Vendéglősök Lapja, 1923 (39. évfolyam, 1-24. szám)
1923-10-05 / 19. szám
ÍXXIX. évfolyam. 19. szám. 1923. október 5. Megjelenik havonta 2-szer 5. és 20-án Előfizetési dij félévre 10.000 korona. - Jugoszláviában évi 200 dinár. Romániában évi 400 lei. Alapította IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IX., Tűzoltó-utca 15. \ hazai vendéglősök, szállodások, kávésok érdekeit felkaroló szaklap Mi az oka párunk romlásának, üzleteink megszűnésének ? — .dta fel a kérdést egyik ismert közgazdászunk, aki i statisztikus részvétlensége dacára megdöbbent izon a pusztuláson, amely sorainkban évek óta izedeli hajdan virágzó vállalatainkat. A főváros lakóssága nem csappant meg, sőt ímelkedett és aki a nyilvános helyiségek életét igyelemmel kiséri, azt látja, hogy a költekező emberek száma megszaporodott, amely tényezők igyütteséből a laikus szemlélő csak azt a véle- nényt meríti, hogy a vendéglős, kávés és szállo- iai iparokban jó kereseti viszonyok mellett gazdagodásról lehetne csak beszélni. A közvéleménynek ezt a hitét a napisajtó támogatta leginkább, amikor a legkisebb áremelés okait nem a termelés árdrágításaiban, hanem a ni kapzsiságunkban kereste és okolta meg. Most, Imikor sorra bezárnak legjobb polgári éttermeink, égi szolid kávéházaink — és helyükbe bankok, íabarék és egyéb „müintézetek“ telepednek meg, — a lapok riadtan állapítják meg iparunk pusztulását. Most megírják, hogy milyen kényelmetlen a vendégek számára a megszokott éttermek, a fütött kávéházak „második otthonának“ elvesztése; felsorolják a megszűnt üzletek előnyeit, szolid árait, jó konyháját, elsőrendű kiszolgálását, a berendezéseink által nyújtott kényelmet, de most is :sak önmagukat, a saját kényelmük elvesztését sajnálják. A mi asztalainknál adtak találkozót, nálunk volt az üzlet, iroda, az olcsó szórakozás, egy kávé mellett a melegedő zenével, a szerkesztőség, börze, ismerkedés stb. A közönség ma is kibírja azokat az árakat, amibe a kényelem és szórakozás nálunk kerül, de mi nem bírjuk ki és igy a közönség a mi pusztulásunkban csak önmagát sajnálja. A főváros irodalmi, üzleti, kereskedelmi és politikai közélete nem vett tudomást panaszainkról, amelyekben oly sokszor feltártuk leszegényedésünk okait és önvédelmi törekvéseink támaszra soha sehol nem találtak. Üzleteinket el kell adnunk és más pályára kell mennünk, mert üzemi költségeink felemésztik a bevételeket és adósságokat varrnak a nyakunkba. Nem az eladási árak magassága vakítja el a tönkrement ember szemeit, hanem vagyona romjait kell megmentenie a családja fenntartása érdekében; az eladókból nem lesznek tőzsdebizományosok, vagy földbirtokosok, csupán olyan foglalkozás után néznek, amelynél nem a mások kényelemszeretetének kielégítéséért, hanem önfentartásukért fognak dolgozni. Üzleteink megszűnése növeli a munkanélküliséget és óriási összegekkel csökkenti az állami és községi bevételeket, amely következmények nagy károkat jelentenek szociális, gazdasági és kereskedelmi, ipari, sőt kulturális viszonylatokban is. Iparunk hanyatlásának okaival a napisajtó nem foglalkozik, tehát magunk közöljük a romboló tényezők néhányát. 1. Évek kellettek ahoz, hogy az árdrágítás jelenségeinek eredőjét a közvélemény ne bennünk, hanem a termelés áremeléseiben keresse. Köztudomású, hogy álló korona mellett a termelés folytonosan drágít. A helytelen exportpolitika kapzsiságától a belföldi fogyasztás érdekeit intézmény nem védi. A termelő nem lehet árdrágító, csak az iparos és kereskedő, a termelőt nem csukják be, ellene nincs hatálya az uzsoratörvénynek. A drága husért, lisztért, tojásért a fogyasztó szemében nem a „kisgazda“, vagy a földbirtokos felelős, hanem mi. 2. Az egyenes adók rettentő terhein túl a közvetett adók egész raját zúdítja ránk állam és község versenyezve. 3. Az árvizsgáló bizottság hatásköre nem a termelőt, de minket sújtott; az irányárak laikus megállapítása mérhetlen károkat, naponként nagy összegű ráfizetést okoz, melyekre fedezet, vagy átháritási lehetőség nincsen. 4. Nemcsak adófizetők, de adószedők vagyunk. A gyakorlati utakon járatlan adópolitika fölös munkát, oktalan zaklatást sózott reánk, szabad időnket magának köti le. Popper Mór és Lipót bornagykereskedés, Budapest, X. Kőbánya Telefon: Ajánlja kiváló borait a budapesti és kör- Telefon: József 59—78 nyékbeli vendéglősök szives figyelmébe József 59—78
