Vendéglősök Lapja, 1927 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1927-03-05 / 5. szám

1927. március 5. VENDÉGLŐSÖK L1PJ1 S Dohányjövedéki kihágás miatt is elvonják az italmérési engedélyt! Túlszigorú rendelet a kávéházak és vendéglők ellen. A m. kir. pénzügyminisztérium 4392/1927. XI. fő. szám alatt az alábbi körrendeletét intézte valamennyi m. kir. pénzügyigazgatóság­hoz és kirendeltséghez: A külföldi dohánygyártmányok csempészeté­nek és forgalombahozatalának Legjobb fészkeit: a kávéházak, vendéglők és éjjeli mulatóhelyek képezvén, meghagyom a pénzügyigazgatóság­nak, hogy ezeket a helyiségeket a lehető leg­gyakrabban és legszigorúbban ellenőriztesse, amennyiben pedig ily helyiségekben csempé­szett külföldi dohánygyártmányok árusítása, vagy más dohányjövedéki kihágás fedeztetnék fel, a rendes jövedéki büntető eljárás mellő­zését még a maximális pénzbüntetés le­fizetése ellenében se engedélyezze. Minden ilyen kihágási esetben az eljárást nem­csak a tettesekkel szemben, hanem az üzlet- tulajdonosokkal szemben is, az 1887. évi XLIV. t.-c. 24. szakasza alap­ján a köteles felügyelet elmulasztása miatt, mindenkor tegye folyamatba. Az 1887. évi XLIV. t.-c. 24. szakaszában a vendéglők, kávéházak stb. nyilvános hely tulaj­donosaira a köteles felügyelet elmulasztása miatt megállapított büntető rendelkezések a tapasz­talat szerint nem bizonyultak elég hatályosak­nak az érdekeltekkel szemben, mert legtöbb esetben ezek a büntetést vétkes alkalmazottaikra át tudják hárítani. A dohányjövedék érdekeinek fokozottabb védelmére ennélfogva az 1921. évi IV. t.-c. 41. szakaszában nyert felhatalmazás alapján ezennel az italmérési (elárúsítási) engedéllyel járó kötelezettség nem teljesítésének minősítem azt, ha az italmérési (elárúsítási) üzlet tulaj­donosa csempészett külföldi, vagy tiltott módon készített dohánygyártmányokat árúsít, a m. kir. dohányjövedék által forgalomba hozott dohány- gyártmányokat tiltott módon, vagy engedély nélkül árúsítja, illetőleg a kellő felügyelet és ellenőrzés elmulasztása folytán lehetővé teszi vagy elnézi, vagy megtűri, hogy alkalmazottai vagy az üzletben megforduló idegenek a fent felsorolt dohánygyártmányokat az említett mó­don árusíthatják. Ennélfogva meghagyom, hogy amikor a szóbanforgó kihágásokról felvett tényleírás alap­ján a jövedéki vizsgálat megindítását elrendeli, egyidejűleg végzésileg figyelmeztesse az ital­mérési (elárúsítási) engedéllyel bíró üzlettulaj­donost, hogy abban az esetben, ha már elköve­tett kihágásból kifolyólag a bíróság vele szem­ben büntető ítéletet hoz, italmérési (elárúsítási) engedélye az 1921. évi IV. t.-c. 17. szakaszá­nak 1. pontja, illetve a 3. szakaszának 1. pontja alapján azonnal el fog vonatni. Figyelmeztesse továbbá arra is, hogy az alkalmazottai, illetve az üzletében megforduló idegenek felett a köteles és kellő felügyeletet és ellenőrzést fokozottabb mértékben gyako­rolja, illetve a szóbanforgó dohányjövedéki ki­hágást maga az üzlettulajdonos se kövesse el, mert ha a bíróság vele szemben nem is hoz büntető ítéletet, de cselekménye, mint szabály­talanság miatt a Cím hoz marasztaló határoza­tot és üzletében hasonló dohányjövedéki ki­hágás ismételten fog elkövettetni, úgy az enge­délyes cselekménye, mint a köteles felügyelet és ellenőrzés elmulasztása is, az italmérési (el­árúsítási) engedéllyel járó kötelezettség nem teljesítésének fog minősíttetni és italmérési (el­árúsítási) engedélye az 1921. évi IV. t.-c. 17. szakaszának c) pontja alapján el fog vonatni. Meghagyom továbbá a Címnek, hogy abban az esetben, ha az üzlettulajdonossal szemben a rendes jövedéki büntető eljárás során a bíró­ság jogerős büntető ítéletet hoz, vagy pedig ha közigazgatási eljárás során szabálytalanság miatt a pénzügyi hatóság jogerős marasztaló határozatot hoz és az előző bekezdésben körül­írt eset forog fenn, az italmérési (elárúsítási) engedély elvonása iránt a rendőrhatóság véle­ményét az 1921: IV. t.-c. 17. szakasza értelmé­ben szerezze be és az elsőfokú elvonó határo­zatot hozza meg, az esetleg beadott fellebbezést a vonatkozó iratokkal együtt soronkívül ter­jessze fel és jelentése külzetén az ügy sürgős voltát feltűnően jelezze. A pénzügyőri közegeket utasítsa továbbá arra, hogy amikor italmérési (elárúsítási) enge­déllyel bíró felek üzletében dohányjövedéki kihágás után nyomoznak, a nyomozás eredmé­nyét az italmérési üzletben vezetett „Vizsgálati 7v"-ben vezessék keresztül. A min. helyett Dr. Vékony Sándor s. k. államtitkár. MI ÚJSÁG? Kitüntetés. A kormányzó Keszey Vincének, a Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipar- testülete elnökének a vendéglősipar fejlesztése, valamint a főváros idegenforgalmának elő­mozdítása körül szerzett érdemeiért elismerését fejezte ki. Lejáratok. Március 6-ig befizetendő a nem zenés kávéházak vigalmi adója. 8-ig befizetendő a február hó­napban eladott pezsgő után esedékes pezsgőadó és be­jelentendő a raktáron levő pezsgőkészlet. 15-ig befize­tendő a február havi fényűzési adó és benyújtandó a fényűzési adókimutatás. 20 áig befizetendő a zenés kávé­házak vigalmi adója. Esedékes a járdafoglalási kérvény benyújtása. Az italmérési engedély kivetése ellen 8 nap alatt lehet felszólalni. Vidéken lehet előadásokat tartani ven­déglőkben és kávéházakban. Tekintettel arra, hogy a színészek és artisták jó része — különösen a vidéken — a súlyos gazdasági viszonyok következtében szerződés nélkül maradt és elhelyezkedés hiányában a legnagyobb nél­külözést szenved, a belügyminiszter a színészek és artisták megélhetőségi lehetőségének meg­könnyítése véget rendeletet adott ki, amelyben átmenetileg engedélyezi, hogy nyilvános étkező helyiségekben (vendéglőkben és káveházakban) — de kizárólag a székesfőváros területén kívül — hivatásos színészek és artisták ének, zene vagy szavalatból álló egyes magánszámokat, illetve mutatványokat adhassanak elő. A ren­delet ezt ahhoz köti, hogy a számok bemutatása a látogató hözönségtől elkerített helyen történjék; éneken, zenén és szavalaton kívül egyéb jellegű számokat (pl. táncmutatványokat, színdarabokat) előadni tilos. Az artista számok közül csak olyanok mutathatók be, melyek külön beren­dezést nem igényelnek. A szereplőknek tilos a közönséggel egy asztalhoz ülni és velük együtt ételeket vagy italokat fogyasztani. VENDÉGLŐKBE pénzbedobásos Z’E-N'E automatákat leg újabb tánczenével INGYEN bér nélkül kihelyezünk. kir. udvari hangszergyár Budapest, VII.,Rákóczi út 60. A Budapesti Kávésipartestület legutóbbi előljárósági ülésen az 1927. évi költségelőirány­zat tárgyaltatott, melynek a szakiskolára vonat­kozó tételénél hosszabb vita indult meg. Gál Arnold az iskola költségeit sokalja, annál is inkább, mivel az iskola sem konyhaszemély­zetet, sem felírónőket nem nevel. Az iskolát saját helyiségünkbe kívánja elhelyezni. Szlovák Pál dr. a vendéglős ipartestület iskolájával való kooperációt ajánl. Weingruber az iskola költ­ségeit szintén túlmagasnak tartja. Egy vagy két ok­tatóval olcsóbban lehetne az iskola munkáját elvégezni a testület helyiségében. Pallai: Az elnökség foglalkozzék az iskola költségeinek apasztásával. Kovács reámutat a vendéglősök iskolájával való együttműködés akadályaira és sajnálatosnak tartja, hogy az iskola fenntartása ellen kifogás merült fel. A baj az, hogy kevés a tanonc, mert a kartársak nem fogad­nak tanoncot. Steuer Marcell sajnálattal tapasz­talja, hogy a szakiskola működése iránt alig mutatkozik érdeklődés és így a bírálat csak felületes lehet. Kétségtelen, hogy hibák vannak — eseteket említ fel ő is —, de ezen csak állandó ellenőrzés és az iskola ügyeinek figye­lemmel kísérése segíthet. Reiner Mór a felszó­lalásokra válaszolva, utal arra, hogy az iskola fenntartása törvényes kötelezettség; annak tan­terve miniszterileg elő van írva, azon változ­tatni alig lehet. Ami a felírónők és konyha­személyzet kiképzését illeti, már régebbi hatá­rozatunk van, melyet eddig különféle akadá­lyok miatt megvalósítani nem lehetett. Arra kéri a kartársakat, hogy vegyenek fel tanon- cokat, akkor nem lesz sok a költség, A költség- apasztás kérdését tanulmányozni fogja és annak­idején javaslatot tesz. — Az évi rendes köz­gyűlést az elöljáróság az iparhatósági biztos hozzájárulásával április 4-re tűzi ki. Szesszel védekezett a spanyolnátha ellen és el­pusztult. Drágán fizette meg Prokis Braniszláv szabadkai asztaloslegény a spanyolnátha elleni védekezést. Prokis kijelentette barátainak, hogy a betegség ellen a legbiz­tosabban törkölypálinkával lehet védekezni. A reeeptet ki is próbálta és minap este megivott egy liter törköly­pálinkát. A fiatal, alig 17 éves fiú az erős szesztől rosszul lett és még az éjszaka alkoholmérgezésben meghalt. A Budapesti Korcsmárosok Ipartársu­lata február 23-án tartotta az Eszterházy uccai Tisztviselő Kaszinóban tánccal egybekötött tea­estélyét. Tíz óra után Vörös Tóni prímás rá­húzott a jól ismert: „Kocsmárosné eszem azt a csókos szádat" csárdásra, melynek hangjai mellett Hoffer Ferenc Hajek Józsefnéval meg­kezdte a táncot. Éjfélig annyira szaporodott a vendégsereg, hogy kicsinynek bizonyult a tánc­hely s annak nagyobbításáról kellett gondos­kodni. A szép számban összesereglett vendégek a legkellemesebb hangulatban reggel hat óráig járták a táncot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom