Vendéglősök Lapja, 1925 (41. évfolyam, 1-24. szám)
1925-06-20 / 12. szám
XXXXI. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 1925. JÚNIUS 20. r ff ■■ TBNSÉQLé-, SIÁLLé*, KÁVÉ8IPABI ÉH KÖK«AZ»A8ÁGI 1EAKLAP M, kir. postatakarókpónzt. csekksz. 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre _ 150.000 korona AL APÍTOTTA: IHÁSZ «¥ÖB(í¥ Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLÁ-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 22—81 Idegenforgalmi Szövetség alakult most a magyar érdekeltségekből és benne végre méltó képviseletet talált a legégetőbb közelségben érintett szakma valamennyi ; a nyári és szezonszakmák, szállodák, idegenforgalmi éttermek, fürdők, valamennyien belécsoportosulnak. És ezzel, úgy tudjuk, megtörtént az első és legfontosabb lépés az emelkedő idegenforgalom igazi és egyetlen lehetőségű megvalósítása felé. A múltban már nagyon sok hasonló célú és című egyesülés alakult Magyar- országon, de, sajnos, közülök egyetlen egy sem volt hasonló csoportosulású. Túltengett bennök a bürokratizmus, a kereskedelmi és üzleti szellem hiánya. Nagyon sokat akartak ezek a szövetségek, ábrándos és naiv terveik voltak, amelyek sohasem számoltak azzal, amivel a legegyszerűbb vendéglős vagy szakmánkbeli ember mindig számol, hogy az első próbálkozásai nem lesznek sikeresek. Már pedig a kísérletek semmiféle sikert nem értek el, amint az előrelátható volt. Kitartással és folytonos ,, újrázással " a legnaivabb tervet is valóra lehet talán váltani, de a mi eddigi idegenforgalmi szövetségeinkben a kitartásnak, az ötletességnek és a praktikus érzéknek a legcsekélyebb nyomai sem voltak föllelhetők. Hiába várt aztán külföldire, vagy akár hazai idegenre is a felkészült szálloda, fürdő, vendéglő. A szövetség tisztikart választott és ezzel be is fejezte működését. Minél inkább szükség volt egy idegen- forgalmi érdekképviselet intenzív és agilis működésére, annál gyorsabban el lanyhult ezeknek az intézményeknek az akcióképessége. Természetes azután, hogy ily módon aztán teljességgel eredménytelen maradt ‘az idegenforgalom emelésére irányuló gyönge próbálkozás. A most megalakult Magyar Idegen- forgalmi Érdekeltségek Szövetsége magában foglalja mindazokat az ipari, kereskedelmi érdekköröket, városokat, intézményeket, fürdő- és gyógyvidék-koncerneket, amelyeknekexisztenciálisés eminens érdeke, hogy idegenforgalmunk minél nagyobb és megalapozottabb legyen. A szövetség megalakulása iránt az általános gazdasági körökben is igen nagy érdeklődés nyilvánult meg, úgy hogy minden lehetőség adva van a sikeres működésre. Egyelőre minden érdekeltség egyetért abban, amit Zilahy Dezső, a főváros idegenforgalmi irodájának igazgatója megállapított a legközelebbi jövő teendőiről. A vízumkényszer, a vámkezelés, a rendőrségi jelentkezések enyhítése, a bejelentő lapok illetékének leszállítása és a szállodaadó teljes megszüntetése Zilahy Dezső szerint a legelsőrendű orvosság. A külföldi sajtópropagandáról is helyesen elmondta a mi szakmánk véleményét a Waggon Lits egyik francia igazgatója, aki szerint a külföldi sajtópropaganda nagyon drága és eredményében is igen kétséges. Egészen más javítások, egészen más akciók szükségesek itt. Budapest idegenforgalma is éppen úgy csökkenőben van, mint az egész országé. (D. H.) Lélektani szemlélődést adni röviden vendéglős és vendég közti viszonyról, úgy hogy mindenre rá akarjunk térni, úgyszólván lehetetlen. Olyan sokféle és bonyodalmas ez a viszony, mint a vendéglői ipar maga. Most csak a sok probléma egyikét akarjuk említeni: a vendégek panaszát és reklamációját és a vedéglős viselkedését ezekkel szemben. Ma nem is tudunk ehhez; az ügyhöz részletesen hozzászólni, de mindenesetre sok tapasztalatot szereztünk azáltal, hogy évtizedek óta szoros összeköttetésben állunk a vendéglősökkel. A jogos és jogtalan panaszok megkülönböztetését nem firtatjuk itt, ezeket csak esetről- esetre lehetne tárgyalni, s nem lesz itt szó olyanokról sem, akik kákán csomót keresnek, sem pedig a »gorombák" típusáról. Ha a modern hotelberendezés fejlődésével és talán a világháború kényszerítő nevelő hatása által az idegenek panasza, de mindenesetre dicsérete is egyre gyérebben hangzik, nem lett kevésbbé figyelemreméltó és fontos. Az idegen kritika és a különböző vélemények mindenki számára, aki természettől fogva nincs azzal a tulajdonsággal megáldva, hogy saját maga fölött kritikát tudjon gyakorolni, nagyon megszívlelendő. Egyes nagy városokban gyakran látunk a szállodákban nyomtatott felszólítást kifüggesztve, mellyel a szállodatulajdonos kéri a vendégeket, hogy panaszaikat juttassák el az igazgatósághoz. Megértjük azonban a dolgos ember, aki amellett még vendéglős is, álláspontját, hogy minden ember kedvére járni művészet, mihez senki- sem ért, mert azt, miképpen viselkedjék a vendéglős a vendégek panaszaival szemben, elmondani nagyon könnyű, de annál nehezebb gyakorolni. Miután az ellentmondásnak harag szokott a következménye lenni, egyes vendéglősöknek elve: a vendégnek mindig igazat adni. Ennél Még 1923-ban 143.000 ember jött fel Magyarországból Budapestre, 1924-ben csak 121.000 ember, a más határok közé került régi területből 1923-ban 33.000, 1924-ben 23.000 ember. Csak a tulajdonképpeni idegeneknek nevezett külföldiek számában csekély a csökkenés, 37.000-ről 35.000-re csúszott vissza a számuk. Sajnos, mindenképpen olyan csekély egymillió lakosú világváros számára, hogy szinte hihetetlen és igazán egyedülálló az egész Európa területén. És mit szóljon ezek után a magyar vidék, a hamupipőke, amely szinte évszámra nem lát egyetlen idegent sem! A most alakult szövetség feladata, hogy a vidéknek is kijusson az idegenforgalom eredményeiből. sokkal jobb taktika, ha a vendégnek nincs is igaza, azzal a megnyugtató bekezdéssel kezdeni: »Uraságodnak igaza van, de" s itt előadni az ellenérvet. Tehát ilyenkor is,mintáltalában, fontos az udvarias forma, de talán még fontosabb ilyen alkalomkor a nyilvánosság elkerülése. Ezen a helyen említjük meg, mily kellemetlen a vendégnek a vendéglős és személyzetének hangos beszédét végighallgatni. Londonban nemrégiben egy speciális iskolát létesítettek, hol a hotelszemélyzetet a csöndes és szelíd beszédre oktatják. Ez az esemény nem oly érdektelen és túlzott, mint ahogy egyeseknek első pillanatban látszik. Végül megjegyezzük még, hogy nyugodt temperamentum és erős idegek a legfontosabb eszközök a súrlódások harmonikus befejezésére és ez okból a vendéglősnek az ő nehéz és idegölő munkájában arra kell törekedni, hogy úgy a maga, mint személyzete idegzetét erőben és egészségben megtartsa. Mozgalom az erdélyi fürdőhelyek fellendítés sére. Mint tudósítónk jelenti: Erdélyben és Bánátban mozgalom indult meg, hogy a híres erdélyi fürdőhelyek látogatottsága minél nagyobb mértékben növekedjék Elsősorban az építkezések megindítását tartják szükségesnek a fürdőtelepeken, továbbá szanatóriumok és szállodák létesítését. Pillanatnyilag legfontosabbnak tartják az erdélyi fürdők igazgatóságai, hogy a román közigazgatás legalább kéthónapos érvényű beutazási engedéllyel lehetővé tegye magyarországiaknak, is az erdélyi fürdőhelyek látogatását. Szükséges volna más irányú kedvezményekkel is elősegíteni az erdélyi fürdőtelepek látogatottságát, így például kedvezményes vasúti jegyekkel, vizummentesség- gel stb., amelyek lehetővé tennék, hogy a magyarországiak is minél nagyobb számban keressék fel régi, kedvelt erdélyi fürdőhelyeiket. Vendéglős és vendég.
