Vendéglősök Lapja, 1922 (38. évfolyam, 1-24. szám)
1922-12-20 / 24. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 7 FROHNER JÓZSEF R.-T BUDAPEST—BUDAFOK • TELEFON BUDAFOK 42 Pincészet: BUDAFOK a szegényebb szőlősgazdák is kellő mennyiségben beszerezhetik szükségletüket. A minisztérium az eladásból kizárta a közvetítő kereskedelmet, az anyagot egyenesen eljuttatja a termelőkhöz. Intézkedés történt arra is, hogy a rézgálic, a peronoszpora elleni védekezés egyetlen szere, szintén megfelelő mennyiségben és jutányos áron álljon a gazdáknak rendelkezésre. R gazdáknak a borkivitel megindítására vonatkozó kérése szintén a kormány gondoskodásának tárgya. Ä szőlőtermelés és a borkereskedelem érdekében teendő további intézkedésekre a bortörvény revíziója alkalmával kerül sor. A bortörvény revíziójával elkészült a kormány, a tervezetet egy ankét tárgyalja le, amelyen az összes érdekképviseletek résztvesznek. Ä bortörvényt modernizálni fogják, nálunk ugyanis eddig tiltva volt a bor édesitése és szeszezése, a külföld pedig a magas szesztartalmu és édes borokat keresi. Rz édesités és szeszezés megengedése újra verseny- képessé fogja tenni a magyar bort. Szabó István földmivelésügyi miniszter január első felében a parlament elé terjeszti a bortörvény revízióját.« Ä jelzett ankétet meg is tartották a miniszter elnöklete alatt és ismertették a revíziós javaslatot. Ä javaslat három újítást jelent. Megengedi a borédesitést azoknak, akik 3000 hl bortermésnél többet tudnak felmutatni, megengedi a szeszezést és lehetővé teszi a bor, illetve a must cukrozását, amely utóbbiakat engedélyhez köti, a mennyiség szabad. A javaslat nem fog népszerű lenni, mert a termelők nagyrésze a szeszezés és cukrozás ellen foglal állást.! Egyes gazdák azonban az édesitést a javaslatban kon- templált mértékben nem találták veszedelmesnek, sőt az értékesítésre célszerűnek mondják. Nagy vita fejlődött ki az egri érdekeltség szószólója, Groeber Jenő és az Egri JBorértékesitő Részvénytársaság igazgatója, Hajduska között. Groeber azon a nézeten van ugyanis, hogy az egri bor jóhimevét’ hátrányosan befolyásolná, ha könnyüfajta borokat megcukroznának és egri bikavér vagy más egri bor nevén hoznák forgalomba. Ezzel szemben Hajduska azt az álláspontot képviselte, hogy a bortermelést nem lehet egyes nagyon jómódú, mintagazdák szempontjából megítélni, hanem az összesség szempontjából kel! figyelembe venni. A magunk részéről ellenezzük a cukrozást és szeszezést is, mert ezt egyszerűen hamisításnak tekintjük, akár megengedi ezt a törvény, akár nem. Borainknak nem egyszer terjedt már el rossz hire és nem csodálkozunk azon, ha a külföld egészen elfordulna a magyar bortól olyan rendelet hatálya esetén, mely a bor erejét, karakterét mesterséges keverés utján megváltoztatni engedi. Minek akkor a fajszőlő, a talajkiválóság? R komisz vinkóból a cukor és szesz jobb bort nem csinál, csak drágábbat és nagy hátrányára válnék a szőlő- nemesitésnek egyfelől, más oldalról pedig felvirágzana a borpancsolás, amelynek nyomán a komisz lőrék és murcik csak az aszpirin és pyramidoníogyasztást lendítenék fel. Gyenge talajból, hitvány szőlöfajból, hanyag művelés mellett cukorral és spiritusszal sem lehet jó bort kihozni, de a jónak a hírét' ilyen »újításokkal« el lehet rontani. Nincs olyan sok kiválóságunk, hogy azok mellett a világhírű magyar bor diszkreditálását megenged- hetnők. Miképpen a zempléni búzából nem lehet rendelettel és vignettával alföldi búzát csinálni, aképpen nem lehet spiritusszal előléptetni a homoki bort sem. Ä tervezett reform használhat a nagy borkereskedőknek belföldi eladás szempontjából és a silány borok termelőinek áremelés céljából, de a magyar bornak és a földmivelésügyi kormánynak — bizony nem használ. Az etyeki karcos maradjon etyeki és ne akarjon tarcali lenni, aki pedig a magyar föld lennelvényeí- nek jellegmegőrzésére hivatalból vállalkozik, ne engedje meg a borral való pancsolás semmilyen lehetőségét. A bor akkor is pancsolt, ha nemcsak vizet, hanem akár cukrot, akár spirituszt tesznek bele, — ami ez- időszerint hazánkban büntetendő cselekmény. KESZTLI KARÁTSONY ÁDÁM soltvaűkerti bortermelő borainak pincéje BUDAPEST Német-utca 1. József-kőrut sarokház. ■ nBBIISHIIBEinBBinHiaillSaiHmiSIIIHBIWiBHaiBSfllBIMtlflff [Székely Mihály Részvénytársaság} Budapest, VII., Rottenbi!ler-utca 35. - Telefon : József 112—81. - Sürgönyeim: Borszékely. Központi pincészet: Budafok, Dunasor 6. HOLLY EPE ÉS TSA Mindenfajta kánlemezek. Asbest kénlemezek. Budapesten, VI. kerület, Felsőerdősor-utca 48. szám. Telefon száma: József 166-24. •‘PASTEUR IT' Pincegazdasági cikkek
