Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1926-08-20 / 16. szám
tői és szatócsoktól, végül annak a kimondását, hogy az engedélykiadások megtagadása csak birtokon kívül legyen megfellebbezhető. A pince- bormérések bezárandók. (Viharos helyeslés.) Az adóügyek sok keserves panaszához dr. Füredy Lajos, az íposz tb. igazgatója szólalt föl. — Tény, hogy az állam a maga belső pénzügyi talpraállításában igen erősen igénybevette a polgárait, de különösen az adófizetés pionérjait, a korcsmárosokat és vendéglősöket. (Úgyvan! Úgyvan!) Ezekre a nagy áldozatokra bizony sok helyt ráment nemcsak a jövedelem, de a forgótőke és a régen szerzett kis vagyon is. (Úgyvan!) Javítani kell a helyzeten, ez bizonyos! Meggyőződése, hogy nem a pénzügyi vezetőség a hibás a szakmáinkat ért vekszaturák- ban, inkább annak a közegei a bajok okai, ezek akarnak érdemeket szerezni minden áron! (Helyeslés.) Rámutat, hogy az adózást javító újabb tendencia se sokat és a kisembereknek, így az adóbevallásból, a forgalmi adók kis késésű lerovásánál már óriási különbözetek vannak a kisember hátrányára. Adóamnesztiát is csak azok kaptak. A forgalmi adót eltörölhetetlennek tartja (Ellenmondások), de legalább az egyfázisú legyen ! Erélyes és egységes állásfoglalásra kéri a kongresszust. (Éljenzés.) A kongresszus határozati javaslatot fogad el, amelyben kéri a forgalmi és a borfogyasztási adó eltörlését, vagy legalább erős leszállítását, a zaklató ellenőrzések enyhítését, a fényűzést adó törlését. A borcsempészés is élénken foglalkoztatta a kongresszust. Mely Károly előadó különösen a vasutakon történő csempészésekre hívja föl a figyelmet. A batyuzás ugyanilyen veszedelem. Súlyosan hibás az italmérési engedélyek kiadásának a jelenlegi rendszere is, most a pénzügyigazgatóságé a kiadási jog, de kell hozzá részben a rendőrség, részben a közigazgatási hivatalok, szolgabíró stb. részéről: megbízhatósági okmány, honossági, illetőségi levél, iparjog stb., ezerszer is visszaküldheti a pénzügyigazgatóság a kérelmet elintézés nélkül a rendőrséghez, szolgabíróhoz és kezdhetjük újra élőiről. (Úgy van! Taps.) Egyszerűbb hát, ha az engedélyeket is maga az illető vidéki közigazgatási hatóság adja meg, hiszen úgyis az övé a döntő szó benne és így nem kell hozzá 2 év! (Helyeslés, tetszés.) Stégman Dezső (Felsőgyalla) az őstermelők 25 literes eladási engedélyeit teszi bírálat tár* gyává és ismerteti a termelők visszaéléseit. Ennek eredménye, hogy ahol tavaly 500 hektó bort mérhettek ki a vendéglők, ott most mindössze 80 hektó fogyott el. A hatóságokat szigorúbb ellenőrzésre sürgeti, mert a vidéken már a házaknál is mérik a bort a termelők. A gyűlés elfogadja mindezek orvoslására a határozati javaslatot. Képesítést a korcsmárosnak! Mely Károly ezután arról beszél, mennyi baj származik abból, hogy amíg a vendéglősipart csak végzett szakember folytathatja, korcsmáros akárki lehet máról-holnapra! (Elég gyalázat!) Pedig a mai konjunktúrában sok vendéglős nem is ad meleg ételt, az egyetlent, ami őt a korcsmárostól megkülönbözteti! A szakma ezen a nyitott úton idegen, ^tudatlan kísérletezőkkel telik meg oktalanul. (Úgy van!) Javasolja, írjon fel a kongresszus az 1922. évi XII. t.-c. ll.§-ában kapott meghatalmazással bíró kereskedelmi kormányhoz, kösse képesítéshez a korcsmái ipart is ! Kopasz Lajos (Battonya) a klubok, vidéki gazda- és társaskörök visszaélései ellen tiltakozik. Ezek könnyen jutnak engedélyekhez, szállodákat, vendéglőket vesznek, nyitnak, szakértelem nélkül és a szakemberek rovására. Eseteket sorol föl Csanádból, hogyan lett máról-holnapra korcsmáros a gyógyszerészből, disznókupecből, földesúrból, mesterlegényből, szalámigyárosból. VENDÉGLŐSÖK LAPJA Berger Hermann (Kisvárda) helyesli az elvet, de egy esetleges kényszerű vizsgáraböcsátástól félti a jelenlegi 30—40 éves korcsmárosokat is. Fölvilágosítják, hogy a szerzett jogokat nem akarja érinteni a javaslat, csak az újak ellen szól. Bödey Gyula (Zalabér) helyesli a képesítési kényszert, mire a javaslatot egyhangúlag elfogadják. Külön ipartestületeket! Mely Károly előadó most arra tér át, minő sérelmes, hogy a vidéken az új ipartestületi reformtörvény szerint a korcsmáros, vendéglős kénytelen a helyi általános ipartestületbe tömörülni, alávetve magát a cipészek, pékek, asztalosok többségének és igen tiszteletreméltó, de egyáltalán nem szakszerű döntéseinek és ipari vezetésének. (Helyeslés.) Kispestre hivatkozik például, ahol az általános ipartestület a nagyszámú vendéglős és korcsmáros megkérdezése nélkül székházat épített és benne vendéglőt nyitott — a saját tagjainak konkurenséül. És a vidéken sok ilyen eset van! (Úgy van!) Ellentétesek az érdekek. Javasolja; ahol 100 korcsmárosnál, vendéglősnél több van, olt ezek külön ipar testületekbe tömörülhessenek, — ahol nincs ennyi, ott járásonkint tehessék ezt! (Helyeslés). Javasolja, hogy állítsanak föl idegenforgalmi tanácsot a kereskedelmi minisztérium kebelében és ez alá rendeljék az összes szállodai, kávéházi, korcsmárosi és vendéglősi ügyeket. (Taps). Új fürdőtörvényt kér a fürdők állami támogatásával, idegenforgalmi vasúti kedvezményekkel. (Helyeslés). A határozati javaslatot viharos helyesléssel fogadják el, valamint azt is, hogy a kifőzések csak déli 11—3 és este 6—9 óra közt lehessenek nyitva és tilos legyen bennök a szeszfogyasztás. Kéri a kongresszus, hogy vasár- naponkint és ünnepen a teákhoz a korcsmák is szolgáltathassák ki a szokásos rumadagokat. A zárórakérdés. Dr. Stéger Lajos titkár: A vidéki vendéglős- és korcsmárosipar legnagyobb sérelmére, a zárórakérdésre kell most áttérnünk. (Halljuk! Halljuk!) 1920-ig egységes zárórarendszer volt az egész országban, ez lehetett jó, vagy rossz, de legalább egyforma volt. Azóta azonban teljesen a törvényhatóságok kezébe csúszott át a döntés a zárórák fölött és itt egymást érik az anomáliák. — A vidéken 7—8—9 óra között váltakozik most a korcsmái és vendéglői zárórakényszer. Sok helyütt vasárnap délelőtt is zárva kell tartani a korcsmákat ugyanakkor, mikor például az italmérési engedéllyel bíró fűszeres nyugodtan nyitva tart és árúsít szeszesitalokat. (Hallatlan!) Előmutatja a veszprémi korcsmárosok és vendéglősök együttes kérelmét egységes és méltányosabb új záróráért, a rávezetett végzéssel együtt, amely szerint azt elutasítják. Majd beterjeszti a határozati javaslatot, amely szerint a zárórára vonatkozó törvény teljesen elavult és jelenlegi végrehajtási rendszere végzetesen káros. A kongresszus írjon föl a törvényhozáshoz új törvény hozatala iránt, amely országszerte végleg és egységesen szabályozza a vendéglői és korcsmái záróra kérdését. Debreczeny Gyula és Becsék Antal (Kaposvár) az idevonatkozó vidéki sérelmeket teszik szóvá, majd a gyűlés egyhangúlag elfogadja a határozati javaslatot. Mely Károly most a zeneszerzői jogdíjak jelenlegi rendszerét hibáztatja, mert most a Zeneszerzők Szövetkezeté egyoldalúan dönt az egyes vendéglőkre kivetendő díjak fölött, a vidéki kiegyezések pedig az ő jutalékra dolgozó exponenseire van bízva. Javasolja, vagy a közigazgatási hatóságok, vagy választott bíróságok döntsenek az ilyen „kivetések" fölött. — Elfogadják. | 1926. augusztus 26. Módosítsák az üj bortörvényt! Kakuk Lajos (Kőbánya) szeretné, ha a fűszeresektől teljesen megvonnák az italárúsítási jogot. (Viharos taps.) Bocskai József (Keszthely) a pincekezelési tanfolyamokról szól. Dr. Stéger Lajos módosítani kívánja a bortörvényhez kiadott végrehajtási utasítások néhány intézkedését. (Halljuk! Halljuk!) — A rengeteg szakmabeli csőd és a 42-szeres adózás utal azokra az esetekre, amelyek mindennél jobban pusztítanak a kartársak sorában. A borhamisítások, kihágások címén történő háromszoros büntetésekre, az italmérési jogmegvonásokra. Oly súlyosak ezek a legcsekélyebb pénzbüntetések is, hogyr 7—8 milliós költséget okoz egyetlen ítélet. (Úgy van!) — Súlyos csapás az ítélet nyilvánossá tétele is. Az utasítások szerint most már legalább 2 lapban meg kell jelennie az italmérő büntetésének, egy nagyon elterjedt lapban és egy szaklapban, esetleg dobszóval kell kihirdetni írástudatlan helyen. Ez a megbélyegzés igen sokszor igazságtalan lehet! (Úgy van!) — Az őstermelő borhamisításait nem hirdetik ki dobszóval, se újságban. (Úgy van!) Aztán az új rend előírja az italmérési jog kötelező elvonását is! Ez újabb súlyosbítása az amúgy is túlzott büntetéseknek. Határozati javaslatot terjeszt elő a bortörvény végrehajtási utasításainak módosítására, illetve enyhítésére és feliratot javasol, hogy kapjanak kegyelmet az eddig elítéltek, akiket kimérési joguk elvesztése fenyeget. (Helyeslés.) Seress Lajos (Újpest): Az ország csupa panasz ezek miatt az ítéletek miatt. A borvizsgálat nagyon labilis valami és a felelősség kérdése nagyon ingatag. Rosszakaratú szakértő már a természetesen savanyú bort is romlottnak mondhatja ki, viszont vannak olyan gyönge termések, hogy víztartalmuk miatt bármikor büntethető a kimérő. (Úgy van!) Enyhítést és méltányosságot kér. Tömérdek bajt okoz a borok kötelező címkézése is. Címük, fajuk, színük, minőségük mindig vitás lehet. Sok termelő összeszűri a fehér, vörös, fekete szőlőit, úgy erjeszti — most milyen a bora, ő maga se tudja. Aztán a vendéglős igazságosan csak azért lehet felelős, amit ő maga tesz. Mialatt itt vitatkoznak, odahaza talán most foglalják le a készleteiket egy- egy a pincér által visszaöntött spriccer miatt, amely víztartalmat adott a borba! Diszkrét borvizsgálatot kér, fölösleges és káros olyankor megakasztani az egész üzleti forgalmat. Barsy Ferenc (Szeged): A legfontosabb sérelmei ezek a szakmának! A szegediek foglalkoztak is vele elég sűrűn, de az ottani szakosztály húzódozik tőle, mert attól tart: bűnpártolással fogják vádolni! Tiltakozik az erőszakolt szigor ellen, amely nemcsak a büntetett kimérőnek, hanem az egész szakmának is árt és hírlapi közzététele is szinte az egész szakma meghur- colása. (Úgy van! Úgy van!) Büntessék a hibás egyént, ne az egész szakmát! Helyesli az amnesztia-kérés eszméjét, amelynek érdekében mozgósítani szeretné a szakma összes országos és helyi érdekképviseleteit, szakegyesületeit is. Szeretné, ha a veszedelemben forgó vendéglős, korcsmáros segítségére sietnének esetenkint is az érdekképviseletek és sajnálattal említi, hogy Szeged nem részesült annakidején megfelelő hatásos védelemben a budapesti korcsmárosipartársulat részéről. Nagyon kéri, karolják föl itt, a centrumban a vidék ügyét! (Helyeslés.) Közös amnesztiát sürget. Petneházy (Budapest): A vizsgálatok túlságos szigora ellen kel ki. A bor címkézését is hibáztatja, ez a rendelet egyenesen hazugságba kergeti a vendéglőst! Weisz Zoltán (Nyíregyháza): A vendéglős csak azért lehet felelős, hogy úgy méri ki a bort, ahogyan ő kapja! (Viharos taps.) Tessék a termelőknél megkezdeni a vizezések ellenőrzését! (Úgy van!) Kéri, hogy az engedélyét
