Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1928-09-20 / 18. szám

1928. szeptember 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 9 A modern konyhatudomány most van kialakulóban. Amikor pecsenyét süt az egyetemi tanár a tanteremben a tanítványok előtt. Berlini tanulságok. Most, amikor a berlini táplálkozástani kiállítás sikeréről érkeznek hírek, talán érdemes figyelni, hogy mi történik nálunk ebben a kérdésben. Kevesen tudják, hogy van Budapesten egy tudományegyetemi tanterem, ahol az egyetemi tanár nem katedránál ül, hanem tepsik és gőzölgő fazekak körül s miközben tudományos előadást tart, pecsenyét süt a tanít­ványok előtt. Komoly tudományos tanszék ez, amelyen a diétikát és a konyhaművészet etnográfiáját tanítják. Nem főzőiskola ez, ennél sokkal több : a főzés bemu­tatása a tudomány rideg szemüvegén át és a konyha- technika titkainak a bemutatása. Eddig ugyanis többnyire szakácsnők voltak a konyha diktátorai, ezentúl az orvosok is bele akarnak szólani abba, ami tűzhelyek körül történik. A paprikás zsír. Ez a tudomány megállapította, hogy-nem véletlen az, hogy egy nép mit eszik. Éghajlati, faji, földrajzi feltételei vannak annak és így nem véletlen, hogy a magyar konyha főjellemvonása a paprikás zsír, hogy a japánok rizst esznek, az angolok pedig az egyszerűen kisütött húsokat szeretik. Ez a tudo­mány majdnem olyan régi, mint az emberiség. Nemcsak Brillat-Savarin volt ennek a mestere, hanem olyan nevek is komolyan foglalkoztak a főzés tudományával, mint például idősb Dumas, aki évekre menő fáradságos munkával összeállította az első konyhatechnikai műszótárt. Különbséget keik tenni nemzetközi és házi koszt között. Csak a házi koszt az, amelyben megtaláljuk a nemzeti jellegzetességeket. A magyar konyha- technika karaktere a paprikás zsír, amelyről a fran­cia szakácskönyvek ,,Sauce Hongroise“ néven emlé­keznek meg és amely különböző államokban úgy szerepel, mint ,,Wiener Küche“. Az a magyarázata a paprikás zsírnak, hogy vala­mikor nomád nép voltunk, illetve agrár nép vagyunk, tehát a lakosság nagyrésze kénytelen napokon át a földeken tartózkodni, sokszor távol a lakóháztól, tehát olyan élelmiszerekről kell gondoskodni, ame­lyek könnyen konzerválhatok. Ilyen étel a kenyér és a szalonna. Tekintettel arra, hogy ez kissé unalmas étel magába, ízelítőkre volt szükség. A magyar ember a paprikát használja erre a célra, a német paraszt pedig a borsot. A töltött káposzta is azért speciális magyar étel, mert szintén konzerválható, napokon át eláll, így tehát ez az étel is a magyar nép agrárjellegének a következményeként volt kezdet­ben népszerű. Tipikusan magyar étel a bográcsgulyás is, amely érdekes formája az egyfogásból álló ebéd­nek, mert magában foglalja a levest, a húst, főzeléket és tésztát is. A táplálkozás kérdése nemcsak éghajlati, föld­rajzi viszonyoktól függ, hanem a kultúrának a mindenkori színvonalától is. A francia, aki az öltöz­ködésben pipcrkőc és szereti a könnyed formákat, súlyt helyez az apró finomságokra, az természetesen konyhatechnikájában is olyan finomságokra törek­szik, amely megfelel kultúrájának. A konyhatechnika tanszékén tanítják, hogy az olaszok táplálkozásának, akik magasabb olvadáspontú zsírok helyett alacso­nyabb olvadáspontú zsírokat használnak, így az olajat, nemcsak éghajlati okai vannak, hanem az is, hogy kedvezőek ebből a szempontból termelési fel­tételeik olajfaerdeiknél fogva. Ugyancsak termelési feltételekkel magyarázható a japánok rizskultusza is. Amikor a professzor ismerteti a konyhatechnika történetét, külön előadja a kultúra és táplálkozás kapcsolatainak a fennállását Róma különböző korszakaiból. Megemlíti Trimalchio vacsoráját, ame­lyen a Krisztus előtt VII. században a raffinál- tan kisütött medvecomboktól mindent megtalálunk, aminőre a konyhaművészet mai képzelete alig gondolhat. Berlini tanulságok. .A mostani berlini táplálkozástani kiállításon a magyarok is képviseltették magukat, még pedig a budapesti egyetem diététika tanárának, Soós Aladár­nak a vezetésével. A táplálkozás kérdésének több magyar szakembere ment ki ugyanis Soós professzor kíséretében és a berlini kiállításon bemutatták szem­léltető módon kórházmodellekkel a budapesti klini­kák betegeinek élelmezési rendszerét. ,,Budapester System“ néven szerepelt a magyar anyag a kiál­lításon. A magyar csoport egyik vezetőembere ezt közölte a kiállításról: ,,É1 Berlinben egy rendkívül érdekes egyéniség, Max Winckel, aki híres élelmezési kémikus. Winckel saját költségén konyhatechnikai kísérleti labora­tóriumot állított fel, amelyben tanulmányozza a főzési folyamatokat. A laboratóriumában van egy mikroszkóp, amelynek a tárgyasztala melegíthető és így alkalma van alaposan betekinteni a konyha titkaiba. Winckelnek az ötlete volt, hogy kiállítást rendezzenek a táplálkozásból, ami most meg is történt. Rendkívül érdekes volt ez a kiállítás, de sajnos, sok fonák jelenséget is tapasztaltunk. Ha pl. belépett az ember az egyik csarnokba, a húsok pavilonjába, akkor kórusban kiáltozták: „Húst egyetek! Húst! Abban van az erő! De ha a vegetáriánus-csarnokhoz ért valaki, ott meg ezt kiáltották a fülébe: — Ne egyél húst! A hús méreg! Berlini csodadolgok. Egyetlen komoly szenzációja — már praktikus szempontból véve jelentőségteljes — a kiállításnak, hogy bemutattak ott egy csodaedényt. Ez kuglóf­sütőalakú aluminiumfazék, fent üveglappal. Az az előnye van, hogy kis gázlángnál is sütni lehet benne. Eddig ugyanis nem lehetett „resón“ sütni, ez a csodaedény lehetővé teszi, hogy kalácsot, tésztát süthessen valaki egy kis gázlángnál is. Megkapó látványossága volt a kiállításnak az a sütőgép, amely tizennyolcezer kenyeret süt egy nap. Külön termekben láthattuk a különböző népek­nek és koroknak étkezési szokásait. Az egyip­tomiakat, akik díszes ruhákban felcicomázva ültek az asztalok körül, a római lakoma káprázatos gaz­dagságát, majd a középkori étkezés puritánságát. Láthattuk, amint egyes családok villa nélkül étkez­tek, csupán késsel és kanállal. Szemléltető módon, mutatták be, hogy a víznek az emberi testből való elváltozásánál milyen nagy szerepe van a tüdőnek és a bőrnek, különösen nyáron. Az élelmiszerhamisításoknak minden raffinált módjá­val találkozhatik a néző, egyben ismertetik a véde­kezés módjait is. Bemutatták az ideálisan bérén* dezett konyhákat és széles táblákon figyelmeztették a háziasszonyokat kötelességükre. A berlini kiállításról hazatért magyar szakembe­reknek az a véleményük, hogy a konyhatudomány csak most van kialakulóban és hogy az orvosoknak a beavatkozása a főzésbe nagy eredményekhez fogja juttatni, ha nem is a gourmandokat, de azokat, akik jól és észszerűen akarnak táplálkozni. Hol isszák a legtöbb kávét? Érdekes statisztika látott legutóbb napvilágot a világ kávéfogyasztásáról. E statisztika szerint a legtöbb kávé az Egyesült Államok­ban fogy el, ahol a háború előtt 392 ezer tonnát, tavaly azonban már 642 ezer tonnát tett ki az elfogyasztott kávé mennyisége. Ezután Franciaország következik, mely a háború előtt 111 ezer, most pedig 159 ezer tonna kávét fogyaszt. Harmadik a sorban a német birodalom, ahol azonban a kávéfogyasztás visszaesett, még pedig a háború előtti 181 ezer tonnáról 124 ezer tonnára, a többi államban már lényegesen kisebb a kávéfogyasztás, a negyedik helyen álló Olaszországban 46, Svédországban 43, Belgiumban 42, Hollandiában 34, Dániában 25 ezer tonna és így tovább. Angliában a kávéfogyasztás emelkedett ugyan, de még mindig csak 17 ezer tonnát tesz ki. A statisztika azt is vizsgálat tárgyává teszi, hogy mennyit tesz^ ki az egy lélekre eső évi kávéfogyasztás. Az idevonatkozó ada­tokból megtudjuk, hogy e téren Svédországé és Dániáé az elsőség, ahol az egy lélekre cső kávéfogyasztás 7‘3 kg.-t tett ki tavaly. Ezután Norvégia következik 6'5 kg.-mal, majd az Unió 6*1, Belgium 5-3, Hollandia 5, Francia- ország 3'9, Svájc 3-3 és Németország 2 kg.-mal. Angliá­ban csak 0-4 kg. kávéfogyasztás esik egy lakosra. Kell e még több italmérés Gyopároson ? A pénz­ügyigazgatóság azt kérdezte a községi elöljáróságtól, hogy szükségesnek tartja-e a három korlátlan italmérésen kívül több engedély kiadását ? — A községi tanács elégnek tartja az eddigi korlátlan kimérést. Agyonverték a vendéglőst, mert nem tűrte, hogy botrányt csapjanak. Berlinből jelentik : Az észak­keleti városrészben, a Danziger-Strassen egyik éjszaka borzalmas gyilkosság történt. Négy ismeret­len fiatalember, akik előző este Prismuth Henrik vendéglős korcsmájában mulattak és olyan botrányt csaptak, hogy a vendéglős végül is kidobatta őket, éjféltájban lesbe állottak egy kapualjban és szörnyű bosszúra készülődtek. Záróra után a vendéglős ki­jött a korcsmából, kutyakorbáccsal a kezében, hogy szabadjára engedje a vendéglő kertjében a hatalmas házőrzőebet. A fiatalemberek ebben a pillanatban ráugrottak, kikapták kezéből a korbácsot s a kor­báccsal és boxerekkel addig íitötték-verték, amíg vértől borítva holtan rogyott össze. Az ismeretlen támadók erre elmenekültek. A rendőrség kinyo­mozta és letartóztatta azt a négy fiatalembert, akik előző éjszaka megtámadták Prismuth Henrik ber­lini vendéglőst és boxerekkel agyonverték. A letar­tóztatott suhancok azt állítják, hogy önvédelemből cselekedtek, mert a vendéglős kutyakorbáccsal tá­madt rájuk. A tanuk vallomása alapján ezzel szem­ben megállapítást nyert, hogy a négy fiatalember réme volt a környékbeli vendéglőknek, ahol minden lehető alkalommal botrányokat rendeztek. Az angol szódavíz feltalálójának különös szobra. Egy kaliforniai városban most különös emlékművet állí­tottak fel Joseph Priestley híres kémikus tiszteletére. Priestley találta fel ugyanis ott a szódavizet. Az emlékmű egész szokatlan módon ábrázolja az angol kémikust. A városka főterén hatalmas bronzból készült szódavizes üveget állítottak fel, amelynek az oldalán Priestley dombor­műve van. A hatalmas szódavizes üvegből állandóan hatalmas sugárban ömlik a víz. Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos Dr. KISS ISTVÁNNÉ. PennnráHnn Márkus János vendégifije, jó forgalmas UuUliyiQUUII) helyen házzal együtt eladó olcsón, elköl­tözés miatt. Márkus János vendéglős. Üvegszekrények, nikkel-üveg pultállványok kirakatállványok, húsfogasok WEBER ÉS ZÁTONY fémárúgyár, üvegcsiszolda Budapest, V., Pannonia-u. 4/c. (Vígszínháznál) TELEFON : LIPÓT 972—26 TELEFON: LIPÓT 972—26 Garantált teljes zsírtartalmú sajtjaink mindenütt beszerezhetők: Pálpuszta-sajt, Derby-sajt, Roma- dour, Imperiál, Óvári, Trappista, Casino, Roquefort, Roquefort dobozos DERBY Sajt- és Vajtermelő Részvénytársaság Központi árúsító-tolep : Budapest, Till., Tömő neca 33/a Telefon : József 61—10

Next

/
Oldalképek
Tartalom