Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1914-03-20 / 6. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1914. márczius 20. NAGY IGNÁCZ ■ pinczefelszerelési czikkek üzlete ■ Budapest; VII., Károly-körut 9, Ajánlja dúsan felszerelt raktárát mindennemű pinczefelsze- Saját palaczkkupak relési czikkekben úgymint: borszivattyuk, gummicsövek, gyár rézcsapok, palaczkdugaszolok és kupakolók kisebb és nagyobb hollandi és asbest szűrőkészülékek, boros palaczkok, parafaguda- Nagy és watzke szók, továbbá különféle rendszerű borsajtók, szölözuzók. erjesztő tölcsérek, faedények, permetezők raffiában stb., stb. = Pinggau. = Miakits Hilda, Reiter Ilona, Galiotti Vicuska, Kajdácsi Ilonka, Danisics Ilonka, Mancs Te- ruska, Wallent Agata, Drechsler Karolin, Drechsler Ilonka, Meyenthal Ilonka, Zeidl Jó- .zsa, Pataki Viktória, Jankui Sárika, Galgóczy Mariska, Havas Irénke, Burger Lili, Bur­ger Dundi, Budrikievitz Annus és Stefiké, Batovics Vilma, Brückner Annus, Flórián Ilonka, Deák Liluska, Bleissner Mili és Gizi, Markó Etel, Markó Emma, Bloch Hildegard, Blöch Ilonka, Deutsch Rózsi, Fórmann Tusi, Neuhauser Irmus, Weidinger Teruska, Szom- merfeld Margitka és Vilmuska, Molnár Ma­riska, Spitzer Zsizsi, Schmidt Janka, Schmidt Manczi, Prohászka Annuska, Zsák Kató, Szűcs Annus, Zetter Miczi, Neubauer Tercsi, Saska Manczi (Pozsony), Éder Irike, Éder Margit, Phöbus Irma, Egenzeiger Gizella, Pestarácz Annuska, Zupfel Amlia, Szent- györgyi Annuska, Jureczki Emi, Dier Gizella, Vincze Karolin, Egyed Mariska, Ható An­nus, Szijártó Ilonka, Szilassy Aliz, Kapeter Irma, Csereklyey Irma, Schmidt Etel, Schmidt Elzus, Grüner Rózsika, Veszély Boriska, Grosz Karolin, Moskovitz Jolán, Garay Ilus, Heim Emilia, Bólék Leopoldina, Takács Aranka, Mátyássy Sárika, Mirobszky Lujza és Annus. Budai vendéglősbál. A budai közönségnek egyik legkedvesebb mulatsága, a budai vendéglősbál, zajlott le Francois Lajos pezsgőgyárosunk véd­nöksége alatt folyó hó 5-ikén este a budai Vigadó fényes helyiségeiben. A hagyományos jókedv, amely e mulatságot jellemzi, az idén különösen hü kisérője maradt az estély­nek mindvégig. A fiatalság fesztelen vigság- ban járta a tánczot a czigány- és a katona­banda felváltott játékára és a késő reggeli órákban is csak a mamák meg papák több­szöri sürgetésére kezdett oszladozni. A mu­latság sikere érdekében kifejtett munkásság­ból különösen Kubanek Venczel, Avar László, Bauer János, Kuncze Ödön, Princz István, és Fleischer Sándor vették ki bőven részüket s a vállvetett buzgalomnak eredménye az a tekintélyes összeg, amelylyel a temetkezési egylet pénztára gyarapodik. Jelen voltak: Asszonyok: Klecker Alajosné, Gábor Mihályné, Reichenstein Mihályné, Behringer Istvánné, Rohrbeck Józsefné, Kuncze Ödönné, vánné, Türkössy Pálné, Közer Emilné, Lin- czenczpolcz Mátyásné, Gieg’.er Józsefné, Bähr Pfeifer Istvánné, Muzslai Ferenczné, Elek Ist- Gusztávné, Cseh Ferenczné, Avar Lászlóné, Wischner Ferenczné, Schödl Istvánné, Mrazek Károlyné, Wagenhofer Istvánné, Printz Ist­vánné, Schlosser Istvánné, Plech Antalné, Parték Andrásné, Neuhauser Ferenczné, Witt- mann Józsefné, Stóhl Ignáczné, Kákonyi Ká­rolyné, GerstI Ferenczné, *Czurbusch Berta- lanné, Hajós Károlyné, Mándy Károlyné, Ma­yer Ferenczné, Bem Rezsőné, Weber Jánosné, Venyige Ferenczné, Rosner Andrásné, Paulini Ferenczné, Rutényi Kálmánné, Lángy Lé- nárdné, Német Józsefné, Nagelbach Jánosné, Horváth Istvánné, Almássy Józsefné, Graf Jánosné, Horváth Józsefné, Forgács Antalné, Menetti Istvánné, Suppán Józsefné. Leányok: Gábor Tériké, Kuncze Giziké, Csonka Juliska, Berecz Vera, Türkössy Hed­vig, Linzenpolcz Rózsika, Giegler Róza, Nagy Teréz, Knöpfler Janka, Leschbach Gizella, Löwy Rózsika, Csech Annuska, Klekker Ró­zsika, Sterk Zsófi, Ncrád Gizella, Pollák Jo­lán, Schweitzer Mariska, Mrazek Lenke, Já- nusz Emma, Blöch Hildegárd és Ilonka, Witt- mann Margit, Kákonyi Annus és Mariska, GerstI Ilonka és Lujza, Czirbusz Janka, Szabó Sárika, Mayer Margit, Brambora Tilda, Hard- wig Emmuska, Töpfler Annuska, Csányi Ka- ticza, Praksz! Hedvig, Buu Juliska, Nagelbach Matild és Lenke, Horváth Giziké, Knotz Olga, Ruparics Emilia, Hang Margit, Almássy Ró­zsika, Graf Ilonka, Horváth Etelka, Edelbacher Mariska, Lininszky Irmuska, Zupán Irmuska és Annuska, Sági Annuska. A sör is az imádság. Az Alkoholizmus cimü lap, amely az alkoholizmus elleni moz­galmat szolgálja, legutóbbi számában mély fáj­dalommal említi föl, hogy a sok minden al­koholellenes egyesület dacára is, óriási módon emelkedik nálunk a sörfogyasztás. Elmondja, hogy amig 1905—1905-iki esztendőben a ma­gyar sörgyárak csak 1,688.466 hektoliter sört gyártottak, addig az elmúlt évben már majdnem 3 millió hektolitert termeltek. így tehát nyolcz esztendő alatt, amelyre az antialkoholista egye­sület erősebb működése esik, 85 százalékkal emelkedett a magyarországi sörgyártás. Ami­kor pedig ezt az eredményt szomorúan és meg- illetődve veszi tudomásul, híveit arra szólítja föl, hogy a harcot rendületlenül tovább foly­tassák, végleg kiszorítva minden szeszes italt az országból. Hogy a tisztelt harczosok meny­nyiben. felelnek meg ennek a lelkes fölhivásnak, azt persze nem lehet tudni, de attól félünk, hogy újabb nyolcz esztendő múlva már hat millió hektoliter sört gyártanak, amit azután a ma­gyarok meg is isznak. Szólván pedig minderről, ide jegyezhetjük, hogy az alkohol elleni küzde­lemben kiváló szerepet játszó kékkeresztesek en­nek a hónapnak első hetét imahétnek avatták és ennek folytán igen sok imádságot küldtek az egek urához. A kimutatás szerint a derék és buzgó kékkeresztesek imádkoztak a szamaritá­nus irgalomért a züllött iszákosok iránt, a bu­dapesti menedékhelyért, Izraelért, főleg a zsidó koesmárosokért, a hatóság fölvilágosodásáért, az alkoholizmus néprontó veszedelme tekintetében, a kocsmák apadásáért, az absztinenczia terje­déséért, az alkoholellenes propagandáért, egye­sületek gyarapodásáért, anyagi segélyforrásokért és a korcsmák vasárnapi bezárásáért. Amint te­hát mindebből kitűnik, a kékkeresztesek erős munkát végeztek. Bármilyen szorgalmat is fej­tettek ki azonban, »Az Alkoholizmus« czimü lap, amely az imádság hatásában nem igen bízik, a következőket mondja róluk: »Nem helytelení­tünk semmiféle eszközt, amely alkalmas az abszti­nenczia ügyét előre vinni. Azonban véleményünk szerint hiába imádkoznak a zsidó korcsmáro- sokért és a korcsmák vasárnapi bezárásáért, ha nem dolgozunk, ha nem világosítjuk fel ember- 1 társainkat és ha nem szervezzük őket minden követelésünk kivívására. Harcz és küzdelem nél­kül nincs eredmény.« i R kávé hatása az egészségre. * A kávé hatásának tanulmányozásával már régóta és sokat foglalkozik az orvosi tu- : domány s közben igen sok érdekes ta- ! pasztalatokra tettek szert az egyes megfi- I gyelők. Legújabban a würzburgi egyetem közegészségtani tanszékének tudós profesz- szora, Lehmann, újra vizsgálata tárgyává tette e fontos problémát s mindenek előtt azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a kávéban levő anyag károsan avagy nasznosan hathat? Erre vonatkozólag az az általá­nos felfogás, hogy a kávénak koffein tar­talma lehet csak káros vagy hasznos hatá­sú. Vannak azonban olyanok is, akik a ká­vé fölötte izgató hatást kifejtő alkatrészé­nek valami eddig még ismeretlen és meg nem határozott zamatagyagot tartanak. E kérdés eldöntése céljából Lehmann több kísérleti egyénnel különféle kávéforrázato- kat itatott meg, aminek koffein tartalma annál változatosabb volt, mert a forrázatok különféle koffeintartalmú s egészen koffein­mentes kávéból is készültek. Lehmann kísérletei közben megfigyelte a forrázatok hatását a lélegzésre, szívműködésre, a gyo­mor emésztésére, továbbá a fizikai maga­tartására és az álomra illetve az alvásra nézve is. A kísérletre szolgáló 15 egyénnél azon­ban sohasem észlelt érverésgyorsulást; ellenben 8 esetben épen az érverés lassúb­bodását tapasztalta. Érdekes, hogy ezt a megfigyelést épen annál az egyénnél tapasz­talta, aki a koffeinből a legnagyobb mennyi­séget fogyasztotta el. Tizenöt eset közül tizenkettőnél a gyomorra is hatott a koffin. Két esetben ugyanis fájdalmas gyomor­égés, sok esetben pedig némi lázas jelle­gű meleg és nyomás érzete, továbbá fel­tűnően kevés remegés is mutatkozott, melyhez a figyelem összpontosításának megnehezülése társult. Lehmann azután ugyanazokkal az egyé­nekkel, akik az erős koffeintartalmú kávét megitták, kísérleteket végzett teljesen ko­ffeinmentes kávéval is. A kísérletéhez a „Hag“ néven forgalomba kerülő kávét használta, melynek koffeintartalmát egé­szen 0.10 százalékra csökkentette. Ez a kávé tehát nem teljesen koffeinmentes, ha­nem csak koffeinban nagy szegény kávé volt. A kísérleti egyének túlnyomó szá­mánál pedig azt állapította meg, hogy az ilyen kávé még a legnagyobb adagokban is, nevezetesen még a 100 gramm kávéból készült forrázat sem okozott kellemetlen mellékhatásokat. A lélegzés, érverés, alvás — teljesen normális maradt még abban az esetben is, araikor olyan nagy adagokat ittak meg, amilyenek a rendes mindennapi életben ritkán, vagy sohasem fordulnak elő. A rendes és nagy koffeintartalmú kávé veseizgató hatást a koffeintói men­tes, illetve koffeinban szegény kávék élve­vezése mellett egyáltalában nem tapasztal­ták — s Lehmann tüzetes vizsgálatai és megfigyelései szerint az egészséges em­berek többségnél a szokásos kávé élve­zete az emésztésre sincs semmiféle káros hatással. Lehmann ezenkívül még egy rendkívül

Next

/
Oldalképek
Tartalom