Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1926-12-20 / 24. szám
WYVII. ÉVFOLYAM 24. S*AM 1926. DECEMBER 20. VEADÉ6LŐ-, NZÁLLé-, KÍVÉSIPABI ÉH KÖZfiAZBASÁ«! SZAKLAP M. kir. postatakarékpónzt. csekksz. 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 150.000 K (12 pengő) ALAPÍTOTTA: IHÁSZ GYÖRGY Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 2 2—81 Egyetlenegy se jutott hát az új parlamentbe a vendéglős, szállodás, korcsmáros és kávésszakma emberei közül. Hosszú időkig, talán teljes öt esztendeig a mi szakmáink megint csak idegen jóakaratokon és fanyalgó ígéreteken keresztül fogják elérhetni azt, hogy kívánságaik, panaszaik az ország fóruma elé juthassanak. Hogy őszinték legyünk, a remény ezúttal se volt több a szokottnál és bizony megszoktuk, hogy ne sokban reménykedjünk ott, ahol vendéglős vagy kávés szaktársnak az egyéni érvényesüléséről van szó. A megszokott recept szerint a mi szakmáink megint csak fejőstehenek voltak, áldozó médiumai az egyes politikai pártoknak és lépcsői olyan idegen senkik érvényesülésének, akik jó néhányánál többet ér úgy emberileg, mint észbeli tartalomban a csaposlegényünk. Dehát ez az érvényesülés a politika titka és a mi szakmáink nem politizálnak. Mi csak a szakmai érdekek szükséges képviseletének a hiányát fájlaljuk odabent a magyar törvényhozásban. Bekerült oda gyáros, szakiparos, orvos, író, rengeteg ügyvéd, közigazgatási tisztviselő, tanár, gazdálkodó és bankigazgató, de a mi szakmánk kinnrekedt megint. Pedig ott törvények fognak készülni, amelyek húsba- vérbe vágnak a mi embereink között. Mi hol leszünk? És hol lesz a szavunk? A vendéglős, kávés csakugyan a munka embere az élete végéig. Ö nem ugorhatik le a kathedráról, mint a tanár. Nem állíthat mást az irodába, mint az ügyvéd és nem szalajthatja az autóját a parlament és a bankja, vagy a telepei között, mint a bankár, gyárigazgató, vagy a földbirtokos. Egész embert kíván a mi pályánk és ebből a szempontból szinte nem is baj, hogy nem vesztettünk el egy-két kitűnő, aktív szakembert csak azért, hogy — képviselőnk legyen. Egy vidéki földbirtokos tizenöt nappal ezelőtt azt mondta vendéglősbarátjának, aki képviselőjelölt volt: — Ellened szavazok, pajtás. Mert a te vendéglődben addig van jó étel, meg jó bor, amíg te vezeted. De a parlamentben nekem egykutya, hogy ki kerül föl, oda nem kell olyan talpig ember, mint a sön- tcsbe! Igaza lehetett. A parlamentben nem az egyesek értéke a döntő, az üzletben mindig az. És ez is jó — vigasztalásnak. Általában pedig mindent összegezve, a nagy cécó alig juttatott valamit a szakmáinknak. A szesztilalmi napok, választási anomáliák, zavarok okoztak annyi kárt, mint amennyi hasznot a víg összejövetelek, vacsorák. Legalább is — megközelítőleg annyit, bár tudunk több olyan helyről, ahol számszerűen kimutatható veszteségek állottak elő. Annyi bizonyos, hogy a heves választási kampány nem szolgáltathat alkalmat semmiféle forgalmi adóellenőrnek, pénzügyigazgatónak vagy felügyelőnek arra, hogy alapot találjon újabb adóemelésre. Az üzleti élet reményteljesen tekint a közeledő karácsonyi ünnepek, az újév és a báli szezon felé, amelyektől a mai rossz konjunktúrák mellett némi lendületet vár. Ezt az üzleti konjunktúrát a szállodás-, vendéglős- és kávésszakmák is igyekeznek felhasználni; ezen üzletek tulajdonosai helyiségeiket bálok és tánc- mulatságok céljaira felhasználják, azért szükségesnek tartjuk, hogy az ezzel kapcsolatos tudnivalókról, jogszabályokról és hatósági rendelkezésekről kellő tájékoztatást nyújtsunk. Az adatokat ehhez autentikus helyről: Dr. Páll Béla r. tanácsos úrnak „A rendőri felügyeleti szolgálat és a rendőrhatósági engedélyek11 című kitűnő és nemrég megjelent könyvéből vettük, amely munka gyakorlati célokat tartva szem előtt, érthető módon és világos formában foglalkozik többek közt a licencekre vonatkozó tudnivalókkal, a nyilvános helyek zárórájával, zenéltetés kérdéseivel stb. E könyv alapján a következő tudnivalókat soroljuk fel a hangversenyekre, táncvigalmakra, zárórameghosszabbításra vonatkozó engedélyek kiváltásának feltételeit illetőleg: „1. írásbeli kérést kell szerkeszteni a hely, az idő és a legmagasabb belépődíj, valamint annak pontos megjelölésével, hogy hány órától meddig tart a hangverseny, táncvigalom stb., vagy meddig kívánják a záróra meghosszabbítását ; 2. a kérést véleményezés végett be kell mutatni az illetékes kér. kapitányság vezetőjének, vagy helyettesének; 3. a központi városházán Remete tanácsjegyző úrnál (II. emelet 253. sz.) le kell fizetni a vigalmi adót; Meg kell állapítanunk, hogy ez a választás talán a legkevesebbet fogyasztó és sajnálatos, de a legkevesebbet ivó választása volt a magyarságnak. Lehet, hogy jó lesz az új parlament politikája, de nagyon is „szárazon" indult meg, szinte túlzott politikai józansággal és meggyőződésekkel. Most már csak abban lehet reménykednünk, hogy az új parlament sikereire és növekvő népszerűségére a jövőben majd annál többet isznak örömükben az elégedett választók. Az se lesz baj, ha nagyon elégedetlenek lesznek, mert akkor mérgükben fognak inni. Csak valami középutat ne találjanak odafent, valami „száraz" középutat, amely mindenképpen kedvezőtlen lesz. 4. a zeneszerzők egyesületénél (IV., Ger- lóczy u. 3. sz., I. em.) meg kell váltani a zeneszerzői jogot. Ezeket az előfeltételeket azonban idejekorán és úgy kell megszerezni, hogy a kérést a hangverseny, táncvigalom stb. megkezdése előtt legkésőbb 48 órával korábban lehessen benyújtani a főkapitányság engedélyügyi alosztályánál (IV., Zrínyi u. 2., I. 76.), különben azt az engedélyügyi alosztály nem veszi tekintetbe s egyben intézkedik, hogy a tervezett hangversenyt, táncvigalmat stb. megtartani ne lehessen. 5. Ha a kérést a főkapitány teljesítette, az előírt illetékeket és díjakat azonnal, legkésőbb azonban a hangveiseny, táncvigalom stb. megtartási napjának d. e. 11 órájáig a rendőrpénztárnál (V. kér., Béla u. 5. sz., földsz.) be kell fizetni, különben az engedélyt az engedélyügyi alosztály nem adja ki. 6. Ha az előadásokat jótékony célra rendezik, a jótékony célt igazoltatni kell a főváros tanácsának IX. ügyosztályánál, mert ezen esetben az engedélydíjak tetemesen mérsékeltebbek. 7. Az engedélyek után járó bélyegilleték címén 100.000 K-t (8 pengőt), azonkívül a legmagasabb belépő személyjegy négyszeres összegét kell leróni bélyegben. Amennyiben ezek együttesen 200.000 K-t (16 pengőt) nem tennének ki, ezen összeget ki kell egészíteni 200.000 K-ra (16 pengőre), mert Budapesten a lerovandó bélyegilleték 200.000 K-nál (16 pengőnél) kevesebb nem lehet. Ezenkívül fizetni kell még a rendőri, a városi és a felügyeleti díjakat is, amelyeknek összegét az engedély kiadásakor számítja fel az engedélyügyi alosztály. A báli szezon a vendéglős- és kávésszakmában. Mik a tudnivalók táncmulatságok rendezésénél? A zárórameghosszabbítások, állandó engedélyek.
