Vendéglősök Lapja, 1923 (39. évfolyam, 1-24. szám)
1923-08-05 / 15. szám
4 _________________________________________;_____________________VENDÉGLŐSÖK LAPJA Po pper Mór és Lipót bornagykereskedés, Budapest, X, Kőbánya Telefon: Ajánlja kiváló borait a budapesti és kör- Telefon: József 59—78 nyékbeli vendéglősök szives figyelmébe József 59—78 Pénzünk mikor a különböző illatok áramlása mint egy távoli Orchester foszladozó reminiszcenciái csendülnek felénk, szinte csodálkozunk rajta, miért nézik le ezt a nagyszerű életmüvészetet, amely a legegyetemesebb, örökéletü — és ha sokhelyütt szerény keretek között is, — de át meg átfonja a mindennapi életet. Általános főzési elmélet után egyes ételek elkészítésének receptjei következnek a 190-ik oldaltól az 1040-ik oldalig. Már maga ez a roppant terjedelem is bámulatra méltó, de még teljesebb lesz az elismerés, ha sorra vesszük ezeket a recepteket. Nem a régi szakácskönyvek értelmetlen zagyva álmoskönyv stílusa ez a sablonos „végy hét dekagram cukrot, keverd el két tojás sárgájá* val“ kezdet elmaradhatatlan egyhangúságával. A receptek előtt egyenkint felsorolja az elkészítéshez szükséges anyagokat, még pedig egy személyre kiszámított mennyiségben. Azután következik az elkészítésnek szinte teoretikusan tudományos és mégis a legvilágosabb leírása. Ami ínycsiklandozó kiállítású és kellemes izü ételt az emberi képzelet csak kitalált, mind föllelhetjük itt, föl egész a cocktail-ekig, amelyek- ket Ali Bab az amerikai civilizáció egyedül bevehető alkotásainak tart. De éppen Ali Bab könyve tanít meg rá, hogy az édes borok ágya tulajdonképen a keserű üröm. Minden élvezet rutitó hatású. Különös irónia van abban, hogy a szerző, miután föltárta olvasói előtt a föld minden népségét, miután megkóstoltatott velük minden Ínyenc falatot és az illatok kvintesszenciájával csigázta fel az étvágyukat, végül a mérsékletet, az önmegtartóztatást ajánlja nekik. Mintha csak egy rózsákkal, szekfükkel, violákkal telt gyönyörű kertbe vinne be és igy szólna: „Most pedig hunyjátok be a szemeteket és tömjétek be az orrotokat.“ A bor értékhatára. A pénzügy- miniszter 1923 Julius hó 12-én kelt 96300/VII. sz. rendeletével a bor értékhatárát 1923 Julius 30-tól folyó bor után literenkint 600 K, palackonkint 900 koronában állapította meg. papírszalvéta Néhány napig szünet állott be a korona lejtőfutásában és úgy Zürich, mint Bécs 003l/4 centi- meot jegyez — és nem tudjuk még e pályát betekinteni, csak érezzük, hogy a hazai manipuláció által támogatott idegen kezek madzagján lógunk. ' Csak érezzük, hogy nem a magyar pénzügy- miniszter, vagy a Pénzügyi Tanács építi a zsilipet és töltéseket a korona védelmére, hanem a világhirhedt siberfejedelmek, a Boselok, a Cyp- rutok és Feingoldok hömpölygetik felénk a szeny- nyes áradatot, ezek egyetlen kézmozdulatara zuhan a korona, növekedik a drágaság, a magyar nyomor és szaporodik a bankjegy, nyomják a címleteket. Milyen máskép festene a magyar gazdasági élet, ha ezt a nyomdamunkát a Teleszky János vezérlete alatt álló Pénzügyi Tanács a saját jószántából — és nem idegen kéz szorítása alatt — már 3 éve elkezdte volna! Teleszky mondta, hogy papírból nem lehet aranyat csinálni, noha látta, hogy a németek, a szerbek, a csehek, a románok városokat rángattak elő a papírpénzből és az investiók aranyértékké váltak ; Kállay mondotta, hogy a magyar devizák a mezőkön érett kalászokban vannak és az évek óta nem látott ha- j talmas termés idején a korona pár nap alatt 50 százalék értékét veszítette. A pénzszűke prófétáinak a müve az, hogy a forgalomból hiányzik 500—700 milliárdnyi pénz- mennyiség és ezért az áruforgalom a postacsomag nívójára esett és drágításra vetemedik. A legutóbbi rúgást koronánk Bécstől kapta — ezt nem lehet elfeledni! Attól a Bécstől, amely belőlünk élt, amelynek bankjegyei láttára mosolyra derültünk és amely ma az ő koronájából kettőt ad a miénkért. Holott Bécs számára sokáig nemes valuta volt a magyar korona és hála a tőzsdének, az arbitrázsüzletnek, az exportgazdaságnak — sok magyar papir került át a szomszédba. Pénzügyi közéletünk kétes értékű, de biztos zsebü „nagyságai“ külföldre liferálták a hazai vállalatok papírjait és három évi tőzsdei cow-boy harcok után lefektették a magyar középosztályt, kisipart és kiskereskedelmet. Természetesen ezt a politika csak nézte, de nem látta. Az agrárérdek megfontolás nélküli kiszolgálása, a bankok és tőzsde fezőrmunkájának meglegolcsóbb Benkő papírszalvéta gyárában IV., Vám- ház-körut 4. (az udvarban.) Telefonhivó: József 46-67 Csázik Ernő bornagykereskedő I Budapest, IX. Üllői-ut 47. (Mária Terézia laktanya pincéjében.) — Uradalmi faj borok mindenkor raktáron. |
