Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-09-20 / 18. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1928. szeptember 20. 8 Halálozás. Téglássy Ernőné, szül. dicsőszent- | mártoni Mayor Anna Mária ez évi szeptember hó 9-én reggel, hosszú, súlyos szenvedés után elhunyt. A rákoskeresztúri központi temető halottasházából temették el a szakmának, a rokonságnak és nagyszámú tisztelőiknek nagy és általános részvéte mellett. Borárak. Magyarországon a mai termésbecslés szerint 3-4 millió hektoliter várható, ami azonban még nincsen a hordóban és a végleges termés előre meg nem állapítható. Az utóbbi szárazság újabb terméscsökkenést eredményezhet. Elősziiretek Heves megyében történtek és a minőség meglehetősen jó (16 — 17°/o). Az ország egyes részein azonban nagyon visszamaradt a bogyó, itt a minőség kétséges. A Dunántúl a több eső folytán szép termést mutat. A beállott terméscsökkenés hírére az óborok ára a kereskedelemben is megszilárdultak és 4 filléren alul nincsen bor, míg 12°-on felüli árúért 5—5x/2 fillért is fizetnek fokonkint. Az új mustra a termelők 40 fillér mellett tartanak, míg a kereskedelem 34—36 fillért ajánl. Történtek eladások 34—36 filléres áron, de nem nagy mennyiségben és főleg gyenge kezekből. Ausztria erősebb érdeklődést mutat. Badacsony : Közepes kínálat és szünetelő kereslet mellett eladás nem történt. Cegléd: Élénk kereslet és közepes kínálat mellett eladatott 200 hl. 12 Malligand-fokos bor literenkint 60 fillér, 100 hl. 9'5 fokos 40 fillér, 100 hl. 10 fokos 45 fillérért. A nagy szárazság miatt a szőlők rosszul érnek, rossz minőség várható. Csengőd: Az utóbbi időben csakis magasabbfokú borokat keresnek. Eladatott: 200 hl. 12 Malligand-fokos fehér literenkint 76 fillérért, 13'5 fokos rizling 95 fillérért, 13*7 fokos kadarka literenkint 86 fillérért, óborkészlet csekély. Nagykőrös: Élénk kínálat és szünetelő kereslet mellett eladás nem történt. I Prónayfalva: Szünetelő kínálat és kereslet mellett csak kisebb tételekben történt eladás. Óborkészlet úgyszólván semmi. / Révfülöp: Élénk kínálat és közepes kereslet mellett eladatott 180 hl. 10—13'5 Malligand-fokos 80—E30 fillérért. Pálinkaárak. Törköly 4'90—5-—, szilva, nyári árú 5‘-----5-20, borpárlat 5‘80—6'—, seprő 4‘50—4-60, prima ké kszilva 5’80—5*90 P forgalmi adó nélkül, vidéki főzdéből. Megbüntettek egy korcsmárospárt. Husztics Mihály és felesége korcsmárosok zsarolási ügyét tárgyalta minap délelőtt a debreceni tábla. Demeter Emil soffőr 1924-ben bement Huszticsék korcsmájába és ott nagy mennyiségű italt fogyasztott, de nem fizetett. Távozáskor a korcsmáros és felesége útját állták és nem engedték addig el, míg a teherautóról, amelyet vezetett, egy zsákot át nem adott. A törvényszék zsarolásért annak idején 14—14 napi fogházra ítélte a korcsmárost és feleségét. A tábla ezt a büntetést helyben hagyta. Mikor a pincér bliccel. A budapesti főkapitányságon letartóztatták Kovács Gyula 47 éves pincért, aki a római fürdő egyik vendéglőjében vacsorázott. A pincér szakszerűen válogatta ki az ételeket és italokat és 4 pengő 12 fillér értékű ételt és italt fogyasztott el a vendéglőben. Amikor aztán fizetésre került a sor, Kovács jelentette a főpincér kollégájának, hogy nincs egy fillérje sem. A főpincér rendőrt hivatott és a fizetés nélkül távozni akaró kollégáját bekísértette a főkapitányságra. Miután a rendőrségen megállapították, hogy Kovács Gyula pincér ellen hasonló ügyben már tettek feljelentést, csalás bűntette címén előzetes letartóztatásba helyezték. A híres kondorosi csárda tulajdonosa fizetés- képtelen. Liker Mihály kondorosi vendéglős fizetésKilencszáztizenkettővel szaporodott a korcsmák és vendéglők száma Budapesten. 1899 új italmérési engedélyt adtak ki négy év alatt. — 987-et vontak meg. Valamikor, a békeévek vége felé Budapesten rajta ragadt a „kávéházak városa“ elnevezés, ma bátran meg lehet változtatni a címzést, mert inkább ez a prédikátum a stilszerű : Budapest a vendéglők városa. Kávéház is akad még szép számmal, de a túlproduk- ció terén feltétlenül a vendéglők és a korcsmák viszik el a győzelmi pálmát. A kávéházi és a vendéglői „korszak“ közé egyidőben egy harmadik iparág is tolakodott, az autókereskedések divatja. 1922-ben és 1923-ban egymásután szűntek meg a régi, sok évtizedes múltú kávéházak s helyüket kilencven százalékban az autóüzletek foglalták le, hogy azután két év után, a tőzsdekonjunktúra megszűntére átengedjék a helyet régi gazdáiknak. Az autóüzleteknek azonban csak egyrésze vedlett vissza kávéházzá, a legtöbb megüresedett helyiségben vendéglő vagy korcsma nyílott meg. Ettől az időtől kezdődően, mint valami adott jelre, minden sarkon, minden forgalmas téren és utcában gombamódra kezdtek feltünedezni az új vendéglők. Reklámokkal igyekeztek maguknak vendégeket szerezni és a folyton növekvő konkurenciának volt később az eredménye az olcsó menü bevezetése is. B-listás tisztviselők, nyugdíjas katonatisztek derűre-borúra nyitották meg végkielégítésükből a főváros legkülönbözőbb pontjain a vendéglőket és a korcsmákat. Az a hit terjedt el, hogy ez az iparág a legbiztosabb befektetés és ideig-óráig talán annak is bizonyult s egy-két alapítás valóban bevált. Az új vendéglők túlnyomó része azonban nem tudott megbirkózni a folyton erősödő gazdasági válsággal, sőt igen sok régi vendéglő alapja is megingott. Azok a kedvezőtlen körülmények, amelyek a vendéglő- és korcsmaipar helyzetét hátrányosan befolyásolták, napról-napra szaporodtak. A felsorolt szakmák távol álltak.attól a forgalomtól, amely a rendkívül súlyos terhek elviselését valamennyire biztosította volna. Az évek során közel negyven adótehertétel sorakozott fel a vendéglősökkel és korcsmárosokkal szemben. Itt következnek: a kereseti adó, ezzel kapcsolatosan a rokkantadó, jövedelmi adó, vigalmi adó, fényűzési adó, borfogyasztási adó, ezzel kapcsolatosan a kövezetvám. Ahol zene van, a zenészek díja és a zeneszerzői jogdíj, italmérési illeték, munkásbiztosítás a személyzet után, üzletbér, személyzet fizetése, ez után a kereseti és rokkantadó, villany- és vízdíj, fűtés, járdafoglalási díj, kamarai illeték, ipartestületi tagsági díj, karbantartás, újságok előfizetése, balesetbiztosítási díj, személyzet ellátása, gázdíj, táncengedélyezési díj, kártyadíj, telefondíj, reklám stb. A lista még nem teljes. Mindezek mellett a kiéleződött versenyviszonyok a vendéglősiparban csak fokozzák az üzemek fenntartásának nehézségeit. A súlyos terhek és a túlprodukció 1927-ben harminc vendéglő vesztét okozta Budapesten. Ebből tizenhárom vendéglős csődönkívüli kényszeregyezséget kért, tizenhét pedig éppen csakhogy elkerülte a nyilvános bukást, de annyira összeroppant, hogy végleg becsukta üzemét. Mégis, mint az alábbi számadatok bizonyítják, sokan ma sem riadnak vissza ettől a vállalkozástól. A terhek enyhítésére a vendéglősök és korcsmárosok évek óta különböző intézkedéseket sürgetnek, mint például az italmérési illeték teljes eltörlését, a fényűzési adó alól való feloldást, az egyfázisos forgalmi adó behozatalát, az árdrágítási törvény hatályon kívül helyezését, az uzsorabíróság megszüntetését, a munkásbiztosítójárulékok revízióját stb. Az 1927-es év elején Budapesten 4038 korlátlan italmérési engedély volt érvényben. Évközben kiadtak 602 engedélyt, ezzel szemben csak 430 szűnt meg. A szaporulat tehát 172 s így az év végén 4210 korlátlan italmérési engedély alapján élvezhették az alkoholt Budapest polgárai. Négy évre visszamenően, 1924-től 1927. decemberéig bezáróan, számszerűit ennyi új vendéglő és korcsma nyilt meg a főváros területén: 1924-ben 359, 1925-ben 478, 1926-ban 527, 1927-ben 535, összesen tehát 1899. Mint kitűnik, a számok igazat adnak annak, aki egyszerűen az utcán járkálva, azt állítja, hogy mindig több és több vendéglő ötlik a szemébe. A tendencia emelkedő. Igaz viszont, hogy 1924-ben 206, 1925-ben 235, 1926-ban 270, 1927-ben 276 vendéglő és korcsma — összesen tehát 987 — csukott be, de még így is a négy év alatt jelentős szaporulatról számolhatunk be, ha összeadjuk az új vendéglők és korcsmák számát s abból levonjuk a megszűnteket. A négy év alatt nyitott 1899, megszűnt 987, a négy évi növekedés tehát 912, ami bizony minden körülmények között csinos szám. Jelenleg Budapesten van szállodás és penziós 113, vendéglős 1360, korcsmáros 725, kantinos 34, kávés 202, pálinkamérő 48. képtelenségi ügyében az OHE előtt megtartották most a hitelezői értekezletet. Tulajdonképen a híres kondorosi csárda fizetésképtelenségéről van szó, amelyben annakidején Petőfi is járt és amely csárdáról verset zengett Arany János és Szabolcska Mihály. Liker Mihály 1911-ben vette meg a híres csárdát 29.000 aranykoronáért, azt a feleségével együtt fejlesztette. Likerné nagybirtokosnak volt a leánya a csabai határban és kedvet kapott a kondorosi csárdához, amely különben ma már a községházával szemben áll, megnagyítva, szép parkban, bár a közel százéves emlékeket is őrzi, mint a csárda alatt húzódó betyár szöktető alagutakat, úgyszintén Rózsa Sándor „kéményeit“, amelyek furfangos kémlelőlyukak voltak. A híres kondorosi csárda aktív, jó vállalat volt és ma is az. Liker Mihályt a ,,Zenith“- kötszövőgyára tette fizetésképtelenné. Liker feleségének két öccse kijárta a budapesti és kassai felsőipariskolát és a Liker-házaspár elhatározta, hogy kisebb kötszövőgyárat rendez be és annak vezetését a két fiatalemberre bízzak. A gyár azután megbukott, a gépeket leszerelték. Vámos Károly kiküldött könyvszakértő szerint az adós végleges mérlege 56.896 P tartozásban és 32.926 P vagyonban összegezhető. Az adós 50 százalékos ajánlatát a hitelezők többsége elfogadta és így az egyesség létre is jött. A vendéglősné, meg a harapós kutya. Özv. Tóth Györgyné, egyik István úti vendéglő tulajdonosa, gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségével vádoltan állott a büntetőtörvényszék Méhes-tanácsa előtt. A vád szerint a bűncselekményt azzal követte el, hogy farkaskutyáját nem látta el szájkosárral s a kutya megharapta Takács, Tibor négyéves kislányát. — Én nem lehetek felelős azért — védekezett a vád* lőtt —, ha a kutya megharapott valakit. A kutya nem is volt az enyém, úgy tévedt be a vendéglőbe, de nagyon megszerettem s nem kergettem el. Az a kutya valósággal társadalmi lény volt. Bejárt a szomszédos kávéházba, trafikba s az én vendégeim is nagyon szerették. Takács Tibor főhadnagyot szólították ezután a terembe. A főhadnagy kézenfogva vezette be a per sértettjét, a kis Erzsikét. Takács Tibor vallomásában elmondotta, hogy a vendéglőben sörözgettek, amikor észrevette, hogy a kislány a kutyával játszadozik. Éppen figyelmeztetni akartam a kislányt — úgymond —, hogy ne játsszon a kutyával, de már késő volt, a kutya a leánykát hirtelen megharapta. Később jutott tudomásomra, hogy a kutya már másokat is megharapott. Az öt és féléves Takács Erzsi és több tanú kihallgatása után a törvényszék ítélethozatalra vonult vissza. A bíróság bűnösnek mondta ki özvegy Tóth Györgynét gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségében és ezért hatvan pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet megállapítja, hogy a korcsmárosnét gondatlanság terheli, mert kóbor kutyát tűrt meg vendéglőjének kerthelyiségében s ez a kutya megharapta a kis Takács Erzsébetet. ’Hogyan lettem menyasszony ? Erre a nagyszerű kérdésre felelnek pompásabbnál pompásabban a magyar hölgyek a Háztartás Magyar Asszonyok Közlönye hasábjain. Rácz Vilmos dr. 30-ik évfolyamban lévő,^ kitűnően szerkesztett lapja teljesen a magyar asszonyok érdekeinek szenteli minden betűjét. Most éppen országos ankétottart a magyar nők nagy kérdéseiről — elsőrangú írók novelláit és verseit közli, van konyhaművészeti, divat, kozmetika, autó, lakás és kézimunka rovata —^ a legjobb grafológussal rendelkezik, ötletesek a rejtvényei, sok és szép kép gazdagítja az elsőrangú kiállítását, mindezen felül pedig az egyéves előfizetőnek meglepően értékes ajándékkal kedveskedik. Egy csodaszép hálószoba díszpárnát kap, 70X40 cm. nagyságban, finom svájci siffonra előnyomva, a kidolgozáshoz szükséges 4 motnng anyaggal együtt az egyéves előfizető. A Háztartás előfizetési árai: negyedévre 6 pengő, félévre 11 pengő, egész évre 20 pengő. Mutatványszámot díjtalanul küld a Háztartás kiadóhivatala: Budapest, IV., Városház ucca 16. HOGYHA MINDIG ISSZA.EGÉSZSÉGÉT S PÉNZE EGYRÉSZÉT JUTALOMKÉNT KAPJA VISSZA. GYÁRTJA A FŐVÁROSI SÖRFÖZÖ R.T. KŐBÁNYÁN
