Vendéglősök Lapja, 1922 (38. évfolyam, 1-24. szám)
1922-12-20 / 24. szám
8 VENDÉGLŐSÖK LAPJA Vendéglői konyhafelszerelési cikkek szaküzlete Székely János és Társa vaskereskedő / Szállodások és vendéglősök Budapest, IV., Vámház-körut 12. (Szikszai vendéglő mellett.) f részére ío% árengedmény. Közgazdasági szemle. Közgazdaságunkat most is a kivitel kérdése dominálja. amelyben az egyik fronton az exportőrök, a másikon a termelők versenyeznek az árak emelésében. Az akarnokok között jelentékeny harcot kell vívnia mindkettő ellen a közélelmezési miniszternek, mert míg egyfelől a kiviteli engedélyek kapcsán minden áron vásárolván, árakat drágítanak, másfelől arra is kell gondolnia, hogy az exportcikkekből a közélelmezés céljaira elegendő mennyiséget visszatarthasson. A bab üzleti értékesítése körül csoportosult kereskedelmi érdekeltségek hosszabb idő óta lesik-várják, hogy a kormány engedje meg a felgyülemlett babkészletek kivitelét. Állítólag nagy fölös készletek vannak az országban, melyeket a hazai fogyasztás nem képes felvenni. A Közélelmezési Tanács minapi ülése hozzájárult kétszáz vagon bab kiviteléhez oly feltétellel azon-; ban, hogy a kivitt mennyiségnek Ötven százalékát' természetben kötelesek leadni az exportőrök. Ez az ötven percentes kiviteli illeték kissé megnehezíti a kivitelt és alig hihető, hogy ilyen körülmények között az engedélyezett teljes kétszáz vagont el lehessen helyezni a külföldön. * Az utóbbi időben a tojás ára feltűnően kezdett drágulni, úgyhogy kicsinyben már 39—40 koronát is kértek darabjáért. A közélelmezési minisztérium az emelkedő irányzatra való tekintettel elhatározta, hogy a tojáskivitelt megtiltja. A tilalom életbeléptetésénél figyelemmel volt a minisztérium arra is, hogy az utóbbi időkben különben sem tudtak a magyar exportőrök jelentősebb mennyiségű tojást a külföldön elhelyezni, viszont a belföldi árakon meglátszana a kivitel megszüntetése. A közélelmezési miniszter máris értesítette elhatározásáról a Tojásforgalmi Tanács elnökét és az erre vonatkozó rendelet hamarosan meg fog jelenni. A rendelet értelmében a tojás külföldre való szállítását 1923 március 1-ig tiltják meg és ettől a rendelkezéstől a belföldi árak olcsóbbodását remélik. A kivitel megszüntetése elsősorban a francia piacot érdekli, mert Franciaországba az idén jelentős mennyiségű magyar tojást vittek ki. A francia frank átmeneti esésével s azzal, hogy más piacokról is megindulj Franciaországba a tojásforgalom, a magyar exportőrök kevesebbet szállítottak, mostanában azonban újra megindult a magyar tojáskivitel a francia piacra. Ennek vágja útját a rendelet. A magyar baromfitenyésztőkre azonban a megszüntetett tojáskivitel helyett bőséges kárpótlást nyújt az a körülmény, hogy végre mégis nagy arányokban indult meg a karácsonyi pulyka kivitele Angliába. * A szalámigyárosok feldolgozás céljaira vásárolhatnak 40.000 drb nehéz sertést. A kiviteli illeték kérdésében az a végső megállapodás, hogy minden kivitt kiló szalámi után tizenöt deka zsirt kötelesek leadni a szalámigyárosok. Ez a megoldás Búd miniszter ötlete volt és úgy látszik, hogy a szalámigyárosok részéről is legjobban elfogadható. Nekik ez a tizenöt deka zsir nincsen többe, mint legföljebb kilencven-száz koronába, ellenben a mai forgalmi értéke szerint az államkincstárnak körülbelül száztiz-százhusz koronás készpénzértéket jelent. Hacsak száz koronára értékeljük ezt a kilónkénti tizenöt dekás zsirilletéket, az állam javára vaggononként igy is kerek egy millió korona érték folyik be a szalámiexport után. Tekintve, hogy a kiszállítandó szalámi mennyiségét száz vaggonra becsülik, kiviteli illeték címén az állami részesedés összesen százmillió kot rónára kalkulálható. A szalámi gyárosok az egyezség örömére már megkezdték a sertésvásárlást. A szalámigyártás körül érdekelt tiz nagy vállalat a vásárlások tekintetében szoros kartelbe lépett. Megállapodtak maguk között, hogy négyszázhusz koronánál magasabb árat nem adnak a vásárlandó sertések kilogrammjáért. A megállapodás szerint, ha ilyen árért nem tudnak kellő mennyiséget vásárolni, a gyártást inkább meg sem kezdik.. Reméljük, hogy a főváros nem fogja exportálni a magyar zsirt és kivonja a községi üzemből az amerikai árut, amelyre máris ráfizetett. * | A parlament egyes tagjai a bortermelők részére | adókedvezményt kért részint fizetési halasztás, részint adótörlés alakjában. Kállay miniszter a vonatkozó ankéten elutasította a kivánságokat, kijelentvén, hogy adókedvezményben nem részesítheti a bortermelőket, mert ez kihatna nemcsak a bortermelő vidékek gazdáira, de a nem kívánatos termelőkre is, már pedig, ha a borkonjunktura elmúlt, ez utóbbiak térjenek át más gazdaságra. Ezt megértjük. Hirschfeld Dániel és fia bornagykereskedők Aranyéremmel kitüntetve. Telefon; 163 — 18. Központi irodák: Budapest, V., Erzsébet-tér 10. Borpincék. Kiskőrös Budafok. Városi pincék: Budapest, VII., Dohány-utca 71. (Bejárat a Szövetség-utcából) Állandó raktár mindenfajta kitűnő uj és óborokból.
