Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-09-20 / 18. szám
3 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1928. szeptember 30. A MI ÉRTÉKEINKBŐL. megállapítani, így szeptember 10-én a népjóléti miniszter által fenntartott étkezdékben és a városi népkonyhákon is megdrágult az ebéd. Az új díjszabás szerint a húsos menü ára 96 fillér helyett 1 pengő lesz, a hústalan ebéd pedig 52 fillér helyett 56 fillér. Ugyanilyen arányban megdrágították a menűbérlet-füzetek árát is. Bérletben a húsos ebéd hétfőtől kezdve 88 fillér helyett 92 fillér, a hústalan pedig 48 fillér helyett 52 fillér lesz. A tanács azzal indokolta a négyfilléres áremelést, hogy az élelmiszerek általános drágulása miatt a mai árak mellett nem tudná az ebédeket kiszolgáltatni. A másik fronton, a mi szakmáink egyetlen fillérrel sem emelték az árakat. A tűrhetetlen drágaságról és szakmáink küzdelméről megkérdeztük szakmáink vezetőembereit. A vendéglősök részéről Malosik Ferenc vendéglős ezeket mondotta : — Egyelőre a vendéglőknél az a helyzet, hogy még egyik sem emelte az árakat, abban a reményben, hogy a rendkívüli drágaság nem lesz tartós. A vendéglők nem lettek drágábbak már csak azért sem, mert olyan óriási a konkurrencia, olyan éles a versengés, hogy az árak inkább lefelé tendálnak, mint felfelé. Kivéve az öt év előtti árakat, nem is emlékszem olyan időre, amikor olyan drága lett volna a zsír, mint az idén. De öt év előtt sem emelkedett ilyen hirtelen lendülettel a zsír ára, mint most, amikor egyszerre 240 pengőről 270 pengőre ugrott a zsír. Mészáros Győző, a Kávésipartestület elnöke így nyilatkozott: — Nem annyira a kávéházi, mint inkább a vendéglői részében az üzemeknek érezzük a drágaságot. Hiszen a kávé és a cukor ára nem emelkedett, bár a tojás nagybani ára elérte a 15—16 fillért. Nem akarok kritizálni, csak megkérdem, hogy mi okozhatta ezt a szörnyű tojásdrágaságot, amelyre semmi ok nem volt. A hihetetlen méretű zsírdrágaság, nézetem szerint csak később fogja hatását éreztetni az étlapokon. E pillanatban a kávéházak és a caffé- restaurantok még nem emelték áraikat. A drágaság kérdéséről érdekesen nyilatkozott végül Tarfán Vilmos étterem- és kávéháztulajdonos: — Különösen a zsír drágulását érzik a vendéglők. Nem tudunk nagyobb mennyiségű zsírt vásárolni, amit azért lett volna szükséges beszerezni, mert újabb nagyobbmérvű zsírdrágulástól tartunk. Mi nem emeltük az árakat, de természetesen a mostani árakat nem garantáljuk, ha a zsírdrágaság folytatódik. Az a csodálatos, hogy miért nem indít vizsgálatot a kormány abban az irányban, kik rejtik el a zsírt ? Vizsgálják meg a hűtőházakat, ki mennyi zsírt tart elraktározva és elrejtve. Tanoncul szerződők orvosi vizsgálata. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszternek 63.018/1928. N. M. M. számú körrendeleté a községi és körorvosoknak a tanoncul szerződő gyermekek, illetőleg fiatalkorúak részére kiállítandó hatósági orvosi bizonyítvány kiállítására való megbízatásáról szóló 132.216/1924. számú N. M. M. körrendelet módosítása tárgyában. Valamennyi vármegye alispánjának : A 132.216/1924. számú körrendeletemmel (Budapesti Közlöny 1924. évi 253. számú) köteleztem és felhatalmaztam a községi és a körorvosokat hatósági orvosi bizonyítvány kiállítására a tanoncul szerződő gyermekek, illetőleg fiatalkorúak részére és elrendeltem, hogy a bizonyítványt az igazolt szegények és vagyontalanok részére díjmentesen, egyébként pedig a vármegyei szabályrendeletben megállapított díjazás mellett állítsák ki. A díjazásra vonatkozó említett rendelkezésemet odamódosítom, hogy a bizonyítvány kiállítása igazolt szegényeknél és vagyontalanoknál díjmentes, egyébként pedig a községi (kör-) orvosnak egy pengő díj jár. Budapest, 1928. évi július hó 2-án. Foss s. k. Csak gyakorlóiparos vállalhat az ipartestületben tisztséget. A szegedkörnyéki ipartestületek kérdést intéztek a szegedi kereskedelmi és iparkamarához aziránt, hogy megválasztható-e ipartestületi előljárósági taggá olyan iparos, aki iparát nem gyakorolja. A szegedi kereskedelmi és iparkamara a kérdésre most válaszolt az ipartestületnek, mely szerint az érvényben levő kereskedelmi miniszteri elvi döntés értelmében azok az iparosok, akik iparuk gyakorlását nem folytatják, de az ipartestület kötelékében megmaradtak, cselekvő választójoggal bírnak ugyan, de előljárósági tagokká nem választhatók meg. A miniszteri elvi döntés szerint tehát elnöki tisztséget nem vállalhat az az iparos, aki nem gyakorolja iparát. ... A játékkártya-árusítás engedélyezésének föltételei. Az 1881. évi XXVII. t.-c. 11 §-a szerint az, aki játékkártyák üzletszerű eladásával foglalkozni kíván, köteles ebbeli szándékát az illetékes pénzügyi hatóságnál (pénzügyigazgatóság) 8 nappal előbb, mielőtt az árúsítást megkezdi, írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolandó a papirkereskedésre jogosító iparigazolvány is. KLAFSZKY SÁNDOR nagyvendéglős, Mosonszentjános. A jó üzletember tudja, hogy nem elég a jó üzletmenet érdekében jó árút adni olcsón, előzékenyen és kellemes helyen. A jó üzletembernek szerepelnie is kell, forgatni a nevét, megismertetni saját magát és előnyeit, mert különben magára vessen, ha ezek elmulasztása miatt anyagi károk érik. A vendéglős, kávés, szállodás és korcsmáros Legutóbb az italmérőhelyiségek női alkalmazottainak kérdésével kapcsolatosan vázlatosan érintettem a titkos prostitúció problémáját. Minthogy azt tapasztalom, hogy az italmérőhelyiségekben a nők alkalmazása fokozatosan nagyobb méreteket ölt a vidéki városokban is, szükségét látom annak, hogy e kérdéssel ismételten foglalkozzam. Ma a legtöbb helyen női kiszolgálást találunk. Nem ritkán több személyt is egy helyiségben. A kérdésnek a mélyére hatolva, e körülménynek gazdasági okát találom. Az élet reménytelen robotja sok kényszerhelyzetet teremtett itt is. A munka- nélküliség, a kenyérhiány viszonylagosan több embert kényszerít arra, hogy saját munkájából kelljen magát eltartania. Vonatkozik ez a nőkre is, akik az élet terhét a mai időkben valóban komolyan érzik. A mostoha körülmények, Trianon, eljuttattak oda, hogy a nő hivatása erős ívben eltér a régi tradíciótól. A nők arányszámának saját kárukra, önhibájukon kívül előállt emelkedés, a házasságkötések elvi, szinte leküzdhetetlen akadályai nem kecsegtetnek rózsás reményekkel. A családi élet nyugalmas réve — sajnos — nem ígér annyit, mint valamikor a háborús éveket megelőző időkben. A megkötött házasságok pedig hány esetben maradnak tartósak! A nőnek is kenyér után kell néznie. Fel kell vennie a keserves versenyt a dolgozó férfiakkal akkor, amikor a férfiak százezrei sem tudnak állandó alkalmazáshoz jutni. Mi az oka annak, hogy olyan italmérőhelyiségek is különös előszeretettel ragaszkodnak női alkalmazott tartásához, ahol ennek indoka és szüksége fenn nem forog ? És miért nem láttuk ezt a múltban ? Valamikor csak a kimondott, fényes kávéházakban találtunk a kasszánál felírónőt és ezzel ki is volt a női személyzet száma. Már érteni alatta azokat, akiket nem a konyhán, a szállodákban, hanem az italmérésekben alkalmaztak. KLAFSZKY SÁNDORNÉ vendéglősné, szül. DÖRNER STEFÁNIA, Mosonszentjános. szakmánk soraiban nem szabad kimaradni egyetlen igazi szakemberünknek sem abból a hatalmas díszalbumból, amely most egybegyűjti a négy testvérszakma kiválóságait. A szaktársak tehát minél előbb küldjék el arcképeiket rövid életleírásukkal együtt az Album szerkesztőségének a címére: Budapest, IX., Viola u. 3. Az ok először az, hogy a női alkalmazott tetemesen olcsóbb, mint a férfi munkaerő ; életmódja megbízhatóbb. Munkaerőben van kínálat bőségesen. A rossz üzleti viszonyok mellett, az italmérők szempontjából objektíve valóban logikus és helyes álláspont az, hogy az üzleti rezsi minél kisebb összeggel szerepeljen a költségvetésükben. Az üzletekben a kiszolgálásnak az a része, amelyet a nőkkel végeztetnek, semmiféle különösebb szakképzettséget nem igényel, csupán több-kevesebb gyakorlatot. A másik okot már legutóbb említettem. Tulajdonképen ez is gazdasági hátterű. Tapasztalati tény ugyanis az, hogy az italmérőhelyiségek forgalma észrevehetően megélénkül mindenütt, ahol női alkalmazottat tartanak férfi helyett. Bizonyos az is, hogy közrejátszik itt a nagyobb mérvben rendszeresen fogyasztó férfi kiütköző erotikus ösztöne; ettől űzve, az italmérőhelyiséget sűrűbben látogatja és valahogy még szűkebb anyagi körülmények között is megtalálja a módját annak, hogy az italmérőhelyiségben fogyaszthasson. Ez a bizonyos üzleti forgalommegélénkülés annál nagyobb arányt mutat, minél csinosabb — hogy úgy mondjam szemrevalóbb — a női alkalmazott. A kívánatos, ízlésesen öltözött, kellemes modorú, . udvarias nő jó vonzóerőnek bizonyult. Ez utóbbi szempont az oka annak, hogy ma már olyan helyeken is találunk női alkalmazottat, ahol ennek indoka nincs. Nem követeli ezt sem az üzleti forgalom, sem az italmérő családi és különösen vagyoni helyzete. Azért alkalmazza sok kisebb korcsmáros, vendéglős a nőt, mert üzleti rezsije emelkedését ellensúlyozni reméli — és nem minden ok nélkül — az üzleti forgalom fellendülésével. Azonban a felsorolt okoknak, amelyek a női alkalmazottak tartását indokolttá teszik, erkölcsi szempontból való vizsgálata mégis gondolkozóba ejt. A pincérnő keresetéből megélni nem képes. És mivel egyedül áll, teljesen magára van utalva. Nagyobb részük tapasztalatlan, gyermek, így sikerAz italmérőhelyiségek női alkalmazottainak társadalmi helyzete Aliért követel a közönség női alkalmazottakat ? — Mi a teendő ? „Vendéglősök Lapja“ számára írta: Türei-Osváth Istvém dr., m. kir. rendőrfogalmazó.
