Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-09-20 / 18. szám
1928. szeptember 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 SZŰRÖK gyártása és javítása FRANK és BERGER, BUDAPEST Vili., Baross ucca 91. Telefon: J. 374—05 Országos vásárok. Csütörtök, szept. 20. Arló, Gölle, Gyulaj, Kecskemét, Koppányszántó, Süttő. Péntek, 21. Alsóság, Békés, Csenger, Erdőcsokonya, lliarosberény, Körmend, Somogysárd, Szabadszentkirály, Tab. Szombat, 22. Nemesnép, Öcsöd. Vasárnap, 23. Érsekvadkert. hétfő, 24. Bátaszék, Dunavecse, Ercsi, Gödre, Hercegfalva, Karcag, Kömlő, Püspöknádasd, Tevel. Kedd, 25. Mezőkomárom, Nagykapornok (pót), Nagyberki, Nagyigmánd, Szentgotthárd, Szigetvár. Szerda, 26. Dombóvár, Mezőkomárom, Olaszliszka. Zirc. Csütörtök, 27. Biharnagybajom, Devecser, Hajdúhad- ház, Keszthely, Nagykálló, Nyírábrány, Püspökladány, Sajtoskál, Tiszalök, Vemének Péntek, 28. Eger, Vasvár. Szombat, 29. Csepreg, Gyönk, Gyulakeszi, Karád, Liget, Nagypirit, Nemesdéd, Tűrje. Új kávéházak Budapesten. A nyár folyamán megindult általános renoválási és kávéháznyitási folyamat során két kávéház nyitotta meg ajtóit. Az egyik voltakép nem is új: az Ostende kávéház, mely már'több évtizedes érdemes múltra tekint vissza. Grosz Ödön tulajdonos azonban a mellette levő üzlethelyiségekkel kibővítve, a kávéházat átalakította, úgyhogy az ünnepélyes megnyitás alkalmával óriási, a legkényesebb világvárosi igényeknek megfelelő etablissement fogadta a betóduló, de jórészt már el nem férő vendégeket. Az új látványosság napról-napra újabb tömegeket vonz, amihez járul az is, hogy Grosz Ödön háromféle zenét is állított be közönsége szórakoztatására. — A másik új kávéház, amely szintén egykor már létezett, néhány évi szünetelés után a Rákóczi úti Palace szállóban nyílt meg, melynek tulajdonosa a Palace szálló r.-t. bőkezű áldozatkészséggel ugyancsak fényesen ragyogó kávéházat teremtett és vezetésével Koboz Ernőt bízta meg. A közszükségleti cikkek városi vámja megmarad, az autón érkező podgyászét eltörlik! A főváros tanácsa az elmúlt évben a legmesszebbmenően ellenezte a közszükségleti cikkek városi vámjának eltörlését. Ugyanaz a városi tanács most ráeszmélt arra, hogy a Budapestre érkező, gépkocsikon szállított podgyász után beszedett vámbevétele teljesen jelentéktelen, azért úgy határozott, hogy az autók személypodgyászának vámját megszünteti. Kínai restaurantok Amerikában. A kínaiak és Amerika — Chinatownok a nagyvárosokban. Mit jelent a kínai restauránt? A „Vendéglősök Lapja" számára írta: Lindenberger Antal. Az amerikai emberbeolvasztó kohóban minden nemzet fia rövid vagy hosszabb idő alatt, de biztosan angol-amerikaivá lesz és bizonyos idő elmúltán némely nemzet fia már meg is tagadja eredeti faját, pláne ha az angol nyelvet jól bírja. így nem is nagy nehézségébe kerül, hogy amerikainak vallja magát. Másként áll ez a dolog a kínaiaknál. A sárga ember, még ha egész fiatalon vándorolt is az Egyesült Államokba, ott alig vesz magára valamit az amerikai civilizációból és késő öreg koráig, mikor már közeledni érzi halálát s igyekszik vissza rég elhagyott hazájába, semmisem mutatja rajta, hogy 40 vagy több évig lakott kint Amerikában. Éppen ezért nem is kedves a kínai Amerikában. A bevándorlásukat is betiltották az Egyesült Államok területére és mégis az Isten tudja, rengeteg kínait lehet látni bármely nagyobb amerikai városban, ahol csendesen, sőt misztikus zárkózottságban élik napjaikat, de annál fényűzőbben és hazárdab- ban az éjjeleiket. Majd minden nagy amerikai városnak megvan az ő különleges,,Chinatownja“ (kínai városnegyede), ahol a kínai minden szórakozást, eleséget vagy ruházatot megtalál. Tudvalévőén a kínai Amerikában is rendszerint az ő nemzeti viseletének ruháiban jár: Bő tógaszerű öltönyét nagyon kevés cserélte még fel modern öltönnyel. Éppen így vannak az eleségeikkel is, még azt is Kínából hozatják, mint a ruháikat s más egyéb szükséges dolgaikat. Nem lehetetlen, hogy az Egyesült Államok kormánya ezért is tiltotta be a bevándorlásukat, mivel a kínai nem szaporítja az állam vagyonát, ellenben csak kiviszi a sok jó amerikai dollárt és „not last business firsj“ (és nem utoljára Amerikában az üzlet az első). No meg „Uncle Sam“ fiai nem is nagyon kívánatosnak tartják a szerény, kis, igénytelen kínait, aki csak azért megy Amerikába, hogy megszedje magát s aztán ott is hagyja Amerikát. Mindezzel a kínai nem sokat törődik. A bevándorlási tilalom ellenére is évente állítólag kétszázezren felül csempésznek Amerilfába kínaiakat, akikről olvastam, hogy mint a barmokat elzárják a csempészhajó fenekében és ha baj van, hogy a révhajóról vizsgálni jönnek, hát egész egyszerűen mérges gázzal elpusztítják a szerencsétleneket s nehéz súlyokkal a tenger fenekére süllyesztik le őket, nehogy az árgus szemű vámőrök észrevegye- nek valamit... És a kínai azért még mindig szaporodik Amerikában s a határőrség tehetetlen a csempészekkel szemben. A kínainak Amerikában a restaurantja az otthona. Oda kapja a leveleit, ott beszéli meg a munkaalkalmat más kínaival, mert a kínai csak kínainál dolgozik s csak ritkán másnál, mivel más nem érti meg a nyelvét és ő meg nem tanul angolul egy világért sem. A restaurantban aztán (persze titokban) útbaigazítják az újonnan jöttét, hogy esetleg hol szívhat ópiumot is (mivel ezt nagyon tiltják Amerikában), de a kínaiak között éppen úgy és annyian élvezik, mint a fehérek a szeszt. Ugyancsak a restaurantban kap útmutatást, hogy hol lehet biztonságban „kockát“ játszani, vagy „pókert“, amit a rendőrség legjobban üldöz, mert a leghazárdabb játék s nagyon sokszor megrövidül egy fejjel az a kínai, aki hamisan játszik és rajta kapják. Egyszerre előkerül az éles borotva és igen sok átvágott nyakú, kiszúrt szemű, vagy kivágott nyelvű kínai gentlemant dobnak a közeli Riverbe [Hudson-River folyó) vagy eltemetik pincéikben, hogy soha ki nem derül. Bár az is megtörtént már, hogy az áldozatnak sikerült megsebesülve elinalni s a rendőrségi őrjárat találta meg félholtan. Sajátságos, hogy ez ha magához is tért, egy szóval sem árulta el, hogy kik voltak a tettesek, mert nagyhatalom a kínai városrész vezetősége s ha elárulna róluk valamit, hát úgyis csak eltennék láb alól. New-Yorkban van az ország legnagyobb kínai negyede, amely egyben a leghirhedtebb is. Nincs az az éjjel, hogy ott valami gyilkosság vagy harc ne lenne. Itt néha egész kis háború folyik a hatalmi előnyökért, vagy egy-egy ellopott fehér „Miss“-ért s a küzdelemnek a nagy zajra és lövöldözésre oda- sereglő rendőrség vet véget. Rendszerint azonban megneszelik a rendőröket, mire azok betörik az ajtókat, legfeljebb pár hullát találnak ott, a tettesek már rég valamelyik pincealagútban tűntek el, mint a kámfor. (Folytatjuk.) BUDAPEST, V., DOROTTYA UCCA 9, Telef on : 38—20 Állíttatott 1858. Szállodai és éttermi fehérneműek: Asztalneműéit kerti abroszok, len- és pamutvásznak törlőruhák eredeti gyári árakon r A dobozos ementháli Világmárka I J Alapítva 1820. ZIHER FERENC HALKERESKEDELMI R.-T. BUDAPEST FŐÜZLET : Központi vásárcsarnok. Tel. : Automata 854—48 1. SZ. FIÓKÜZLET: József tér 13. Tel.: Automata 816—79 2. SZ. FIÓKÜZLET : Rákóczi út 69. IRODA : Horánszky u. 19. Mindennemű édesvízi és tengeri halak nagy raktára. A balatoni fogas kizárólagos képviselete. SÜRQÖNYCÍM : Zimmer balászmester. 'mm Hordósborkiilönlegességek: EEl Jóminőségű könnyű borok, továbbá: Édes pecsenye Édes Kadar Ürmös vörös csemege n Palackosborkülönlegességek: Sauvignon Nemes Kadar, édes Szentgyörgyhegyi Édes furmint Nagyburgundi stb. BEI Központi iroda: Budapest, V,, Zrínyi u. 7. Tel.: Aut. 810-27 és 812-84 Minden vendéglős és korcsmáros legfinomabb „Vénusz“-ételzsirt használ. Disznózsír helyett legjobb a "U zsír 25 kg.-os ládákban csomagolva. Gyártja: Olaj müvek Részvénytársaság KOHN ADOLF ÉS TÁRSA Budapest, V., Zoltán ucca 16. Telefon: 208—22 és 257—68 tehwdéclŐsök FIOYEILiniÉBE:! Hungária Fürdő R.-T. és Continental Szálloda Gőzmosógyára, Budapest, YIL, Nyár ucca 5. sz., telefon: 462-28, 462-29, kg.-kint 36 fillérért mos klórmentesen éttermi ruhát. Kívánatra 24 óra alatt is készül! Hívásra kocsit küld!
