnepély közelében levő korcsmák, pálinkamérések, korlátolt kimérések az isteni tisztelet tartama alatt, vagy a körmenet idején zárva tartandók. Ez idő alatt az itt felsorolt jellegű kimérési üzletekben vendégeknek tartózkodni, ott vendégeknek ételt vagy italneműt kiszolgáltatni nem szabad. Ez a korlátozás nem terjed ki a kizárólagosan uccán át való kimérés és a kismértékben való elárú- sttással foglalkozó engedélyesekre. Az italmérési helyiségekben az üzlet nyitására és bezárására vonatkozó rendelkezéseket pontosan be kell tartani. A záróra kérdésével e lap hasábjain a közelmúltban már behatóan foglalkoztam egy alkalommal, így erre most nem térek ki. A nyitási időpontra vonatkozólag minden törvényhatóság és rendezett tanácsú város alkotott szabályrendeletet, ezek a rendelkezések most is érvényben vannak. Tehát ezekhez kell alkalmazkodni. Az italmérő üzletekben alkalmazottak, különösen pedig a közönséggel érintkező italmérők, pincérek, pincérnők a vendégekkel szemben magúikat illedelmesen tartoznak viselni. Az engedélyesek különösen Az italmérési helyiségek rendészeti ellenőrzése. Mi a személyi megbízhatatlanság ? — Az alkalmazottak és a szándékos levészegítés. A vizsgálati ívek fontossága. „Vendéglősök Lapja“ számára írta: Türei-Osváth István dr., m. kir. rendőrfogalmazó.
