Vendéglősök Lapja, 1922 (38. évfolyam, 1-24. szám)
1922-01-05 / 1. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA összességünk csekély gazdasági erejével termelési ; eszközök felállítását célozta, de a jelentkezők pénz- ' beli ereje kevés volt. Pinceszövetkezet, sörlerakat, jéggyár alapítására konkrét ajánlatokat továbbítottunk — és minden megfeneklett a részvétlenségen. Viaskodtunk a sörkartellel, az Arvizsgáló Bizottsággal, az adótultengéssel, a piszkos konkurenciával, az állami árdrágitási törekvésekkel és szembeszálltunk azzal a vérig sértő, embertelen bánásmóddal, amelyben a hivatali szervek iparunkat részesítik. Kartársak! Becsüljük meg jobban önmagunkat és azt a néhány lelkes embert, aki dolgozik mindnyájunk érdekében! Ne csak a vendéglősbálokon legyünk ott mindnyájan, hanem a zöldasztalnál és a tanulásnál is. Két év óta a változott viszonyok mindent felforgattak iparunkban és a közel jövőben szociális problémák fognak felvetődni, — ébredjünk fel már kissé, talán ráeszmélünk a régi mese igazságára, hogy egy szál vesszőt a gyermek is el tud törni, de egy kötegnyi ellenáll az óriás erejének is! Drágaság és az export. A gazdaságii válság, amely egész Európát? sőt Amerikát is érinti, erős próbára teszi hazánk közgazdasági berendezkedését. E válság tanulságai egyben a jövő berendezke- kedésnél zsinórmértékül kell, hogy szolgáljanak. Ma már nyilvánvaló, hogy vámpolitikánk gyökeres korrektúrára szorul. Múlt hó 5-iki számunkban rámutattunk arra, hogy a mostani drágaság egyik oka ott keresendő, hogy a termelők, hallani se akarnak arról, hogy terményeik árait mérsékeljék. De van még egy igen fontos oka is a drágaságnak és pedig »élelmiszer- és gabona- export«. Nemzetgazdasági szempontból talán hasznos te! vékenység az élelmiszei és gabona-export, de ma, | amikor a fix fizetéssel és meghatározott jövedelemmel biró osztályok és a munkásság a tűrhetetlenné vált drágaság nyomása alatt összeroskadt, éppen itt az ideje annak, hogy a liszt, hús, tojás, baromfi stb. élelmiszerek exportálását a minimumra redukáljuk és egy időre esetleg teljesen beszüntessük. A tojás drágulását a szem drágulásán felül kizárólag a kivitel emelése okozza. Ma már 12—15 korona Budapesten egy tojás, amelynek ára még egy év előtt se volt több öt koronánál. Ennek oka az, hogy a Tojáskereskedelmi r.-t. a vidéken millió számra vásárolja össze a tojást azért, hogy külföldre szállítsa. Sőt az exportőrök ügynökei még Budaepsten is szedik össze a tojást. Hogy mindez miért történik, elegendő, ha elmondjuk, hogy ma Párisban egy tojás 90 centime, Svájcban pedig ennek a kétszerese. A 90 francia centime egyenlő 63 magyar koronával, a 170 svájci centime pedig 93 magyar korona. Látnivaló, hogy a magyar tojás-export egyike a legfényesebb üzleteknek. Ugyanez a helyzet a baromfi-exportnál is. A budapesti piacon a csirke kilója 130 korona. Mig Franciaországba kivitt magyar csirkéért a párisi piacon kilónként 14 frankot fizetnek, ami 980 magyar koronának felel meg. A Svájcba kivitt csirke ára pedig kilónként 7 svájci frank. Ami a mi pénzünkben 1200 korona. Két export-vállalat az »Élelmiszerszállitó« és a »Vadkivüeli r.-t.« vásárolja össze vidéken a csirkét 80 koronás árban és szállítja azután ki a magas valutájú külföldre. A pesti piacon a jó fajta vöröshagyma kilóját 30—32 koronáért mérik. Ennek oka pedig az, hogy hónapokkal ezelőtt a makóiak 400 vaggon hagyma kivitelére kaptak engedélyt. Ebből azonban leginkább az exportőröknek volt hasznuk, mert ők helyben a termelőnél 11 koronáért vásárolták a hagymát, amiért Londonban 100 K-t kaptak. Figyelmesetetés! Minden budapesti és környékbeli VENDÉGLŐS SKHSHH: boraira kiváló minőségéről és árairól IVANOVSZKY A , bornagykereskedő, Budapest, Baross-u. 98. Bejárata Koszoru-u. oldalon Telefon: J.8-53 LegÄäbac„18 "Vendéglős urakfigyelmébe! Mielőtt bor- és sörkimérőkészüléket, borszivattyut, jégszekrényt, sörcsapokat és egyéb pincegazdasági cikket venne, tessék bizalommal az EGYESÜLT GÉP- és FÉMÁRUGYÁRák R.-T., Budapest, IX., Tinódy-utca cí. céghez fordulni. Telefon: „József“ 50~68. Sürgönyeim ; Gépfém. Árjegyzékkel, felvilágosításokkal díjmentesen szolgálunk. FIGYELMES ÉS SZOLID KISZOLGÁLÁS!
