Vendéglősök Lapja, 1925 (41. évfolyam, 1-24. szám)

1925-02-20 / 4. szám

Vendéglősök i^apja. 1935. február 3ö. IBIMHiBJHHMBBittiglIiiaHiMMBHBilKMHUMMIMÜl KÉSZÍT: Alpacca ürmértéket, tölcséreket, kávés- és teáskannákat, teaszűrőket mindenféle fazonban. KLEIN JAKAB alpacca-ezüstárúgyára, Budapest, VIII., Losonczy-utca 15. KÉSZÍT: Pecsenyéstálat 26-56 cm.-íg, halastálat minden nagyságban. Rendelést azonnal eszközöl. 1/ Ez az ötszázhatvan millió koronás irodai rezsi — elvégre is egy félmilliárdról volt szó — úgy hittük, egy kissé gondolkodóba ejti majd az illetékeseket, sőt azt a nyolcvan szaktársat is, aki megjelent a közgyűlésen és óriási felelős­séget véve magára, megszavazta a költség- vetést és az előirányzatot a meg nem jelent 1300 vendéglős- és szállótulajdonostársa nevé­ben is. Ők bizonyára odahallgattak a költség- előirányzat adataira, hiszen tudták, hogy az el­fogadás által nemcsak a maguk zsebeiben váj- kálnak, hanem a társaikéban is. Sőt. Az is bizonyos, hogy a vezetőség módot talált rá, hogy a szavazás előtt még jó idővel ezeknek a megjelent szaktársaknak a kezébe juttassa ezt a költségelőirányzati tervet. Hiszen a mi szak­embereinknek bizonyára alaposan meg kellett rágniok ezeket az adatokat és alaposan meg- fontolniok, mielőtt döntenének. Ehhez pedig törvényszerű joguk is van! Akik megszavazták ezt a költségelőirányzatot, azok kétségkívül ritka dolgot cselekedtek a mai praktikusan egyszerű és demokrata világban. Kijelentették, hogy nekik megér rongyos 560 milliót az a tudat, hogy a Calvin-téren nap-nap után termeket és szobákat fűtenek és világítanak, bérelnek az ő külön ipartestületük- nek. 450 milliót ér meg nekik, hogy az ő ügyeiket nem ugyanazok a kezek és agyvelők intézik, mint a kávésok ügyeit, mit nekik az a félmilliárd, ha egyszer ők kimondhatják: saját, külön, kizárólagos és egyetlen ipartestületem! Bezzeg máshol olyan takarékoskodás folyik, aminő már bizony a garasoskodásig is elér. Az állam például, amely milliárdokat söpör be adók fejében a vendéglősöktől és szállodásoktól, a szakma szakiskolájának hivatalos segélyt ad. Hogy mennyit? 200.000 koronát, azaz Kettő- százezret. És a főváros? Egyszázezer koronás segélyt ad annak a szakiskolának, amelynek a fenntartása kétszázmilliónkba kerül. Az állam és a főváros takarékosadnak. Ha vendégeit jól akarja kiszÖlgMii, akkor csakis megbízható cégnél vásá­rolja a kávét, teát, kakaót, csokoládét, makarónit és egyéb tésztaárut, étolajat, stb. stb. A Meinl-cég hírneve biztosíték aziránt, hogy árúinak mindig kitűnő a minősége. Vendéglősöknek és más nagyfogyasztó vevőknek előnyár! Kérje képviselőnk látogatását! MEINL GYŰ LM A fekete mérleg. Két kisebb siker, nyolc hatalmas kudarc egy év alatt. — Haditudósítás a vendéglős- és szállodás szakma frontjáról. — Czétényi István igaza. Február 9-én tartotta meg a régi képviselő­ház nagytermében a rendes évi közgyűlését a Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipar- testülete. Keszey Vince elnökölt, a gyűlésen 110 ember vett részt, de a megjelentek közül 30 kőbányai vendéglős volt, akik csak azért jelentek meg, hogy az ipartestület vezetőségét akcióra bírják a fővárosi vámvonalak kijebb- helyezésére. A csekélyszámú megjelent fől- mentvényeket adott, köszöneteket szavazott, költségvetéseket fogadott el, minden jó volt neki. Czétényi István és Fehér Ferenc nevét azon­ban így is meg kell jegyezniük a^ közgyűlés felszólalói közül a mi szakmánknak. Ez a két szakember kritizálni mert, ellenvéleményt han­goztatott és hangot adott a szakma sok-sok kívül maradt kívánságának. Egyelőre még letorkolás és „megnyugtatás" volt a sorsuk, de az ő hangjuk nagyon meg­lepte a csak dicsérethez és elragadtatáshoz szokott társaságot. Hiszen Czétényi István nem kevesebbet sürgetett, mint azt, hogy az ipar- testületi vezetőségekben a kisvendéglősöknek és a kisembereknek nagyobb befolyás biztosít­tassák! Szemére hányta a vezetőségnek, hogy mesterségesen elaltatták a kisvendéglősök érdek­lődését a saját ügyeik iránt és hogy most is a vezetőség hibás abban, hogy ez az érdeklődés nem megfelelő! Minden kisvendéglős érzi, mennyire igaza van Czétényi Istvánnak és nem osztja Keszey elnök nézetét, aki szerint a kisemberek bajainak ők maguk az okai, mert nem törődnek a köz­ügyeikkel. A vezetőség agilitása nem szabad, hogy véget érjen akkor, amikor biztosítva van az újra való megválasztatása, a további agilitás azt célozza, hogy a szakma emberei a saját ügyeik iránt is érdeklődjenek. Hiszen tulajdon­képpen ezért van az egész ipartestület, nem pedig azért, hogy állást és tisztségeket bizto­sítson egyeseknek. Fehér Ferenc viszont Walter Károly főtitkárt vonta felelősségre, őt hibáztatva azért, hogy az ipartestület közgyűlésén olyan kevesen jelentek meg. Tessék a szakma összes lapjait megkeresni a nyilvános gyűlési és ülési meghívókkal — tekinte't nélkül azok ellenzéki, vagy lojális han­gulatára —, akkor majd nem maradnak „maguk között az urak. A Vendéglősök Lapjának egyébként sikerült összeállítania a szakma 1924. évi igazi mérlegét: Eredmények: 1. Részletfizetési kedvezményt eszközölt ki a fogyasztási adókülönbözet lerovásában. 2. Előnyös katonai beszállásolási szerződést és némi kedvezményeket kaptak a szállodák bejelentőlapjai részére. MSB sas Soltvad kerten és vásárolt borainkmegérkeztek 11 hranovszky M.Borkara R.-T« Saját érdekében » kérjük a borokat Szűz-utca 11 TKI.EFOJÍS3SÍM: JÓZSEF 130-35 alatti borpincénk- bon megtekinteni ra Kudarcok: 1. Egy év óta elintézetlen az asztali borok értékhatárának eltörléséért beadott memoran­dum, sőt a visszautasítását kilátásba helyezték. Ezzel a fényűzési adó tovább fogja nyomni a borainkat. 2. Háromnegyed év óta nincs eredmény a pénzügyminiszter előtt fekvő másik nagy emlék­irat ügyében, amely az italmérési illeték tűlságig magas és igazságtalan kivetése ellen emelt szót. 3. Semmi eredmény a kontárkodás elleni harcban. A szakma felterjesztéssel élt a keres­kedelmi kormány egy rendelete ellen, amely szerint végzett műegyetemi hallgatók a ven­déglős- és szállós-ipart hat havi gyakorlat után önállóan gyakorolhatják. Nincs válasz. 4. Semmi eredmény egy év óta a család­tagok és alkalmazottak ellátásának megváltási adóösszege ellen indított akciónak. Ez a leg­igazságtalanabb adónem példátlanul áll és még­sem bírnak.tenni ellene, holott már hat hónapja biztatást kaptunk. 5. Az idegenforgalmi és a szálloda-adók eltörlésére indított akció hosszú huza-vona után az adónemek emelését ígéri be. 6. A revíziós ügyekben semmi igazságos ked­vezést el ném tudtak érni egyetlen fórum előtt sem. 7. A tagdíjakat pót-tagsági díjak kivetésével kellett megsokszorozni, hogy a nagy deficit eltüntethető legyen az ipartestületben. 8. A forgalmiadórendszer a tatarozási köl­csön és a kisipari hitelek ügyében tíz hónap óta semmiféle eredmény a vendéglősök és szállodák érdekében. , Mindent alaposan szemügyre véve tehát meg­állapíthatjuk, hogy az elmúlt év a legsötéteb­bek egyike volt és sikereink mérlege a leg­feketébb talán az utolsó tíz esztendőben. Az olyan „sikereket" nem is említettük föl, hogy ötször emelték az alkalmazottak bérét 1924-ben, mert hiszen ez sem éppen örvendetes eredmény. Nem esünk a másik végletbe és nem állítjuk azt, hogy a jelenlegi vezetőség a kizárólagos oka a kudarcok végtelen sorozatának. De annyit elvárhatunk, hogy az ennyi vereséget szenve­dett vezérkar legalább ne tartson bennünket ravaszul megszerkesztett győzelmi jelentésekkel, hanem lehajtott fővel álljon a sínylődő szakma elé és csak ennyi lehet a szava: — Semmi sem sikerült. Vizsgáljátok meg: megtettünk-e mindent az érdeketekben, amit kel­lett volna tennünk; aztán döntsetek, méltók vagyunk-e, hogy tovább vezessünk benneteket a sikertelenségek útján ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom