Vendéglősök Lapja, 1925 (41. évfolyam, 1-24. szám)
1925-02-20 / 4. szám
Vendéglősök i^apja. 1935. február 3ö. IBIMHiBJHHMBBittiglIiiaHiMMBHBilKMHUMMIMÜl KÉSZÍT: Alpacca ürmértéket, tölcséreket, kávés- és teáskannákat, teaszűrőket mindenféle fazonban. KLEIN JAKAB alpacca-ezüstárúgyára, Budapest, VIII., Losonczy-utca 15. KÉSZÍT: Pecsenyéstálat 26-56 cm.-íg, halastálat minden nagyságban. Rendelést azonnal eszközöl. 1/ Ez az ötszázhatvan millió koronás irodai rezsi — elvégre is egy félmilliárdról volt szó — úgy hittük, egy kissé gondolkodóba ejti majd az illetékeseket, sőt azt a nyolcvan szaktársat is, aki megjelent a közgyűlésen és óriási felelősséget véve magára, megszavazta a költség- vetést és az előirányzatot a meg nem jelent 1300 vendéglős- és szállótulajdonostársa nevében is. Ők bizonyára odahallgattak a költség- előirányzat adataira, hiszen tudták, hogy az elfogadás által nemcsak a maguk zsebeiben váj- kálnak, hanem a társaikéban is. Sőt. Az is bizonyos, hogy a vezetőség módot talált rá, hogy a szavazás előtt még jó idővel ezeknek a megjelent szaktársaknak a kezébe juttassa ezt a költségelőirányzati tervet. Hiszen a mi szakembereinknek bizonyára alaposan meg kellett rágniok ezeket az adatokat és alaposan meg- fontolniok, mielőtt döntenének. Ehhez pedig törvényszerű joguk is van! Akik megszavazták ezt a költségelőirányzatot, azok kétségkívül ritka dolgot cselekedtek a mai praktikusan egyszerű és demokrata világban. Kijelentették, hogy nekik megér rongyos 560 milliót az a tudat, hogy a Calvin-téren nap-nap után termeket és szobákat fűtenek és világítanak, bérelnek az ő külön ipartestületük- nek. 450 milliót ér meg nekik, hogy az ő ügyeiket nem ugyanazok a kezek és agyvelők intézik, mint a kávésok ügyeit, mit nekik az a félmilliárd, ha egyszer ők kimondhatják: saját, külön, kizárólagos és egyetlen ipartestületem! Bezzeg máshol olyan takarékoskodás folyik, aminő már bizony a garasoskodásig is elér. Az állam például, amely milliárdokat söpör be adók fejében a vendéglősöktől és szállodásoktól, a szakma szakiskolájának hivatalos segélyt ad. Hogy mennyit? 200.000 koronát, azaz Kettő- százezret. És a főváros? Egyszázezer koronás segélyt ad annak a szakiskolának, amelynek a fenntartása kétszázmilliónkba kerül. Az állam és a főváros takarékosadnak. Ha vendégeit jól akarja kiszÖlgMii, akkor csakis megbízható cégnél vásárolja a kávét, teát, kakaót, csokoládét, makarónit és egyéb tésztaárut, étolajat, stb. stb. A Meinl-cég hírneve biztosíték aziránt, hogy árúinak mindig kitűnő a minősége. Vendéglősöknek és más nagyfogyasztó vevőknek előnyár! Kérje képviselőnk látogatását! MEINL GYŰ LM A fekete mérleg. Két kisebb siker, nyolc hatalmas kudarc egy év alatt. — Haditudósítás a vendéglős- és szállodás szakma frontjáról. — Czétényi István igaza. Február 9-én tartotta meg a régi képviselőház nagytermében a rendes évi közgyűlését a Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipar- testülete. Keszey Vince elnökölt, a gyűlésen 110 ember vett részt, de a megjelentek közül 30 kőbányai vendéglős volt, akik csak azért jelentek meg, hogy az ipartestület vezetőségét akcióra bírják a fővárosi vámvonalak kijebb- helyezésére. A csekélyszámú megjelent fől- mentvényeket adott, köszöneteket szavazott, költségvetéseket fogadott el, minden jó volt neki. Czétényi István és Fehér Ferenc nevét azonban így is meg kell jegyezniük a^ közgyűlés felszólalói közül a mi szakmánknak. Ez a két szakember kritizálni mert, ellenvéleményt hangoztatott és hangot adott a szakma sok-sok kívül maradt kívánságának. Egyelőre még letorkolás és „megnyugtatás" volt a sorsuk, de az ő hangjuk nagyon meglepte a csak dicsérethez és elragadtatáshoz szokott társaságot. Hiszen Czétényi István nem kevesebbet sürgetett, mint azt, hogy az ipar- testületi vezetőségekben a kisvendéglősöknek és a kisembereknek nagyobb befolyás biztosíttassák! Szemére hányta a vezetőségnek, hogy mesterségesen elaltatták a kisvendéglősök érdeklődését a saját ügyeik iránt és hogy most is a vezetőség hibás abban, hogy ez az érdeklődés nem megfelelő! Minden kisvendéglős érzi, mennyire igaza van Czétényi Istvánnak és nem osztja Keszey elnök nézetét, aki szerint a kisemberek bajainak ők maguk az okai, mert nem törődnek a közügyeikkel. A vezetőség agilitása nem szabad, hogy véget érjen akkor, amikor biztosítva van az újra való megválasztatása, a további agilitás azt célozza, hogy a szakma emberei a saját ügyeik iránt is érdeklődjenek. Hiszen tulajdonképpen ezért van az egész ipartestület, nem pedig azért, hogy állást és tisztségeket biztosítson egyeseknek. Fehér Ferenc viszont Walter Károly főtitkárt vonta felelősségre, őt hibáztatva azért, hogy az ipartestület közgyűlésén olyan kevesen jelentek meg. Tessék a szakma összes lapjait megkeresni a nyilvános gyűlési és ülési meghívókkal — tekinte't nélkül azok ellenzéki, vagy lojális hangulatára —, akkor majd nem maradnak „maguk között az urak. A Vendéglősök Lapjának egyébként sikerült összeállítania a szakma 1924. évi igazi mérlegét: Eredmények: 1. Részletfizetési kedvezményt eszközölt ki a fogyasztási adókülönbözet lerovásában. 2. Előnyös katonai beszállásolási szerződést és némi kedvezményeket kaptak a szállodák bejelentőlapjai részére. MSB sas Soltvad kerten és vásárolt borainkmegérkeztek 11 hranovszky M.Borkara R.-T« Saját érdekében » kérjük a borokat Szűz-utca 11 TKI.EFOJÍS3SÍM: JÓZSEF 130-35 alatti borpincénk- bon megtekinteni ra Kudarcok: 1. Egy év óta elintézetlen az asztali borok értékhatárának eltörléséért beadott memorandum, sőt a visszautasítását kilátásba helyezték. Ezzel a fényűzési adó tovább fogja nyomni a borainkat. 2. Háromnegyed év óta nincs eredmény a pénzügyminiszter előtt fekvő másik nagy emlékirat ügyében, amely az italmérési illeték tűlságig magas és igazságtalan kivetése ellen emelt szót. 3. Semmi eredmény a kontárkodás elleni harcban. A szakma felterjesztéssel élt a kereskedelmi kormány egy rendelete ellen, amely szerint végzett műegyetemi hallgatók a vendéglős- és szállós-ipart hat havi gyakorlat után önállóan gyakorolhatják. Nincs válasz. 4. Semmi eredmény egy év óta a családtagok és alkalmazottak ellátásának megváltási adóösszege ellen indított akciónak. Ez a legigazságtalanabb adónem példátlanul áll és mégsem bírnak.tenni ellene, holott már hat hónapja biztatást kaptunk. 5. Az idegenforgalmi és a szálloda-adók eltörlésére indított akció hosszú huza-vona után az adónemek emelését ígéri be. 6. A revíziós ügyekben semmi igazságos kedvezést el ném tudtak érni egyetlen fórum előtt sem. 7. A tagdíjakat pót-tagsági díjak kivetésével kellett megsokszorozni, hogy a nagy deficit eltüntethető legyen az ipartestületben. 8. A forgalmiadórendszer a tatarozási kölcsön és a kisipari hitelek ügyében tíz hónap óta semmiféle eredmény a vendéglősök és szállodák érdekében. , Mindent alaposan szemügyre véve tehát megállapíthatjuk, hogy az elmúlt év a legsötétebbek egyike volt és sikereink mérlege a legfeketébb talán az utolsó tíz esztendőben. Az olyan „sikereket" nem is említettük föl, hogy ötször emelték az alkalmazottak bérét 1924-ben, mert hiszen ez sem éppen örvendetes eredmény. Nem esünk a másik végletbe és nem állítjuk azt, hogy a jelenlegi vezetőség a kizárólagos oka a kudarcok végtelen sorozatának. De annyit elvárhatunk, hogy az ennyi vereséget szenvedett vezérkar legalább ne tartson bennünket ravaszul megszerkesztett győzelmi jelentésekkel, hanem lehajtott fővel álljon a sínylődő szakma elé és csak ennyi lehet a szava: — Semmi sem sikerült. Vizsgáljátok meg: megtettünk-e mindent az érdeketekben, amit kellett volna tennünk; aztán döntsetek, méltók vagyunk-e, hogy tovább vezessünk benneteket a sikertelenségek útján ?
