Vendéglősök Lapja, 1922 (38. évfolyam, 1-24. szám)
1922-04-05 / 7. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAKJA evésben tud gyönyörködni, mint az ételek finomságában és ez a jelenség ma tán az összes népeknél általánossá vált. A magyar konyhának kifelé való terjedéséről mai elzártságunkban alig lehet szólni; a külföld mindig kereste hizlalt ökreinket és akárhány német étterem étlapján láttuk a tészták neveinél megjelölve, hogy „magyar lisztből készült“. Áruink és szakácsaink nagy keresletnek örvendettek, de speciális magyar ételeinknek inkább csak a híre szaladt el, mert a magyar halászlét, gulyást, tokányt, tarhonyád bárányliust az idegen nációk ideszakadt utasai csak prüszkölve és köhögve ehették. Az előkelő magyar éttermek vendégei azelőtt a magyar középosztályból kerültek ki nagyrészben. De ez az osztály ma elszegényedett, nem utazhat a külföldön és nem költhet házon kívül- Helyét ma olyanok foglalják el, akik az adagok nagyságára reflektálnak inkább# mint az ételek finomságára. A finom konyha ina nagyon drága és a. tehetősek inkább a mulatóhelyekre szédülnek és a metresszek kiöltöztetésében versenyeznek. Az ízlés általános hanyatlása visszafejlesztette a konyhát is csak úgy, mint más finomult iparágat. A magyar konyha egységesítésének gondolata a vendéglősipar. szoros érdekeivel függ össze és megérdemli a legerősebb támogatást. A magyar szakácsnak fontos szerep jut ki a tanoncnevelésben, mert ma ezen a térén példátlanul leromlott állapotokkal találkozunk. Hg kulturígényt*támaszt a közönség- ipari munkásainkkal szemben, akkor a konyhai oktatás messze meghaladja a csaposság tudományát fontosság tekintetében és most, amikor iparunk képesítéshez van kötve, joggal követelhetnek a vendéglőstől, pincértől, szakácstól nagyobb szakértelmet, ipari szaktudást,, mint amennyivel ina általánosságban találkozhatunk. Akik foglalkoznak a tanoncneveiessel, kibéreljék meg a főnököket, főpincéreket és szakácsokat rászorítani arra, hogy ne csak a tanonciskolái tanítóktól várják az elhanyagolt neve lésu tanulók kikepeztetcsét, hanem rendszeresítsenek üzleteikben házi oktatást is, mert a felszabadításhoz nem elegendő a törésekért kijáró néhány nyakleves leosztása, hanem ők maguk is tanítsák meg gyakorlati utón tanoncaikat arra, hogy milyen utat tesz meg a hús a mészárostól a vendégig és a bor a szőllő- fürttől a felszolgálásig* Amíg ezen a téren gyakorlati eredményt iparunk felmutatni nem tűd, addig hiába minden j irkálás, tanterv, értekezlet, mert leszámítva egynéhány nagyüzem nagymüveltaégii vezetőjének j munkáját, — általánosságban csak tudatlan, i züllésre hajló és borravalóéhes generációval találkozunk, amely kártya és lóversenytudomány j terén nagyobb jártassággal bir gyermekkorában | mint ipara terén. A drágaság és a hiteluzsora. Állami és társadalmi életünk sírásója, a drága ; ság ma valóban mindennap feltálalt téma, mely : fölött elkeseredett: tónusban folyik a megbeszé- j lés szóban és Írásban minden alkalommal. Olyan ! ez, mint egy veszedelmes kolera; tüneteiről, j okairól, áldozatairól hasábokat írnak össze, ■I csupán a gyógyításról nincs sző, legalább okos j szó, — egymást okolják érte: termelés, ipar. : kereskedelem, munkások s az elkeseredés két- ! ségbeesve állapítja meg a küzdelem remény- ; telenségét. | Mi nem hallgattunk el azt a meggyőződésűn* i két, hogy a drágaság okai között első helyei | foglal el a termelés kapzsisága, mely a. ki vile j tempójának őrületes fokozatában diktált ára ka; | a belföldre is rátukmálja és természetesnek la I láíja, hogy egy őstermelő államban 100 K-á: j liagyrnaárak, 8 K-ás tojás és 80 K ás zöldség I járja- ' „ Átadjuk a szót most annak a véleménynek mely az ipari Intel uzsorásait tartja a drága ság egyik főokának, másfelől pedig az ipárüzé- tuíkapásait vádolja a drágaság erőszakos no velősévelí Ezen felfogás szerint tehát az árdrágító te nyezők között talán legelső helyen kellett volm említeni a hiteluzsotőt. Békeidőben a főkifogái az volt, hogy a hitel áldásában nem részesülte! széles néprétegek, mint például Franciaország ban, ahol maga a jegybank 100 frankos hitel is folyósít az egész szegény embernek. A uzsora bizonyos fajtája divatos volt nálunk békeidőben is: a hitelbe csináltatott ruha, 2—800 koronás kölcsön bizony drága volt, sok szór további eladósodás okozója/ Ég3 ik vidél Figyelmeztetési Minden budapesti és Környékbeli WEIlPEßLOS boraim kiváló minőségéről és árairól IVANOVSZRY A., bornagykereskedő. Budapest, Baross-u. 98. Bejárata Koszoru-u. oUiaion, Telefon: J.S-5S behozhatatlan kárt okoz magárnak, ha 30R vásárlása előtt nem győződik meg
