Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1914-08-05 / 15. szám

o V END ÉG LÖSÖK LAIM A 1913. augusztus 5. Szimon István BUDAPEST, V. Akadémia-utcza 7. szám. ........ Cs emege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. Detail üzletek: Budapest több pontjain. Kérjen árjegyzéket. ........... TELEFON 29—60. !:2E3CHESnaaE;=!XailBBBBSEaaBaBDBBBBBBBBBnnBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB ■BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB Konyhakertészétünk fejlesztése. Glück Frigyes s'ékesfővárosi töriényha ósági bizottsági tag, ipartársulatunk elnöke, már több Ízben felszó alt a főváros környékén létesítendő, j ezideig a bolgárok által kultivált konyhaker­tészet nagyobbmérvü kiterjesztése érdeksben. j Örömmel értesülünk, hogy a vá:osgazdasági ügy­észié y, melynek élén dr. Márkus Jenő ta­nácsnokunk áll, nagy buzgalommal azon fára- j dozik, hogy a fővárosnak egy tökéletes kert- ! gazdasága legyen. Ebben az ügyben, valamint j más, az iparunkat közvetlenül érintő közérdekű i ügyekben Márkus Jenő dr. tanácsnok ur »Ä Nap« munkatársának a jövő munkaév pro- grammját a következőkben ismertette: A vezetésem alatt lévő ügyosztály munkás­ságának gerineze az idén is a főváros fürdő- politikájának tóvá bt fejlesztése lesz. Nagy fába vágtuk a le szét, midőn e'haíározLk, hegy Buda- pe tét f rdővilágvárossá tesszük, de hála Isten­nek, a kezdet sike:e a legszebb jövővel biztat. A Széchényi-fürdő népgőzfürdőjének látogatott- ; sága minden várakozásunkat felülmú lja. Nem is j mertük remélni, hogy ilyen forgelua lesz. Való­ságos népvándorlás van ott reggeltől estig és ez aria késztet bennünket, hogy a népfüldőket kibővitsük. Már készen is vagyok a javas’attal, mely szerint a fürdő udvarán uj öltöző- és pihenőhelyeket álltánk fel. A kiadás csekélység, a munka pedig nem fogja zavarni a fürdő üze­mét. A Széchenyi-fürdővel kapcsolatban terve­zett százhúsz szobás szálló építkezése a mai fővárosi pavilion mögö t már az ősszel megkez­dődik. A pavilion egyelő e megmarad, mihelyst azonban az uj hotel felépül, le fogjuk bontani, mert a szállóban kávéház és étterem is lesz. Az uj fogadót üvegezett, széles és magas, délszaki növényekkel barát­ságossá tett hosszú folyosó fogja összekötni a fürdővel. Ezzel az ar­tézi ivókúra téli használata is meg lesz oldva. A szálló kétmillió hétszáz­ezer koronába kerül. Ezt a preliminált összeget, valamint az összes építési terveket is már jóváhagyta a belügyminiszter és az épít­kezés megkezdésének semmi akadálya sincs többé. A fürdő másik oldalán nagy uszodát építünk, mellyel a főváros VI. és VII. kerületének ér­dekeit elégítjük ki. Mindezen újítások számí­tásaink szerint pénzügyileg is előnyösek lesz­nek a fővárosra. A Sáros-fürdő építkezésével hatalmas léptek­kel haladunk előre s már ott tartunk, hogy az installácz.ós munkákra is árlejtést hirdethe­tünk. Az árlejtés határideje szeptember tizen­ötödike s igy módunkban lesz a munkálato­kat már a tél beállta előtt megkezdeni. A Sáros- fürdő százhetvennyolez szobás szál­lodájával legkésőbb 1916 tavaszán m e g n y il i k. A főváros harmadik fürdője a Rudas-fürdő. Ennek a tervei is készen van­nak, azonban a megvalósítással, vé­leménye szerint, várni kell. A jelen szomorú gazdasági helyzet, szűkös pénzviszonyok nem biztatnak azzal, hogy a felépítéshez szükséges milliók rendelkezésünkre álljanak. De ha még volna is e czélra pénzünk, akkor sem tarta- j nám helyesnek és czélszerünek az építkezést, mert előbb tiszta képet kell nyernünk arról, hogy miként prosperál a Széchenyi- és Gellért- fürdő. Mir.elyest a Sáros-fürdőt üzembe helyez­zük, nyomban megkezdjük a Rudas tatarozását, a műemlék-számba menő török fürdő érintetlenül- hagyásával. A renoválás ezután tizenöt-húsz évig is fölöslegessé teszi az újjáépítést. A lágymányosi zárt Dunaágban lé­tesítendő strand-fürdő tervei már majdnem teljesen készen vannak s J remélem, hogy a jövő nyárra meg is nyílik ez a nélkülözhetetlen intézmény. A tervek készí­tésénél a szegényebb osztály érdeke lebegett szemeim előtt s ez az igen olcsó dijakban ki­fejezésre is jut. A nyilvános órák amellett, hogy nélkülözhe­tetlenek, nagyban hozzájárulnak az utcza di- szi.éséhez. Eddig tizenkilenczet állítottunk fel, a jövő évben számukat újabb huszonkettővel gya­rapítjuk. Az Allatkert már teljesen megerősö­dött vállalkozásunk, mely biztosan halad a nagy­szerű fejlődés utján. Tervezem és meg is való­sítom a múlt télen szűknek bizonyult j é g- pálya és ródlipálya megnagyobbi- t á s á t. A szikla belsejében levő moziteremben tanulók számára természetrajzi ismeretterjesztő előadásokat fegunk tartani. A Szemere Mik­lóstól vásárolt háromszázötven hold s z e n 11 ő r i n c z i birtokunkból csak száz holdat fog igénybe venni a szeméttelep, az igy fenmaradó száz­ötven holdon konyhakertésze t e t rendezünk be. Az előleges talajjavitási mun­kálatok máds folynak és két éven belül egy tö­kéletes keiti gazdaság lesz ott, mely mintagazda­ságul is fog szolgálni. Már márczius óta áru­sítjuk a főváros konyhakertészetének termékeit és mondhatom, hogy fé­nyes eredménnyel. Elértük ezzel azt is, hogy a tőlünk eltávozott bolgároknak hiányát sem érezzük és ha majd a szentlőrinczi telep is elkészül, akkor teljesen fölöslegessé válnak. Csinos, a forgalmat sohasem zavaió, a szem­nek is kellemes áru bódékat tervezek a forgalmasabb útvonalokra, melyeknek falát hirdetésekre használjuk fel. Négyet próba- j képpen már az ősszel felállítunk és bizton hi­szem, hogy nálunk is be fog ez válni, mint ahogy Berlinben, Párisban bevált. Az ügyosztály még igen sok terven dolgozik, ezek azonban még csak embrionális állapot­ban vannak s éppen ezért korainak találom, hogy ezekre is kiterjeszkedjem. Majd ha tel­jesen készen leszünk e tervekkel, készséggel szolgálok velük a nagy nyilvánosságnak. Az ásványvíz csomagolása. A belügymi­niszter körrendeletben értesítette az ösz- szes törvényhatóságokat és igy a fővárost is, hogy a jövőben az ásványvíz csoma­golásánál nem tartja szükségesnek, hogy j minden egyes ásványvizes üveget ónku- ! pakkal lássanak el. Megengedi, hogy az ásvácyvizet egyszerűen ledugaszolva, ku- j •<$ak nélkül hozzák forgalomba. R régi „Szikszay“ nagyvendéglő lebontása. Most, hogy a Nemzeti Színházat lebontják, ér­dekes czikke’yt közölt a »Budapesti Hi lap« elő­kelő laptársunk Szikszay bátyánk volt világhírű vendéglőjéről. A czikkolyt, melyből kartársaink sok szép dolgot megtudhatnak a mi jóságos, derék Szikszay bátyánkiól, mi is egész terje­delmében közöljük: A régi nemzeti Sz nház sárga épületének agó­niája vége felé közeledik. Régebben zárták be a s:inházat, azután lassankint kiköltöztek a bér­ház épületének lakói. A vég közeledtét legjobban hirdeti a régi S z i k s z a y (legutóbb Ehm- féle) vendéglő redőinek örökre történt lehúzása, firma-tábláinak eltávolítása. Az épület lebontását kis idővel elhalasztották ugyan, a Szikszay azonban nem nyílik meg többé. Szikszay. Van-e ki e nevet nem ismeri? Fogalom volt ez széles Magyaroiszágon, sőt azt mondják, volt idő, mikor a külföldi ember Magyarországból csak Tisza Kálmán és Szikszay nevét ismerte. Mondanunk sem kell, hogy a Szikszay néven ismerték azt a nagyven- déglőt, mely a Nemzeti Színház bérházának sa­rokhelyiségeit foglalta el. Különösen azonban a vidékiek keresték meg nagy szei etettek Külön­ben is annyira a város szívében volt és annyira beleesett a vidéki ember útjaiba, hogy szinte el sem lehetett kerülni. Talán nincs az ország­ban ember, aki valamikor nem étkezett volna vagy nem sörözött volna a Szikszayban. Ha vidéki ember hazaért, családja körében okvetle­nül elmondotta, hogy a Szikszayban ebédelt vagy vacsorázott. A vidéki gyeimek Budapest legnagyobb nevezetességeivel mindig együtt hal­lotta emlegetni a Szikszay nevet. A vidéki ember ismerősének dehogy adhatott volna más­hol találkozót, mint a Szikszayban. Most, mikor a Rákcczi-ut sarkáról végképpen eltűnik a hires Szikszay, nem lesz érdek­telen, ha ennek a nevezetes helynek történeté­ből egyet-mást elmondunk. Szikszay Ferencz debreczeni születésű fiú, a ezukrászmesterséget tanulta meg. A régi hires Fiohner-féle Nádor-utczai szálló konyhájába ke­rült ezukrásznak. Frobner megvette a budafoki sörgyárat, amelynek vendéglője is volt és föl­szólította Szikszayt: nem vclna-e kedve vendég­lősnek lenni? Ebben az esetben azonban hama­rosan meg kell nősülnie. Szikszay szívesen vállal­kozott az uj pályára és kijelentette, hogy tizen­négy nap alatt a házasság megtörténik. Ez annál könnyebben men", me.t már akkor vonza­lommal volt S c h 1 e i n z jónevü budapesti ven­déglős leánya iránt. Frohner sörfőző-legénye min­dig megsavanyitotta a sört, ezért a gyár tönkre­ment, Szikszaynak pedig ott kellett hagyni a vendéglőt. Ekkor a Nemzeti Múzeummal szem­ben nyitott vendéglőt. Feleségének kitűnő sza- kácsmüvészete, Szikszaynak pedig a jó bora és lekötelező figyelmessége csakhamar virágzó üzletet terem­tett. Rendes napi vendég volt itt Szigligeti Ede. Az üzletnek érdekességet adott az is, hogy Mint asztali Szent Margitszigeti üditőviz A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. ^■­Telefon utján adott rendelések egész nap felvétetnek. Minden jobb füszerüzletbenés vendéglőben kapható. viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. A Budapest Szent-Margitszigeti üdítő és gyógyvíz kezölősége. Bpest,Teréz-körut 22. Telefon 36—52.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom