Vendéglősök Lapja, 1922 (38. évfolyam, 1-24. szám)
1922-04-05 / 7. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 Konkoly Theg városi mmTflpmeése BUDHPeSC, OH., HüülnSSy-CéR 7. CEIiEFOri: 9özseí 124 — 69. te Gábor bornagykereskedő Budapest és környékbeli vendéglősöknek ajánlja napi áron kitűnő fajborait, o-o-o-o városban ismertünk egy nyugalomba vonult szatócsot, aki a kofának 25 forintot adott kölcsön és ennek fejében minden nap megjelent a piacon és beszedett egy tojást kamatul, mindaddig, mig nem kapta 25 forintját. Ma még ennél is rosszabb helyzetben van az, aki hitelre szorul, de nemcsak a kofa, hanem a milliomos iparos, kereskedő is. Kereskedő, akinek hitel- képessége kétségtelen, havi öt százalék cassa- scontot fizet, ami magában 60 százalék s tudunk magántőkést, aki egy millió koronáért két 1 hónapra 200.000 korona kamatot szed: ennyire ] nem funkcionál a hitelélet. De kérdezzük, lehet-e í elképzelni nagyobb drágitó tényezőt, mint az I ilyen uzsorahitelt ? Aki kénytelen igénybevenni, csak azzal a szándékkal teszi, hogy megfelelő áremeléssel meg is fogja keresni. S ilyen viszonyok kézött olvassuk Popovits Sándor nyilatkozatát, hogy a jegybank ezúttal sem emeli a kamatlábat! Mi köze ma már a közgazdasági életnek a jegyintézet kamatlábához? Kit érdekel az, hogy a hivatalos kamatláb 5—6 vagy 7 százalék ? A pénzintézetek megkapják ugyan ezen a kamaton hitelszükségletüket, amelynek 90 százaléka azonban saját iparvállalataik ellátására és valutavásárlásra kell, a kívül álló ipar és kereskedelem azonban méltányos hitelben alig részesül. Az osztrák jegybank ugyanilyen bajokon aként próbái segíteni, hogy közvetlenül minden megbízható iparosnak és kereskedőnek nyújt nagyobb hitelt. így is nagy ott is a pénzszűke, mert a drágulással a pénzeszközök nem tartanak lépést. De mi lesz nálunk, ha a hitelélet fejlesztésének útjára nem lépünk s a folytonos dráguláshoz képest pénzeszközeink mindinkább kisebbek és kisebb forgalom lebonyolítására képesek ? Nem következhet be más, minthogy : a hiteluzsora még jobban megdrágít mindent és visszahat annyira az egész termelésre, hogy a megcsökkent termelésben a legveszedelmesebb árdrágító tényező jelentkezik : széles néprétegeknek nem jut belőle a legelemibb szükséglet. * Érdekes azon számítás betekintése is, ahol a sütőipar hasznának kalkulusával ismerkedhetünk meg. A kenyérkérdésről kaptuk és adjuk a következő érdekes megjegyzéseket: Kiszámítják a pékek, hogy a hétkilós kenyér nekik pontosan 234 koronába kerül, kilója tehát 33 koronába. Az árvizsgáló bizottság pedig 26 koronában állapította meg a barna kenyér árát. Veszteség van tehát minden kilón hét korona! Előre keli bocsátani, hogy a magyar liszt, az anyaföld legjobb lisztje, két szempontból áll fölötte minden lisztfajtának: először mert sok foszforsavas meszet tartalmaz, vagyis csontképző anyagot, (ezért kevés az angolkóros magyar gyerek) másodszor mert igen sok síkért tartalmaz. A sikér nitrogéntartalmú vérképző anyag, s egyúttal a vizkötő anyag. A rendes magyar lisztből 100 deka 50—60 deka vizet tud felvenni. Ha én tehát 5 kiló lisztet veszek, ahoz 3 kiló vizet adok; ez a tészta tehát voltaképen a két kiló krumplival, élesztővel, köménymaggal és sóval tiz kiló tésztát ad, melyből a sütés után kilenc kiló kenyér marad. Feltéve, hogy a pékmestereknek a viz nem kerül pénzbe, akkor ime a plajbász szerint 234 koronáért 7 kiló kenyeret kap, tehát egy kiló ára 33 korona. De a nem duplán fogó kréta kalkulációja szerint a pékmester ur 234 K-ért kilenc kiló kenyeret kap, igy, kilója már csak 26 koronába kerül, tehát már nem is drágább a megállapított árnál. És a pékmester csak nem fizet önmagának 14 korona sütéspénzt? Csak nem fizet valójában 36 koronát barna kenyérlisztért? De nem is ez a lényeges dolog. A hatóság megengedi, hogy öt kiló lisztből hét kiló kenyér készüljön, melyhez még hozzájön a krumpli és egyéb alkotórész súlya. A valóságban ez másképen van. Tisztelet a kivételnek, sőt lehet, hogy a magyar pékek ezt nem is cselekszik. De ha a liszthez timsót vagy salétromot adnak, akkor a liszt még több vizet köt Asztalkések javítása, beforrasztások, élesítések, nyelekbe uj pengék forrasztása olcsón és gyorsan készülnek. ~ Valódi francia szakácskések újból vannak raktáron. Schulek Sándor mükéses Budapest, VII. kér., Király-utca 3. sz. Boschán Károly és Artur borpincéi Kőbánya, Onodi-utca 5« Sürgönyeim: Boschán Kőbánya Régi bevezetett cég — Szolid kiszolgálás. Állandó nagy választék
