Vendéglősök Lapja, 1922 (38. évfolyam, 1-24. szám)

1922-07-20 / 14. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAKJA adóterhe 1913-ban összesen 27 korona volt, amely 20 koronás búzaárban 135 kg. búzának felel meg, míg ma az uj javaslat szerint csak 100 kg. búzát fizet a birtokos. Ä községi és megyei adókat a ka­taszteri tiszta jövedelem kétszeres összege után fizeti. Egészen bizonyos, hogy a javaslat tárgyalásánál lesznek Pató Pálok és lakkcipős kisgazda imitátorok, egymilliós felvonulásrendezők és a Házból a vá­lasztók számára elrendelt alkudozási perorációk, — mert fizetni nem akarnak és elszoktak már tőle, de ezek a parlamenti kellékesek nem fogják za­varni a rendezőt, aki okulhatott elődje sorsából. Nálunk még ismeretlen valami az adómorál és ha a közteherviselés helyes megosztása kérdésében a kormány rendet akar teremteni, akkor a görög- tüzeket nem szabad figyelemre méltatnia. 2. A házadó emelése és a fokozatos fény- üzési lakásadó a második javaslat tárgya. A házadófizetési kötelezettség a háznak minden­kori tényleges birtokosát terheli és a házat törvé­nyes zálogjoggal terheli, megelőzve — három évig — a telekkönyvi bejegyzés által biztosított magán­jogi címből eredő követeléseket — telekkönyvi be­jegyzés nékül is. A házadó alapja a bérbeadott épületeknél az épület után az adóévet megelőző utolsó házbér- negyedben járó nyers házbérjövedelemnek egy teljes évre átszámított — vagyis négy évnegyedre eső — összege. A nyers házbérjövedelembe nem kell beszámítani a bérlőt terhelő kincstári haszonrésze­sedést, közüzemi pótlékot, házbérfillért és általá­ban minden olyan közszolgáltatást, amelyet a város (község) a bérlőtől a bérbeadó utján szed be. A házadó alapjául szolgáló nyers bérjövedelem után házadó fejében Budapesten 25 , városokban és engedélyezett gyógyfürdőhelyen 20<y0 és egyéb helyeken 15o/o-ot kell fizetni. A házadót bevallás utján állapítják meg. A törvényjavaslat második része a fényüzési la­kásadót hozza be. Eszerint a törvényhatóságokat felhatalmazzák arra, hogy saját háztartásuk céljaira — külön megalkotandó szabályrendelet alapján — fényüzési lakásadót szedhessenek. A fényüzési la­kásadó alá vonhatók »a természetes személyeknek legalább hét lakószobából álló lakásai«. A fény­üzési lakásadó fejében a bérösszegnek legfeljebb 20%-a vehető ki, ha a lakás hét szobából áll. Hétnél több szobából álló lakásoknál a lakásadó­kulcs minden további lakószoba esetén 10%-kal emelkedhet, úgy hogy 15, vagy ennél többszobás lakásoknál fényüzési adó cimén a bérösszegnek 100o/o-át lehet kivetni. Ha a lakáshoz a lakó más által rendeltetéssze­rűen használt irodahelyiség, rendelő-, munka- és műterem, üzlethelyiség, műhely is tartozik, akkor az érre eső bérösszeget nem szabad a fényüzési lakásadó alapjához számítani. Ha ilyen helyiségek bére nincs megállapítva vagy pedig a szerződő felek által kötött bérösszeg áranytalanul magasnak vagy aggályosnak látszik, akkor azok bérletértékét a törvényhatósági közegek hivatalos becsléssel álla­pítják meg. A fényüzési lakásadó kivetéséről a lakót fizetési meghagyással értesítik. 3. Az általános kereseti adó reformjáról szól a harmadik javaslat, mely felsorolja a jövede­lemforrásokat, a következőkben: ipar, kereseke- delem, bányászat, szellemi és bármely más foglal­kozás, szolgálati vagy munkabérviszony, járadékok, tartásdijak, találmányok, szabadalmak, szerzői jog, visszatérő szolgáltatások, haszonbérek, szolgalmak bevételei, örökbér, zsellérbirtok, járadék telkek. lAz általános kereseti adó alól biztosított régi kivételek megmaradnak. Az adó alapja az adó-évet me gelőző évből származó tiszta jöve­delem, amelynek kiszámításánál le kell vonni az üzemi kiadásokat, üzleti veszteségeket és a tényleg fizetett állami adókat. Itt a vallomásoknak nagy fontosságuk lesz és meg fogják teremteni az álta­lános és rendes könyvvezetést. Megszűnik a három évre szóló kivetés, a komák és öcsi-bácsik protek­torátusa, a hasból való vallomások érvényesítése, és mindenki rákényszerül arra, hogy tényleges jö­vedelme után állampolgári tisztességgel viselje a reá eső közterhet. Ennél az adónál nagy munkára lesz szükség és óriási visszaélésekre fog a kincstár találni, de aki elég becstelen lesz hamis könyvek alapján hamis adatokat vallani, arra a törvény egész erejével kell ráfeküdni és a valóságot a bőréből is, de ki kell huzni. Mindenki tudatában lehet annak, hogy az adócsalás épepn olyan nyereségvágyból előre meg­fontolt szándékkal elkövetett bűncselekmény az ál­lam ellen, mint a lopás a magánosok ellen — és aki ebben bűnösnek találtatik, az ne számítson semmiféle elnézésre. Az általános kereseti adó kivetési kulcsát' a köz­ség' lOo/o-nál nem magasabban évenkint maga álla­pítja meg. Amennyiben a községek költségvetései­ket igy sem tudják fedezni, a pénzügyminiszter engedélye mellett 15%-ra emelhetik fel a kulcsot. A szolgálati és munkaviszonyból, járadékból és tar­tásdijakból eredő jövedelmek után kétféle skála sze­rint állapítja meg a javaslat a kulcsot. Ha a heti jövedelem összege 1000 koronát meg nem halad, az adó 1 korona, 1500-ig 2 korona, 1800-ig 4 ko­rona, 2100-ig 8 korona, 2400-ig 12 korona és igy tovább, 24.000 koronát meghaladó heti jöve­delmen felül pedig a jövedelem 10o/0-a. A má­sodik skála a h a v i jövedelem szerint állít fel adó­kulcsot, 4000 korona havi jövedelemig az adó 4 korona, 5000-ig 6 korona, 6000-ig 8 korona, 7000 K-ig 12 korona, 8000-ig 20 korona, 9000-ig 36 korona, 10.000-ig 50 korona, 12.000-ig 100 korona, 14.000-igí 180 korona és igy tovább, 100.000 ko­rona havi jövedelmen felül pedig a jövedelem 10 százaléka. A szolgálati és munkabérviszonyból Bárminő gyártmányú Szűrők javítása Villamos borszlvattyiik, pincegazdasági gépek javítása. FRANK és BERGER----- BUDAPEST ----­IR ODA: Vili., Bezerédy-utca 3. Telefon: József 74—05. GYÁR: X., Liget-utca 22. szám. Telefon: József 60- 69.

Next

/
Oldalképek
Tartalom