Vendéglősök Lapja, 1927 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1927-03-05 / 5. szám

2 Elüljárósági rendes tagok: Artner Alajos, Babitz Gyula, Balázs Antal, Bandi József, Bauer Lajos, Bem Rezső, Bíró Dénes, Bischof Pál, Blaschka János, Bokor Ferenc, Deckert János, DÖkker Ferenc, Edelmann Sándor, Élő József, Farkas Pál, Fehér Ferenc, Glück E. János, Grecsák Róbert, Gundel Károly, Haas Imre, Holub Rezső, Horváth István, Illits Gyula, Kapeller Mihály, Keresztes Ede, Ketter József, Kedvessy Nándor, Kodra Károly, Kraszner Menyhért, Kurtz Béla, Kurz János, Kutassy Lajos, Leimetter Ferenc,Lenkovics József,Lukács Gyula, Márkus Imre, Márth Mihály, Moser József, Cs. Nagy Gábor, Nagy Sándor, Neiger Jakab, Patat Lajos, Pelczmann Ferenc, Prácser János, Putnoki István, Quittner Miksa, Rettinger Márton, Schidella János, Schmidt János, Sipos Benő, Sturza Károly, Spalt Ferenc, Dr. Stein Sándor, Szabó Jenő, Szabó Lajos, Szita Lajos, Winkler Antal, Wrabetz Gusztáv, Wagner Béla, Wagner Jenő. Elüljárósági póttagok: Ammer János, Czigler Jenő, Cifrák Antal, Chrobasinszky János, Ditt- mayer Andor, Ertzly József, Germann Jenő, Karikás J. Géza, Keppler Ferenc, Klein János, Kovács Gyula, Kuchtics Pál, Meilinger István, Posch Károly, Pázsy Károly, Riegl György, Szívós Zsigmond, Unterreiner János, Varga János, Ziegler György. Az ellenzéki fehér listán Bandi Ferenc volt az elnökjelölt, az alelnökök Palkovits Béla, Márkus Imre és Malosik Ferenc, szakosztályi elnökök Stein Sándor dr., Démusz János és Kőműves István, számvizsgálók: K(szey Vince, Szabó Jenő és Kommer Ferenc, míg elöljáróság! tagok csaknem ugyanazok, csak más néhány vendég­lős neve állott a névsorban. Ezt a listát a kerü­leti ülések állították össze, függetlenül a köz­ponttól. Több mint háromszáz szavazásra jogosult volt már együtt, amikor Palkovits Ede kormány­főtanácsos elfoglalta az elnöki széket. Keszey Vince nem jelent meg és Walter Károly fő­titkár is ezúttal első ízben nem vett részt a szakma közgyűlésén. Palkovits Ede megnyitva az ülést közölte, hogy Készéy Vince halaszthatatlan ügyei miatt maradt távol. Figyelmezteti a megjelenteket, csak az ipartestület igazolt tagjainak van szólás­joguk és az nem szavazhat, akinek a felesége nevére van Íratva a vendéglői engedélye. Felolvassák a titkári jelentést, amely részle­tesen beszámolt az elmúlt év szakmai adatairól. Megalakult a vendéglős szakma budapesti Mátyás király leventeegyesülete, ez lehetővé tette, hogy a szakma fiatalsága ne minden héten kétszer, hanem csak kéthetenkint legyen kény­telen munkaidejét feláldozni. A Serf őzök Egye­sületének átírt az ipartestület a rosszul töltött hordók miatt, azóta kevesebb is itt a panasz. A vendéglősbál tavaly 140 milliót jövedelme­zett a vendéglősjóléti intézményeknek. A fény­űzési adótól részben mentesítették a vendég­lőket és sikerült elérni, hogy a sütemények és palackborok után a gyártási és töltési helyek fizetnek luxust. Küzdelem folyt a kávéházak, korcsmák, magá­nosok főzései ellen. A pinceborméréseket kerü- Ietenkint összeírva jelentte föl az ipartestület, a vizsgálatok azonban azt igazolták, hogy ezek strohmannokkal dolgoznak, mindegyik élén egy- egy B-listás vendéglős állott a saját engedélyé­vel. A tisztességtelen verseny ellen is eljárt az ipartestület s élénk résztvett a Nemzetközi Szállodáskongresszus megrendezésében. A nyár végén a debreceni vendéglősszakiskola volt Pesten tanulmányúton. A borcsempészés gátlá­sára sikerült a budapesti vámvonalakat kijjebb helyeztetni, végül az óvadékkérdés szabályozá­sát sürgették. A szállodák Pesten 5% idegen- forgalmi járulékot fizetnek és szept. 1-én lépett életbe, hogy csak szervezett zenészek muzsikál­hatnak. A szakiskolában 365 tanuló volt, a tovább­képzőben 42. Erős a visszaesés, ami a szakma rossz idejére jellemző, a tanárok száma 18. Az állam 5 milliót, a főváros 200.000 koronát VENDÉGLŐSÖK LAPJA adott segélyképpen az iskolának. A taglétszám 1333, kettővel több, mint tavaly. Maillinger István nagyon csodálkozik, hogy 1333 ipartestületi tagból 512 tagdíjhátralékban van. Ez csak úgy lehet, hogy a viszonyok tel­jesen elromlottak, mert az ipartestület eredmény­telenül működött és az a vezetők hibája. Fehér Ferenc is a rendszert kritizálja és fel­hozza a legfontosabb dolgokat, amelyekben a vezetőség nem volt elég erélyes. Követeli annak törvényes és taxativ felsorolását, mi a súlyos italmérési kihágás, hogy tudhassunk, jogosak-e az engedélymegvonások és mikor ? (Élénk helyes­lés.) Helyteleníti annak eltűrését, hogy az ital­mérési engedély csak kétszer írható át. így ha valaki házat vesz, vagy változtatja^ a vendéglője helyét, elveszíti az engedélyét. (Úgy van!) A borvizsgálatok jelenlegi rendszere ellen is heve­sen kell küzdeni, továbbá a vendéglős túlzott felelőssége ellen. Követelni kell a fűszeresek italoztatási és poharazási jogának a bevonását. (Taps, helyeslés.) Szól a pincebormérésekről, követeli, addig ne lehessen bort mérni új helyi­ségekben, amíg azokat a hatóságok arra alkal­masaknak nem találják. (Úgy van! Nagy taps.) Hangsúlyozza, hogy a zene nem tartozik az üzemeknél a fényűzéshez. Tiltakozik a községi és jóléti kifőzések, éttermek mai rendszere ellen. (Taps.) Követeli végül, hogy az ipartestület a maga irodáját a legrövidebb időn belül helyezze át a saját székházába, mert lehetetlen állapot, hogy az ipartestület méregdrága bérrel idegen helyen nyomorog az irodájával, amíg a saját székházában egy^lO millió havi fizetésű főtitkár­nak ad lakást. (Úgy van!) A titkári jelentés elfogadása után a pénztári jelentést halgatták meg és a jövő évi költségelő­irányzatot. Csak ezek után adják meg a föl­mentvényt és áttérnek a nagy izgalommal várt tisztujításra. Palkovits Ede elnök jelenti, hogy huszonöt ipartestületi tag titkos szavazást kért a választásra. (Helyeslés, tiltakozások.) Gundel Károly nagy csöndben jelentkezik szólásra. — A vihar előtti csend ez a nagy hallgatás. 50 év óta először történik meg, hogy az ipar érdekeit illetőleg nincsenek egy véleményen a szakmabeliek. A széthúzás jelenlegi okait a szakmát őrlő ezerféle gondban és bajban találja meg! — Akik Keszey Vince személye ellen tüzeltek a szakmában (tiltakozások) — azok, elismeri, önérdekből cselekszenek, hiszen nem saját- magúkat tolták előtérbe. Hivatkozik arra, hogy a szakma eddig mindig megbecsülte Gundel Károly munkásságát, érdemeit és ítélőképessé­gében megbízott a legfontosabb kérdésekben is. (Úgy van! Éljen Gundel Károly!) — Megállapítja, most se Keszey Vince személye ellen irányul az elégedetlenség, csak a főtitkár személye ellen. Ezt a megnyilvánult kívánságot azonban hajlandó a vezetőség honorálni (He­lyeslés, taps), habár Walter Károly főtitkár hosszú ideig dolgozott azon a helyen. Kéri a közgyűlés tagjait, aki benne bízik, az honorálja az ő véleményét, Keszey Vince való most az elnöki helyre, ő 8 éve dolgozik önzetlenül értünk, hálátlanok, akik el akarják ejteni! Ö munkálkodott, áldozott. Fölkiáltások: De hol az eredmény? Gundel Károly: Nagyon nehéz órái ezek a szakmának, a válságot jelentik. Keszey Vince nem hibátlan ember, de érdemei vannak. Bandi Ferenc, akit az ellenpárt elnökül akar, kijelen­tette, hogy ő ezt nem fogadhatja el, szívesen lesz alelnök ott, ahol Keszey az elnök. És ezt íme, az itt fölmutatott, sajátkezű levelében is közli velem és a t. közgyűléssel. A levél fölolvasása óriási hatást keltett. Töb­ben kiabálni kezdtek: — Legyen Gundel Károly az elnök. Éljen Gundel Károly! Gundel Károly megköszöni a lelkes tüntetést de figyelmeztet, hogy az elnökség sok mindent kíván. Anyagi függetlenséget, feláldozható időt, 1037. március 5. munkát. Ő nagycsaládú ember, ezt nem ígér­heti, ez nagyon nagy luxus. Keszey Vincét ajánlja elnökül, nem lehet érdemes, munkás vezetőket félrerugni lelkiismeretlen izgatók sza­vára, hogy akkor nem érdemli meg ez a szakma, hogy dolgozzanak érte! Kéri, aki vala­mit ad az ő szavára, az szavazzon a piros listával, amely különben is megegyezéses lista, az ellenzék vezetői is benne vannak. Fölkiáltások: Ohó! Nem volt rá megbízás! Szavazzunk! Kodra Károly visszautasítja a bizonyosan csak szerencsétlenül megválasztott kifejezést, hogy lelkiismeretlen izgatók vezetnék az ellentábort. Elismeri Keszey munkásságát, de hiába a jó­akarat, ha nincs eredmény! Buda és egyéb kör­zetek hiába fordultak sok dologgal az ipar­testülethez, elsikkadtak az akcióik, mulasztások vannak. Figyelmeztet, hogy a kisemberek sorsa dől el újabb 3 évre itt a vendéglős szakmában! Bandi Ferenc azt hiszi, nem tehetett másként, mint ahogy tett, de nem hiszi, hogy vissza­utasítaná a megválasztatását, a megnyilvánult közbizalmat! Bűnt követ el az, aki olyan helyet visszautasít, amelyre predesztinálva van. Ragasz­kodik a titkos szavazáshoz! (Helyeslés.) Glück Frigyes összetartásra inti a gyűlést és a Keszey-párt érdekében beszél. Szabó Jenő, az ellenzék egyik vezetője, el­mondja tárgyalásait Keszey Vincével. A fehér listát a kerületek állították össze, amelyek elé­gedetlenkedtek, hogy Keszey csak Walter Károly főtitkárral akart együtt dolgozni. A veze­tőség fölfrissítésére nagy szükség van. Ó leg­utóbb is megbeszéléseket tartott Keszeyvel az ipartestületben s a piros lista volt az a Platt­form, amelyen egyezkedni akart az ellenzék, de Keszeynek akkor rossz napja lehetett, össze- rugtuk a patkót. (Derültség.) Abbamaradt az ügy, így nagyon meglepett, hogy mégis csak ez lett a kormánypárti lista. Gundel Károly: Tehát semmi ellentét nin­csen ! A piros lista a megegyezéses szavazólap ! Nagyon kéri, ne csapjanak össze a szemben­álló táborok, előbb kérdezze meg az elnök, ragaszkodnak e a titkos szavazáshoz, vagy lehetséges az egyhangú megegyezés. Kodra Károly kijelenti, hogy nincs meg­bízása a szavazást kérő ív visszavonására, így nem deferálhat. Öt percre felfüggesztik most a gyűlést és Gundel Károlynak sikerül a szavazást kérők egy részét nevük visszavonására bírni. Mire az ülést újra megnyitják, Fehér Ferenc majd Kodra Károly bejelentik, hogy a szakma békéje érdeké­ben nem kívánják a titkos szavazást, abban a reményben, hogy a történtek tanulsága meg­marad. A közgyűlés így közfelkiáltással teszi magáévá a megegyezéses listát. Gundel Károly hálásan megköszöni kérelmének a meghallgatását, Keszey Vince és az új vezetőség nevében ígéri, hogy a szakma érdekében fokozott erővel fognak küzdeni, itt nem lesznek „kisemberek el­választott érdekei a nagyokétól“. A panaszokat orvosolni fogják, bizalmat kér az ipartestület iránt (Helyeslés). Az izgalmas tisztújító közgyűlést ezután Palkovits Ede néhány lelkesítő szóval bezárta. Csak a nyolc középiskolát végzett tanoncokat mentesítik tanonciskola látogatása alól. A múlt évi mohácsi iparoskongresszus felterjesztést intézett a köz- oktatásügyi miniszterhez a négy polgári iskolánál, vagy középiskolánál magasabb előképzettséggel rendelkező tanoncoknak a rendes tanonciskolák látogatása alól való felmentésére. Most válaszolt a miniszter azzal, hogy a kérelmet teljesíthetőnek nem találta. Némi engedményt mégis adott a tanonciskolák látogatóinak; felhatalmazta az iparoktatásügyi főigazgatót arra, hogy azokat a tanon“ cokat, akik valamely középfokú oktatási intézet, tehát fő­gimnázium, reáliskola, felső kereskedelmi iskola, tanítónő­képző intézet nyolcadik, illetőleg legfelsőbb osztályát a tanoncszerződésiik megkötése előtt sikerrel elvégezték, a főigazgató a tanonciskola kötelező látogatása alól fel­mentheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom