Vendéglősök Lapja, 1923 (39. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-01 / 1. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA „Victoria“ borkereskedelmi rt. Budapest, VII., Baross-utca 93. sz. Koszoru-utca sarok. Telefon: József 8-53 Ajánlja vendéglősöknek kiváló borait Budapesten a kir. adófelügyelőségnek és a magyar kir. adóügyi útmutató és ellenőrző hivatalnak joga van minden adózónál időközönként an iák megállapítása végett szemlét tartani, hogy vezeti-e és ha igen, szabályszerűen és pontosan vezeti-e az utasítás által előirt könyveket. Az utasítás az egészen kisemberek egy részét kiveszi a könyvviteli kötelezettség alól, nevezetesen a segéd nélkül dolgozó iparosokat és azokat a kereskedőket, akiknek állandó üzlethelyük nincs és segédet sem alkalmaznak. A pénzügyigazgatóság az adózó indokolt kérelmére felmentheti őt a könyvvezetés kötelezettsége alól abban az esetben, ha kisebb terjedésiemben, könyvvezetésre alkalmas segéderő nélkül folytatott foglalkozás természete olyan, hogy annak folytatása mellett könyveket rendesen vezetni nem lehet, pl. kisíorgalmi kovács, borkereskedő, mészáros, stb.; azután ha az adózó hiányos iskolai képzettségénél fogva az előirt könyveket vezetni nem képes és e célra segédet alkalmazni nem tud, végül, ha már különben is vezet olyan könyveket, amelyek az adókivetés céljára szükséges adatok megállapítására alkalmasak. Hz adó kivetése. Az adóbevallást a törvény értelmében minden év februárjában kell benyújtani, a hivatalos blankettán be kell írni a tényleg elért nyersbevételt, azután részletezni kell az üzemi kiadásokat és egyéb levonási tételeket, végezetül pedig be kell imi az üzletben fekvő álló- és forgótőkék nagyságát. Aki bevallását az előirt határidőben be nem adja, az adó 25%-át, ha pedig a vallomást felhívásra sem adja be, az adó 50°o~át fizeti birság fejében. Ami a további eljárást illeti, úgy az adó megállapítása végett mindenekelőtt az összeíró bizottság fogja az adózó jövedelmét felbecsülni és azután a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) a vallomás és egyéb adatok figyelembevételével az adó alapját megállapítani és azt a várossal az adótétel alkalmazása és a fizetési meghagyás kézbesítése céljából közölni. A pénzügyigazgatóság megállapítása ellen a városnak is van felebbezési joga. A felebbezések felett a jövedelemadó-felszólamlási bizottság dönt, amelynek határozata ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. Hz alkalmazottak adója. Az alkalmazottak vallomást nem adnak, hanem adójukat a munkaadó tartozik levonni. Az adó levonása és az e körüli egyéb ténykedés igen nagy terhet ,és felelősséget ró a munkaadóra. A munkaadó t. i. köteles 1923 január 31-ig bejelenteni u) az üzlet vagy iroda helyét, ahol az alkalmazottat foglalkoztatja, illetve, ahoi az otthon dolgozó munkásoknak a munkát kiadja .és kifizeti; b) az alkalmazottak számát és pedig a tisztviselőkét és munkásokét elkülönítve; c) a munkaadó állandó lakhelyét. A háztartási alkalmazottakat is be kell jelenteni, természetesen az üzemi alkalmazottaktól elkülönítve. A munkaadó az alkalmazottakról állandó nyilvántartást köteles vezetni, amelynek legalább a kővetkező adatokat kell tartalmaznia: 1. sorszámot; 2. az alkalmazott nevét; 3. az alkalmazott születési helyét és évét; 4. az alkalmazott állandó lakhelyét; 5. az alkalmazás közelebbi megjelölését; 6. a belépés napját; 7. a kikötött pénzbeli járandóság összegét; 8. hogy a pénzbeli járandóság milyen időközökben fizetendő ki, a természetbeni járandóságokat és a kilépés napját. A munkaadó még ama változó illetmények adóját is leróni tartozik, amelyeket a munkás az ő üzemében keres ugyan, de nem tőle kap meg, tehát a kávés a pincér borravalóját, a háztulajdonos a házfelügyelő kapupénzét stb. A munkaadó köteles az alkalmazottak járandóságainak kifizetésére két azonos példányban illetmény-jegyzéket készíteni nagyjából ugyanazon adatokkal, mint a nyilvántartási könyv, de ebben természetesen az illető időszakban tényleg kifizetésre került összegek számo'andók el. Az illetmény-jegyzék mind a két példányával együtt kell a levont adót az esedékesség időpontjában beszolgáltatni. A befizetés postatakarékpénztár utján is eszközölhető. A büntető rendelkezések közül kiemelendő, hogy amely munkaadó az utasítás által előirt adatokat nem. terjeszti be, annyiszor 5000 koronáig terjedhető birsággal, ahány adóalanynál ezt a mulasztást elkövette. Ha a munkaadó a befizetéssel késik, minden megkezdett hónapra 5°/o-ot fizet birság fejében. Ha kevesebb adót szállít be,. mint amennyi törvényesen jár, a be nem szállított adó ötszörösét teszi a birság. Az ötszörös birság jár akkor is, ha természetbeni járandóságok értékét a munkaadó alacsonyan becsülte. Az uj törvény egyébiránt bizonyos rendellenességeket adócsalásnak minősit, nevezetesen adócsalást követ el az a bevallás adására kötelezett, aki tudva valótlant és szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz hivatalos helyen vagy beadványban, illetőleg adóköteles jövedelmi forrást szándékosan elhallgat, végül, ha könyvekbe hamis adatokat vezet be; ugyanKávéházi E és vendéglői berendezések. Orbán Jakab Aluminium és ónacél evőeszközök. Wellner alpacca és alpacca-ezüst evőeszközök.
