Vendéglősök Lapja, 1923 (39. évfolyam, 1-24. szám)
1923-08-05 / 15. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Bárminő gyártmánya szűrük javítása Villamos borszivattynk, pincegazdasági gépek javítása, FRANK és BERGER SÄ: 3. szám. Telefon : József 74—05. — Gyár: X. kér., Liget-utca 22. szám. Telefon : József 60—69 -----10 százalékát köteles fizetni adópótlék címén. Ennek a horribilis erőszaknak megfelelni csak a százmilliósok tudnak, de nem iparosok és kereskedők. Számokban a javaslat igy festene: Adómat könyveim és vallomásom félredobása mellett 1920—21. évre — 1923. év nyarán — évi 100.000 koronában állapították meg, tehát most tartozásom 2 évre jövedelmi adóban....................... 200.000 K 19 22. évre ötszörösen .... 500.000 K 1923 évre huszonötszörösen . . 2,500 000 K összesen .... 3,200.000 K ebből esedékes szept. 30-ig — amennyiben az 1920—21. évre eső 200.000 K-át meg tudtam már fizetni......................................... 2,375.000 K ha pedig ennyi pénzt nem tudok előteremteni, akkor a 10 százalék pótlék növelni fogja a tartozást, mert ezzel van tulajdonképen — a 25-szörös szorzószámon kívül — az adótartdzásom másodszor valorizálva. Az 1921. évi 100 000 koronás tétel pedig csak a kisemberek adója és Kállay miniszter feltételezi, hogy egy ilyen ember 2 hónap alatt csak adóra úgy a mellényzsebből kirázhat 2 és egyharmad milliót. Ha ezeket a számokat nézzük, akkor kétségbe kell vonnunk a pénzügyminiszter komolyságát és tájékozottságát, mert az ő deflááiós politikája mellett ekkora ösz- szegeket nem lehet heverőben feltételeznie a kisiparosnál és kiskereskedőknél. Ha ebből a javaslatból törvény lenne — akkor Kállay mérlege 1923-ra jól állna, de csak papíron, mert ezeket a fantasztikus öregeket behajtani nem lehet, csak előírni. Ez az előírás bukott terv, amelynek végrehajtása nyomán kiszámíthatatlan következmények fognak jelentkezni, mert 90 százalékban dubiszát jelent, aminek behajtását még az elcipelt vánkosok sem fogják realizálni. Sovány vigasztalás az, hogy „kivételes esetekben* a miniszter az adószorzószámok nyomán mutatkozó ösz- szegeket mérsékelheti. Ennek az odabiggyesztésnek semny értelme nincs, mert méltányosságot nem várhatunk onnét, ahol ilyen tervek megszülethetnek. Sajnálattal látjuk, hogy az általános apáthiában, a nagy nemtörődömségben és minden-mindegy többségben törvény lesz a javaslatból. Az 1923, évi 25-szörös szorzószám csapását alig akarja valaki kivédeni a hivatottak közül. Pedig ezt a szorzót nem lehet általánosítani, mert ez csak a bankárnak, tőzsdásnek, fezőrnek, exportőrnek és termelőnek nem fájhat. Fel kell lépni — és ez el is fog következni, persze későn — az összes ipari érdekképviseleteknek, hogy az 1923. évi 25-szörös szorzószám mérséklésének joga kivétessék a miniszteri hatáskörből és a közigazgatási bíróság segítségét lehessen indokolás mellett igénybevenni ott, ahol a komoly bírói felfogás azt helyénvalónak látja. A politikai önkény szorzószámos, pótlékos és valorizációs merényletei megakarják kerülni a birói felülbírálás lehetőségét, amely pedig rendelkezésére állott a sértett félnek. A közigazgatási bírósági hatáskör ilyen kijátszása jogfosztás, az adótörvények oly világos megsértése, amelynek jogrendben, jogállamban nemcsak előfordulnia, de még elhangzania sem lenne szabad. A pénzügyminiszter megfeledkezett arról, hogy az ö adómegállapitásába birói beleszólásnak adótörvények adnak helyet és a törvény erejét rende’ettel vagy ellenkező törvénnyel a jogegység súlyos, veszélyes megsértése nélkül gyengíteni nem lehet. De megfeledkezett Kállay arról is, hogy rövidesen nyakunkon lesz az általános kereseti adó esedékessége is, — de fizetni nem tudunk. Felmerül a kérdés, hogy Kállay mennyi hivatottságot és küldetést érez magában a 25-szörös szorzószámmal kapcsolatosan ? A gyomor bibliája Most jelent meg francia nyelven Ali Bab hires könyvének második kiadása, amely 1000 égy- néhány oldalon tökéletesen felöleli az étkezés fejlődéstörténetét, a vademberek lakomáitól a kultur- ember minden raffinériával felszerelt roskadozó asztaláig. Bevilágít az alkotások boszorkánykonyhájának minden műhelytitkába, apróra leírja a legkülönbözőbb technikai eljárások minden csin- ját-binját és teljes történeti fejlődést. Ebben a tökéletes és hiánytalanul teljes könyvben minden benne van, sőt a legmeggyőzőbb erővel bizonyítja, hogy az Ínyencség a maga fejlett, öntudatos formájában szintén igazi művészet. Ali Bab könyve biztos és pontos felvilágosítást ad minden kérdésre. Gyakorlati utasítással éppen úgy szolgál, mint elméleti magyarázattal és történelmi áttekintéssel. A mai konyhaművészet teljes kompendiuma. Megtalálhatjuk benne a gombák és borok fölsorolását és osztályozását, tanácsokat arra nézve, hogv az igazi gurman hogyan szerelje fői pincéjét. Érdekes, találó és szellemes megfigyelést baráti lakomák rendezéséről, levesek és mártások készítésének elmés és uj alapokra fektetett elméletét és biztos és szabatos felvilágosítást ad gasztronómia és a vele összefüggő és szolgálatában álló segédmüvészetek minden kérdésére. Rendkívül tanulságos és érdekes olvasmánynyal szolgálnak a történelmi rész nagyszerű fejezetei. A szerző óriási készültséggel vezet bennünket végig azon a hosszú fejlődésen, amelynek során az Ínyencség művészete népek, századok, birodalmak során át a mai gazdaságig és tökéletességig eljutott. Hatvanhat oldalon kimeritő tömör és mégis világos képét 3,dja a konyha- és háztartás történetének a prehisztorikus kortól napjainkig. Közben végigmegy minden népen. A rómaiak lucullusi lakomái és a kinai császári udvar exotikus ínyencségei egyformán felvonulnak előttünk. Sorba vesz minden emberfajt és népet. A kiváncsi bepitlantást szerezhet a kannibál konyha titkaiba is, vagy ha tetszik Grönland népeinek kissé egyhangú étrendjével ismerkedhetik meg. Részletesen s nagy elismeréssel foglalkozik a könyv a szerinte elsőrangú és Ízletes, bár a gyomor jogait nem túlságosan respektáló magyar konyhával. A végén táblázatos összeállítást készít, amelyben kimerítően és részletesen felsorolja minden ország konyhájának speciális készítményeit. A történelmi fejezetek végigolvasása után, mikor a hatalmas lakomák opulens asztalainak ételcsodáktól roskadozó víziója újra fölrémlik szemeink előtt, mikor a pirosra sült pecsenyék, a boron- gós barna szószok, a rengeteg kocsonyák s a színesen csillogó borok tarka kaleidoszkópja különösen káprázatok szivárványává folyik össze,
