Vendéglősök Lapja, 1924 (40. évfolyam, 1-24. szám)

1924-10-20 / 19-20. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA SALZER J. Telefon: J. 101—30 Jfoda éS raktári Alapitási év 1887 Budapest, IV. Ferenc József-rakpart 15. Gyártelep: VI., Lehel-utca 9. szám. — Gyárt: Pecsenyediszek, halpapirok, tortapapirok, süte­ményhüvelyek, modern szervirozáshoz papírszalvéták és papirabroszokat.— SALZER J. Budapest, Ferencz József-rakpart 15 üzeme egyesül), a Fővárosi és a Polgári Sörfőző. Ezek is azt állítják, hogy ők 50—60.000 koronát fizetnek rá hektoliterenként most az eladott sörre és csak a jobb jövő reményében tartják fenn üzemüket, remélik az export esetleges megindítá­sát, amikor majd haszonnal tudnak a külföldön újból magyar sört eladni. Az utolsó időben árnya­latiig javult 3t- sörfogyasztás, me^t a bor rendkí­vül drága lett, a közönség nem tudja annyira megfizetni és igy a fogyasztók egyrésze vissza­tért a sörhöz. Miért nem enged be Kanada más bevándorlót, csak földmunkást? A kiválogatást nem a kikötőkben, hanem a külföldön végzik el Mióta az Északamerikai Egyesült Államok kormánya újra megszigorította a bevándorlást oly annyira, hogy évenkint körülbelül csak 300 magyar léphet az Egyesült Államok területére, igen sok levél érkezik hozzánk naponta, mely a Kanadai kivándorlás lehetőségéről és az ottani viszonyok­ról érdeklődik. Ezen kérdésekre legalkalmasabbnak találjuk, ha a kanadai kivándorlási államtitkár nyilatkozatát közöljük le, melyet az Amerikai Magyár Népsza­vában tett: Kanadában 1923-ban 72.887 bevándorló ér­kezett. Ezek között 85 percent az úgynevezett út­törő típusból való, aki hajlandó minden testi mun­kára, erdők irtására, nehéz kulturátlan földterületek megművelésére. Kanadának ilyen bevándorlókra van szüksége. Kanada azonban nem itt választja ki beván­dorlóit a kikötőkben, hanem konzulátusai utján odaát, a másik országban, ahonnan a kivándorlók elindulnak. F. C. Blair, bevándorlási államtitkára következőket mondja: — A kanadai bevándorlási bizottság politi­káját három alapelv irányítja. Az egyik a kanadai bevándorlási törvény szigorú betartása, a másika bevándorlók helyes kiválasztása, hogy az ország pontosan azokat a bevándorlókat kapja, akikre szüksége van, a harmadik pedig a bevándorlók érdeke hogy a bevándorló, aki kijött Kanadába, meg is találja ott a megélhetését — 1901-től 1924-ig teljesen korlátlan volt a Kanadába való bevándorlás — folytatta tovább az államtitkár — ezek voltak a szabad idők, amikor nem néztük, hogy ki jött be az országba, a fon­tos csak az volt, hygy minél többen jöjjenek. A kapuk tárva, nyitva voltak. Kanadának minél több bevándorlóra van szüksége — ez volt a jelszó. És jöttek is a bevándorlók, ugyancsak szép szám­mal. A hajók a fedélközön 15 dollárért szállították az utasokat Liverpoolból—Quebeck s majdnem minden hajó fedélköze tele volt utasokkal. Hogy mint özönlöttek a bevándorlók ezekben az évek­ben, azt legjobban néhány szám bizonyítja : 1902- ben 67.000 bevándorló jött Kanadába, 1903-ban már 128 000, 1908-ban 262.000, 1913-ban pedig már 402.000 bevándorló érkezett Kanadába, 1901 — 1914-ig 3,000.000 lakossal szaporította a be­vándorlás Kanada lakosságát. A háború azonban megakasztotta a beván­dorlók özönlését. 1915 és 1920 között kevesebb bevándorló érkezett be Kanadába, mint az előző időkben egy esztendő alatt. Kanadának azonban még most is szüksége van lakosságra, Hiszen Kanada területe a világ területének tizenhatodrészét teszi ki, mig Kanadába azonban éppen a háborús viszonyok folyamánya- képen nem lehetett újra megindítani a bevándor­lók özönlését. A városokban nagy munkahiány volt a háborús évek után s ez nem tette kívána­tossá, hogy ipari munkások érkezzenek az ország­ba. Ez volt egyik oka annak, hogy a kanadai bevándorlási felügyelőség elhatározta, hogy a ki­válogató rendszert lépteti életbe a bevándorlás korlátozásánál. Az ország jóléte követelte ezt, mert a nyomort csak növeltük volna, ha a városokba beengedjük a bevándorlókat, mig a farmok mun­kaerő hijján képtelenek üzemeket folytatni. Ezért léptettünk életbe olyan törvényeket, me­lyek megakadályozzák, hogy a földmiveseken kí­vül más foglalkozású bevándorlók ellephessék az országot. Kanadának ma nincs más féle lakos­A VINICOLA RT. ajánlja különböző vidékről származó első­rendű fajborait. Kérjen árjegyzéket I PINCE: Kőbánya, Sörgyár-utca 3. sz. (Kamer-bánya, a 28-as villamossal a Részvényserfőződe előtti megál­lónál). Iroda: Budapest, VI.kér., Teréz-körut 40. szám. Telefon: 21—64 Hirschfeld Dániel ás fia bornagykereskedők™" Központi irodák és városi pincék: Budapest, VII., Dohány-utca 71. (Bejárat a Szövetség-utcából) Állandó raktár mindenfajta kitűnő uj és ó borokból. Borpincék: Kiskőrös—Budafok, Kossuth Lajos-u. 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom