Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1926-12-20 / 24. szám
% VmöEfcJLöSÖK. LAPJA 1926. december 20. 8. Ha műsor van, a kérvényt a műsor három példányával és az előadandó darabok szövegével együtt legalább 4 nappal előbb kell az engedélyügyi alosztálynál benyújtani, előzőleg azonban a fenti pontokban felsorolt feltételeket okvetlenül teljesíteni kell. Akik hangversenyt, táncvigalmat stb. rendőr- hatósági engedély nélkül tartanak, kihágást követnék el és szigorú büntetésben részesülnek. Az itt felsorolt esetek az esetenkint engedélyezett vigalmak és zárórameghosszabbításokra vonatkoznak. Állandó zárórameghosszabbításra irányuló kérelmek feletti döntés a m. kir. belügyminiszter hatáskörébe tartozik. Záróra betartására nézve az az elv, hogy a zárórául kitűzött időben a vendéglő, kávéház, mulató stb. helyiségében vendégeknek fartóz- kodniok már nem szabad. Ennek az elvnek ilyen szigorú értelemben vett alkalmazása azonban igen nehéz a mindennapi életben az előre nem látható akadályok miatt, amelyek ilyenkor felmerülni szoktak. Azért méltányos, hogy az engedélyesek a záróra után legfeljebb 10—15 percnyi időt nyerjenek helyiségük kiürítése céljából. fia pedig a záróra ideje összeesnék a nyitási idővel, az ügyeleteseknek csupán a táncot és a zenét kell beszüntetniük, de nem kívánhatják, hogy az engedélyesek vendégeiket folytatólagosan továbbra is ki ne szolgálhassák és a helyiségüket kiürítsék.« (—ó —a) jó modorra, szerénységre és méltányosságra utasítják a forgalmi adóellenőröket. Kerületi rendszer a forgalmi adókezelésben. — A legkiválóbb tisztviselő az adókerület élén. — Szigorú intézkedések a forgalmi adó eltitkolóival szemben. A kávéházak és vendéglők panaszainak figyelembevételével készült el az a pénzügyminiszteri rendelet, amely a hivatalos lapban a forgalmi adóhivatalok működéséről megjelent. A rendelet teljesen egységesen szervezi meg a forgalmi adó ügyvitelét. Megállapítja a kerületi rendszert és különös részletességgel állapítja meg azt a széleskörű hatáskört, amely a kerületvezetőnek jut. A forgalmi adó beszedésénél a kerületvezetőknek jut a döntő szerep és ezért kimondja a rendelet, hogy a forgalmi adókerület élére mindenkor a legkiválóbb tisztviselőt kell alkalmazni. Legérdekesebb része a rendeletnek kétségkívül az, amely a forgalmi adóellenőrökről és egyáltalán a személyzetről szól. A rendelet szerint a forgalmi adóhivatalok ügyvitelének felügyeletéhez tartozik annak a vizsgálata is, hogy a forgalmi adóhivatal személyzete hivatása ellátásához szükséges műveltséggel, szaktudással rendelkezik-e ? A kerületvezetőnek e téren fontos feladata az, hogy a munkaerők az adózókkal való bánásmód és a hivatalos működésükben tanúsítandó modor szempontjából kellő irányításban részesüljenek. — Ezen a téren még mindig sok a panasz — állapítja meg a miniszter. — Számos esetben tapasztaltam, hogy olyan egyének, akik a legnagyobb nélkülözések után végre alkalmazást nyertek a forgalmi adószolgálatban, az alkalmazásból eredő kedvező anyagi helyzetüket arra használták fel, hogy jövedelmük fitogtatásával, könnyelmű életmódjukkal (feltűnő öltözködés, vendéglői mulatozás stb.) felkeltsék az adózók ellenszenvét és játsszák el feletteseik bizalmát. A kerületvezetők feladata lesz a visszás helyzetek megelőzése és megszüntetése. Részletesen foglalkozik ezután a rendelet azokkal a módokkal is, ahogyan az eddig ismertté vált visszaélések megszünteíhetők. Különös gondot fordít a rendelet arra, hogy a piacokon teljesen szabályszerű legyen a forgalmi adókezelés. Ezért megkívánja, hogy az ellenőri és főellenőri szolgálatban alkalmazott tisztviselőknek meglegyen az a szellemi és testi képessége, amely a felelősségteljes és fárasztó munkakör ellátására szükséges. A miniszter az adózókkal szemben is szigorú intézkedéseket léptet életbe. Az adófizetőket a legszigorúbban fogják ellenőrizni, különösen abban a tekintetben, hogy a szükséges följegyzéseket és könyveket vezetik-e, a bélyeget rendesen leróják-e? Ennek ellenőrzése végett a pénzügyigazgatóságok minden hónapban értekezletet tartanak a kerületvezetőkkel, akik beszámolnak tapasztalataikról. A rendelet, amelyet a pénzügyminiszter nevében dr. Vargha Imre államtitkár írt alá, január elsején lép életbe. Végül a hivatalos lap legutóbbi számában megjelent 164.700/1926. számú pénzügyminiszteri rendelet, mely a 29.500/1925. P. M. számú rendelet alapján kötött általános forgalmi adó átalányegyezségek és kivetések érvényét hosszabbítja meg, megkímélve ezzel az adózókat igen sok felesleges zaklatástól. A rendelet megokolásában a pénzügyminiszter arra hivatkozik, hogy az ország gazdasági életének zajlása már megszűnt és így feleslegesnek mutatkozik az újabb és újabb kivetés, illetve egyezségkötés. De feleslegessé teszi a megújuló átalányösszeg-megállapítást az is, hogy amennyiben az adózó viszonyaiban oly változás áll be, melynek következtében az illetőre megállapított átalányösszeg változatlanul hagyásából akár a kincstárnak, akár az illető adózónak kára lenne, az illetékes pénzügyi hatóság akár hivatalból, akár az adózó kérelmére úgyis bármikor elrendelheti az újabb átalányösszeg megállapítását, illetve az újabb átalányegyezség kötését. A 29.500/1925. P. M. számú rendelet az egyezség útján megállapított és kivetett forgalmi adóátalányösszegek hatályosságának leghosszabb időtartamaként egy naptári évet mond. Emiatt mindezideig minden naptári év végén az összes addig érvényben volt átalányok érvénye lejárt és a következő évre minden egyes adózó átalányát újra kellett megállapítani. Ez természetesen igen sok nehézséget okozott. Az új rendelet szerint azonban úgy az egyezségiig, mint a kivetési úton megállapított forgalmi adóátalányok érvényét, amennyiben az a mindenkori folyó naptári év utolsó napjával jár le, a következő naptári évre is meghosszabbítottnak kell tekinteni, hacsak az érvénybentartás nem sérti a kincstár érdekeit, vagy az adózó nem kívánja az átalányösszeg újbóli megállapítását. A meghosszabbítás mindenkor a következő naptári év egész tartamára szól. A már említett két eseten kívül új átalánymegállapító egyezségi vagy kivetési eljárást kell indítani akkor is, ha az adózó átalányának érvénye a naptári év vége előtt lejárt, vagy az elmúlt naptári év folyamán nem volt átalánya megállapítva, de az átalánymegállapítást a következő naptári év tartamára előírás szerint kérte, vagy üzlete a naptári évnek csak egy bizonyos szakában működik és így szezonüzletnek tekinthető. Ugyancsak meg kell indítani a forgalmi adó átalánykivetési eljárást azokban az esetekben, midőn az adózó a múltban nem kivetésszerű átalányozás alapján fizette forgalmi adóját, de a jövőben az életben lévő újabb rendelkezések szerint kivetésszerű átalányozás alapján köteles adózni. A személyzet járandóságai pengőértékben az 1927-ik évre. A Budapesti Vendéglősipartesíúlet új táblázata. Mivel nemcsak Budapestre, hanem az egész ország szak-üzemeire, már tájékozódás szempontjából is, irányadó hatású, itt közöljük a Budapesti Vendéglősipartestületnek az 1927-ik évre megállapított hivatalos személyzeti fizetéstáblázatát azzal, hogy ez minimál-rendszer. Ahol tehát eddig magasabb volt a fizetés, ott a magasabb díjak maradnak meg. Éttermi segéd vagy szobapincér téli és nyári üzemben heti 8 P, felszabadult borfiú 4 P, kisegítő hétköznapokon 2 P, vasárnap, ünnepnap vagy bankett alkalmával 3 P, Kisegítő éttermi segéd szombat vasárnap vagy mulatság alkalmával, ha kora reggeltől késő estig van foglalkoztatva 3-5 P, A kisegítő éttermi segéd ha záróórán túl van foglalkoztatva, a megállapított kisegítési díjon felül 30% pótkisegítési díjat, pótvacsorát, kapupénzt és villamospénzt kap. A kisegítő éttermi segéd a perifériákon külön útiköltséget kap. Üzletvezető, főpincér, főszakács, gazdaasszony, felírónő, pincemester, főportás, csapos, aki pincemesteri teendőket is végez, valamint az irodai munkákat végzők fizetése szabad megegyezés tárgya. I. oszt. szakács heti fizetése 64 P. II. oszt. 48 P. III. oszt. 32 P. Sütőmester 32 P. I. mészáros 32 P. II. o., ahol csak egy van 23 P. Entrée szakácsnő önálló heti fizetése 32 P, ahol szakács van 21 P, tésztaszakácsnő 32 P, chefkézilány 21 P, salátás leány 19 P, ahol hidegszakács van 16 P, futóleány 11 P, mosogatóleány fehér 11 P, fekete 12 P, csapos képzett (vizsgázott) 15 P, kezdő 11 P, háziszolga, tányéros, ezüstös, evőeszköztisztító 11 P hetenkint. Az alkalmazottak italt és lakást nem kapnak. A nyári idényüzemekben szabadnap nincsen, miért is ezen üzletekben a fizetés Vo-od résszel nagyobb. A kisegítő konyhaszemélyzet kisegítési díj fejében heti fizetésének xA-ed részét kapja. Pl. A szakácsnő heti fizetése 32 pengő. Tehát a kisegítő szakácsnő napi kisegítési díja 5 pengő 30 f. Hetenkint kötelező 24 óra (egynapi) szabadnap, a szezonüzletek kivételével. A felmondás kölcsönösen 3 nap, mely időre azonnali elbocsátás esetén, amennyiben azonnali elbocsátásra törvényes ok nem forog fenn, élelmezés és egyéb természetbeni járandóság megváltására napi 1 P 52 f. Az erre vonatkozó nyilatkozatot a személyzet minden tagja a felvételkor írásban kiállítja, illetve ilyen írásos nyilatkozatot kell aláírni. Ez a táblázat 1927. évi január hó 1-én lép életbe. Az étlapárak pengőben. Minthogy január 1-től kötelező a pengőszámítás, a Budapesti Vendéglősipartestület már most foglalkozott annak a leghelyesebb bevezetési módjával. Erre nézve azt a megoldást találta a leghelyesebbnek és azt is fogadta el, hogy mai étlapárainkat szigorú átszámítással tartják meg pengőértékű áraknak. És hogy a közönség is jobban és gyorsabban megszokja, másrészt lássa, hogy a pengőérték beállításával az étlapárak nem változtak, december hó 27-től kezdődően egyelőre mindkét árat — koronaár és pengőár — kiírják az étlapra. Ebből meglátják a vendégek, hogy az árak nem változtak. 1926. december hó 27-től így írják ki az étlapra: 1 pohár sör 3 K 50 f., vagyis 28 fillér. Vagy 1 liter fehér asztali bor 22 korona, vagyis 1 pengő 76 fillér. Az ételeknél pedig így: 1 leves 3 korona, vagyis 24 fillér. Vagy 1 adag sertéskaraj párolt káposztával 25.000 K, vagyis 2 pengő.
