Vendéglősök Lapja, 1923 (39. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-01 / 1. szám
VENDEULOSOK LAE JA ö Kiváló buteliás boraink mellett könnyű és nehéz hordós borainkat is ajánljuk GRÓF SGMS1CH TIHAMÉR BORGAZDASÁGI R.T. / Központi iroda: Budapest, VI., Teréz-körut 9. / Telefon: 142-85. Heti jövedelemnél, ha a jövedelem hetenként 1.500 koronát meghalad, heti 1,500 koronán felül 2,0C0 K-ig heti 5 K 2,000 ii 2,500 „ 11 10 „ 2.500 11 3,000 „ 11 20 „ 3,000 11 3,500 „ 11 30 „ 3,500 4,000 „ 11 45 „ 4,000 11 4,500 ,. 1» 60 „ 4,500 11 5,000 „ 11 80 „ 5,000 ti 6,000 „ 11 100 „ 6,000 11 7,000 „ 11 125 ,, 7,000 il 8.000 „ ii 160 ,, 8,000 ii 9,t00 „ »1 220 9,000 ii 10X00 „ 11 275 „ stb.; heti 35.000 koronán felül a jövedelem minden egész vagy megkezdett 1.000 koronája után 7.5%. Havi jövedelemnél, ha a jövedelem havonkint 5.000 koronát meghalad, havonkint 5,000 koronán felül 8,000 K-ig 20 K 8,000 ii 11 10,000 „ 50 „ 10,000 11 11 12,000 „ 80 „ 12,000 {t „ 14,000 „ 120 „ 14,000 11 11 16,000 „ 180 „ 16,000 11 11 18,000 „ 240 18,000 it 11 20,000 „ 320 „ 20,000 11 24,000 „ 400 „ 24,000 ii 11 28,000 „ 500 „ 28,000 11 32,000 „ 650 „ 32,000 fI 11 36,000 „ 850 „ 36,000 1( 11 40.000 „ 1100 ., 40,000 11 11 45,000 „ 1400 „ stb.; 140.000 koronán felül a jövedelem minden egész vagy megkezdett ezer koronája után 7.5%. Az utasítás azután részletes rendelkezéseket tartalmaz arra nézve, hogy miként kell az adótételt megállapítani napi, heti vagy félhavi illetmények után, továbbá fizetési előlegek esetében, végkielégítések és nyugdijmcgváltások után, darabszámos, vagy akkord- munkás illetmények után, a szolgálati viszonyban állók mellékfoglalkozásai után, stb. A könyvviteli kötelezettség. Ä törvény egyik legnevezetesebb utasítása, mint már fennebb említettük, az, hogy a pénzügyminisztert felhatalmazta a könyvviteli kötelezettség elrendelésére. A pénzügyminiszter ezzel a felhatalmazással a legtágabb keretekben él és abból a célból, hogy a keresetadó a valódi jövedelem alapján legyen kivethető, úgyszólván minden kategóriára nézve kötelezővé teszi könyvek vezetését, továbbá azt, hogy adózók az üzletfeleikhez intézett levelek és számlák másolatait és az üzletfeleiktől kapott üzleti leveleket és számlákat olyan rendszer szerint összegyűjtve és csoportosítva őrizzék meg, hogy azok bármelyike könnyen megtalálható legyen. ' Ami a könyvviteli kötelezettséget illeti, úgy az különböző, aszerint, hogy iparosokról vagy kereskedők- ; ről, továbbá hogy kisiparosokról, vagy kiskereskedők- i ről van-e szó. j Az olyan iparos, aki csak a megrendelő által neki j átadott anyagot dolgozza fel és maga nem ad anyagot, j köteles vezetni: ; 1. megrendelési könyvet, amelybe sorrendbe be keU j vezetni a megrendelő nevét, pontos lakhelyét, a megrendelt munka pontos megjelölését, a kialkudott munka diját, a mupka szállításának napját, a munkadij kifizetésének napját és annak összegét; 2. feljegyzési könyvet, amelybe be kell vezetni az üzleti bevételeket, a fizető üzletfél nevének feltüntetésével és üzleti kiadásokat, melyek közé azonban a háztartási kiadások nem tartoznak. Az olyan iparos, aki az anyagot is maga adja, aszerint, hogy kisiparos-e, vagy nagyiparos, különbözőkép tartozik könyveit vezetni. A kisiparos, aki 5 segédnél többet nem alkalmaz, köteles vezetni: 1. megrendelési könyvet; 2. feljegyzési könyvet; 3. anyagbeszerzési könyvet. Az a kisiparos, aki legalább 4 segédet alkalmaz, avagy 4-nél kevesebb segédet alkalmaz ugyan, de külső segédmunkással dolgoztat, köteles vezetni: 1. megrendelési könyvet; 2. feljegyzési könyvet; 3. anyagnyilvántartási könyvet, amelynek tartalmát a rendelet szintén részletesen előírja. A nagyiparos, tehát aki több, mint 20 munkást alkalmaz és a gyáros legalább is a következő könyveket köteles vezetni: 1. pénztárkönyvet; 2. naplót; 3. főkönyvet; 4. folyószámlakönyvet; 5. raktárkönyvet; 6. záróleltárt köteles évenként készíteni. A be nem jegyzett kiskereskedő tartozik vezetni: 1. pénztárkönyvet; 2. a hitelben eladott áruk nyilvántartási könyvét; 3. árubeszerzési könyvet; 4. az üzleti év végével záróleltárt köteles készíteni. A nagykereskedő és általában a bejegyzett kereskedő ugyanolyan könyveket és záróleltárt köteles vezetni, illetőleg készíteni, mint a nagyiparos és a gyáros. A könyvvezetési kötelezettség kiterjed a gyógyszerészekre, mérnökökre, ügyvédekre, orvosokra, ügynökökre, stb. is. Különösen ami az ügynököket illeti, azok tartoznak vezetni: 1. megbízások könyvét; 2. pénztárkönyvet; 3. adósok könyvét. A könyveket a községi elöljáróság, (városi adóhivatal) által hitelesíttetni kell. A pénzügyigazgatóságnak.
