Vendéglősök Lapja, 1922 (38. évfolyam, 1-24. szám)
1922-07-20 / 14. szám
származó jövedelmek után fizetendő általános kereseti adót a munkaadó vonja le az adóköteles jövedelméből és ő is fizeti be. Ebbe az adóba belekerül a munkásság is, ami ellen remélhetőleg nem lesz kifogásuk, hiszen az adótétel elég kicsiny. Legfeljebb a munkaadóknak lesz meg a kellemetlenségük a levonásokkal, az adók kezelésével és befizetésével. A munkásság és annak képviseletei részéről nem is lehet gondolni a netáni ellenvetések komolyságára, mert a reájuk eső adók nem érik el a szakszervezeti tagdijaknak összegét sem. 4. Az utolsó javaslat a társulati adóról szól, amelynek alanyai: 1. A Magyarország területén székelő kereskedelmi részvénytársaságok, és pedig: a) közkereseti társaságok, b) betéti társaságok, c) részvénytársaságok, d\ szövetkezetek, e) részvényekre alakult betéti társaságok, /) korlátolt felelősségű társaságok. 2. az alkalmi egyesülések, 5. a biztosítási vállalatok, a közúti és helyiérdekű vasutak, a takarékpénztárak, illetőleg az alapszabályaik szerint pénzbetétek átvételére jogosított intézetek akkor is, ha az 1. pontban felsorolt társaságok közé nem tartoznak. 4. Az állam, törvényhatóságok és községek (városok) vállalatai. A külföldi társaságok, ha üzletüket a magyar állam területén gyakorolják, itteni üzleteik után kötelesek adót fizetni. A társulati adó kivetésének alapja az adókivetés évét megelőző üzleti (gazdasági) év adóköteles nyeresége. Az adóköteles nyereség megállapításánál a mérleg egyenlegéből kell kiindulni. A nyereség-veszteség-számla bevételei és kiadásai a törvényjavaslatban részletesen körülirt kivételeken kívül az-mdóalap kiszámításánál is irányadók. A társulati adó kulcsa az első szakasz 1. c), cl), e), f) pontjaiban felsorolt társaságoknál, továbbá az első szakasz 2. és 3. pontjaiban eflsorolt vállalatoknál — ha az adóköteles évi nyereség a vállalat saját tőkéjének 5<%-át nem haladja meg — 20%. Az adó kulcsa 22% az adóköteles nyereség ama része után, amely a vállalat saját tőkéjének 5 százalékánál nagyobb, de 10%-át nem haladja meg. 24% az adókulcs, ha a nyereség a tőke 15 százalékát, 26%, ha a nyereség a tőke 20 százalékát, 28%, ha a nyereség a tőke 25 százalékát, 30<%, ha a nyereség a tőke 30 százalékát és 32o/o az adókulcs, ha a nyereség a töke 35 százalékát nem haladja meg. 34o/o a társulati adó, ha az adóköteles nyereség a vállalat tőkéjének 35 százalékát meghaladja. A társulati adókulcs a beszerzési és fogyasztási szövetkezeteknél tizenkét százalék. Az első szakasz l a) és b) pontjaiban emlitett társaságoknál, valamint í az első szakasz 4. pontjában felsorolt vállalatoknál j az adókulcs a következő: ha az adóköteles nyereség kétszázezer-koronát nem halad meg: 6%, négy- százezer koronáig 8%, hatszázezer koronáig 10%, stb. Kétmillió koronán felül pedig 20% az adókulcs. A társulatok igazgatóira, feíügyelöbizottsági és választmányi tagjaira javadalmazásuk után különböző magasságú adókulcsot állapit meg a törvényjavaslat. Eszerint, ha a javadalmazás évenkint és egyénenkint tízezer koronát meg nem halad, 16% az adókulcs. Ötvenezer koronáig terjedő évi java- l dalmazás után 20%, százezer koronáig terjedő jö- | vedelem után 24%, százötvenezer koronáig terjedő évi javadalmazás után pedig 28% az adó. Ha a javadalmazás évi százötvenezer koronán felüli, akkor 32% a különadó kulcsa. A társulati adót a pénzüyyigazgaíóság, illetve az adófelügyelőség veti ki. A törvény 1923 január 1-én lép életbe. Ez az adó elég magasnak mondható ugyan, — de meg lehet indokolni. Magánfelek vallomásainál sem található meg az a períidia, amely a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok nyereség- kimutatásai között dühöng. Ezek a kimutatások az i adócsalások iskolapéldáit produkálták már. Olyan ; esetek fordulnak elő ezen adóügyi paraziták közt, ; hogy 3 éves részvénytársaságok fél milliós alap- j tőkék mellett több száz. milliós forgalmak, ingat- j lanvagyonok, raktárak mellett alig pár koronányi I kereseti nyereség kimutatásánál sok milliós tarta- ! lékolásokba rejtik vagyonukat és olyan leírásokat eszközölnek; hogy a vagyonszámíán a reálértékeknek csupán századrészeit mutatják fel. Ezen a téren az intellektuális bűncselekmények egész halmazaiéi tanyáznak és azt hisszük, hogy a rendszeres és igazságos adózás csak évek múlva fog kifejlődni, de csak akkor, ha a kereskedelmi törvényeket éppen az adózás szempontjából fogják az idevágó rendelkezésekben módosítani. Ezek az adóalanyok indokolatlanul dédelgetett gyermekei a helytelen adópolitikának és talán a legszigorúbb bánásmódra legjobban megérettek, amely szigor elmaradása elvonná a javaslat szociálpolitikai értékét is. Ez volna tehát nagy vonásokban a kormány adó- I ügyi politikája, amelyet sürgősen meg akar való- i sitani. A részletes tárgyalásokat figyelemmel fogjuk ki- I sérni, mert itt fog eldőlni, a nemzetgyűlés rátermett- ! ségének kérdése is. Nagy a drágaság és éppen | ezért nehéz időben jönnek a reformok, de mégis | inkább látjuk szívesen az áttekinthető rendet, az i egyenlő arányú teherviselés helyes megosztását, mint a folyton növekedő deficitek mellett a kapkodó közvetett adók kreációit, amelyek nagy apparátusokat vesznek igénybe, és végezetül is csak a drágaság növelésével és osztályérdekek favorizálásával a közhangulat elkeseredését és a szükséges bizalom elvesztését eredményezték. Vendéglősök öröme a kifogástalanul működő bor- és sörkimérőberendezés! Borpultokat, sörkiniérőket, jégszekrényeket, fémcsapokat, vendéglőberendezési és pincészeti cikkeket csak az Egyesült Gép- és Fémárugyárak R.-T. cégnél vegyen. ~ Budapest, IX., Tinódy-utca 3. Legnagyobb gyár a szakmában. ~ Kérjen árajánlatot!
