Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1914-08-05 / 15. szám

1913. augusztus 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 BORHEGY! borkereskedő Budapest, V., Gize!la-tér 4. (Saját ház) Pinczék: Budafokon és V. ke­rület, Gizella-tér 4.. szám alatt. Ajánlja a legjobb: franczia és magyar pezsgőket, cognacot és likőrö­ket gyári árakon. Belföldi borait <iz első birneves borterráelőkto a legjutányosabb áron szolgáltatja. — Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnck itt tanyáztak az élczlapok állandó alakjai: C s i k y és P a t a y, véresszáju ellenzéki képviselők. Ä Nemzeti Színház mostani bérházának helyén egy kis emeletes ház állott, melyet 1874-ben bontottak le. Szigligeti Ede azzal a tervvel lépett Szikszay elé, hogy bérelje ki az uj épü­let sarokhelyiségét. Szikszay, szegény em­ber létére is, nekiment a merész vállalkozás­nak. Akkor már jó neve volt, szívesen kínáltak neki korlátlan hitelt, már csak azért is, hogy legyen végre Budapest szivében egy nagy, euró­pai színvonalon álló étterem. Szikszay az üz­letet 1875-ben nyolczvanezer forint költséggel rendezte be, ami akkor szédületes összeg volt. A helyiségeket Scholtz Róbert udvari festő éke­sítette föl. Ä kínai ezüst tizennégyezer forintba került. Szikszay hatezer tányért rendelt a mennyi talán valamennyi budapesti vendéglősnek sem volt együttvéve. Ä vendéglő megnyitása nagy eseményszámba ment. Az asztalokat egyszerre ellepték a Nemzeti Színház művészei, az irodalom és művészet jelesei. A szomszédban volt az országháza. Ezért a képviselőknek útjában levő vendéglő sokszor valóságos fiók-parlament volt. Egyszerre ötven-hatvan képviselő is vitázott a fehér asztalnál és készítette elő az országgyűlés fon óbb eseményeit. A vendéglőnek majdnem min­dennapos vendégei voltak: Jókai Mór, Szig­ligeti Ede, Szigeti József, Tamási Imre, Nagy Imre, E n d r ő d i Sándor, Izsó Alajos, Huszár Kálmán, Törzs Kálmán, V i s y Imre, Thibád Antal, Baross Gábor, Darányi Ignácz, Lukács Béla, Láng Lajos, W 1 a s - s i c s Gyula, de meg ki tudja elősorolni mind­azokat, akik nem csak üdülésre jöttek ide, hanem nagy nemzeti ügyek megvitatása végett tűztek ide találkozót. A helyiség Muzeum-körutra néző ré­szének végét egy farekeszték választotta el. A kisebb helyet mostanig is képviselők kistermé­nek nevezte az étterem személyzete. Nagyon kedves hely volt a »Rundó«, a sarkon levő köralaku terem, amelyből különösen a vidéki ember mohón nézte a kereszteződő főutak nyüzsgő forgatagát. A Rundóban két terrakotta szobor a fején virágos kosarat tartott. Talán nincs a világnak olyan hires szobra, amelyet annyian megnéztek volna, mint e két nőszobrot. A helyiségnek Rákóczi-uti frontját piros terí­téknek nevezték, melyben az egyszerűbb igényű emberek ugyanazokat az ételeket tiz krajcárral olcsóbban kapták. Szikszay idejében az első eme­leten még egy nagy terem és két külön szoba állt a vendégek rendelkezésére. Ezek egyikét K o x, a másikát pedig B o x-szobának nevezték Újházi és Vízvári híres szerepeiről. A vendéglőnek kitűnő forgalma volt. Ha or­szágos bankettet kellett rendezni, más ven­déglős szóba sem jöhetett, mint a Szikszay, amelynek eredeti, ízletes magyar ételei szinte világhírűek voltak. Rákosi Viktor, a milléniumi kiál itás alkal­mával, a nálunk járt franczia újságírók tisz­teletére rendezett egy különleges magyar ebé­det. A franczia lapok révén hire is járt en­nek a föld sok részében. Szikszay Ferencz ugyanis azt mondja, hogy jó a magyar konyha, csak tudni ikell vele bánni. Egy alkalommal megboldogult Erzsébet ki­rályné fivére: Lajos Tódor kíséretével együtt jelent meg az étteremben és magyar ebédet j rendelt. A fenség magához hivatta Szikszayt és elismerését igy nyilvánította: Engem lebe­széltek a magyar kosztról, de mondhatom ön­nek, hogy ezt megeheti a király is. Más alka­lommal B i s m a r k fia ebédelt az eme e i külön helyiségben. Az 1885-ben tartott kiállítás alatt L e s s e p s világhírű mérnök kereste meg az éttermet. Az étterem föntartása 74 tagú személyzettel járt. A vendéglőnek mindig szolid, polgári szí­nezete volt. Szikszay féltőn őrködött üzletének jónevére. Lebilincselő fellépésével mindig elejét vette a duhaj mulatozásoknak, a vagyont pusz­tító pezsgőzéseknek. Érdekes, hogy még cigány- zenekart sem eresztett a vendéglőjébe. Ennek okát azonban úgy magyarázta, nem akarja hallani a czigányok olyan dicsekedését, hogy nem Szik- szayért, hanem a zene miatt keresik az étter­met. Magyarország vidékein egyszeire csak a sze­gényedés pusztított, amit Szikszay is erősen meg- érzett. A magyar ur ritkábban jött föl Buda­pestre, aki feljött is: takarékosabban költeke­zett. A minisztérium Szikszay tízezer forintos bérét ötezer forinttal emelte egyszerre. A mlllé- niumi kiállítás előtt pedig ráirt, hogy renovál- tassa a helyiségeket, mert a Nemzeti Színház épületének méltóan kell fogadni az idegeneket. Szikszay ekkor harminczkétezer forintot költött az átalakításra és a legutóbbi időig meglévő stukkó-munkákra. Ö fizette ekkor Budapesten a legnagyobb bért. Ezenkívül is rengeteg kiadás­sal dolgozott. A kiállítás nagy fiaskóval vég­ződött, Szikszaynak sem lett meg a remélt for­galma. Csődbe került a jónevü üzlet. Jószivu hitelezőivel azonban emberségesen kiegyezett, őket néhány év alatt kifizette, úgy, hogy neve szeplőtlen maradt. A kiállítás eredménytelensége végleg elvette kedvét a népszerű üzletétől. Ezért 1898-ban 25.000 forintéit eladta azt a válla­latot, amelybe 120.001“ forintot fektetett bele. A vevő a Részvény Serfőző volt, amely az üz­letet Éhm Jánosnak adta el. A Szikszay-nevet azonban többé nem lehetett az üzletről elvá­lasztani. Szikszay maradt ez a függöny legör- dültéig: a vasredők végleges lehúzásáig. Szikszay két évi pihenés után a Vámház- körúton nyitott egy kisebb vendéglőt, a Kis- Szikszayt. itt is hü maradt a régi tábor a jó, öreg vendéglőshöz. Most, mikor a Szikszayt a Nemzeti Szín­ház épületében örökre becsukták, meglátogattuk az ismert nevű öreg urat csendes otthonában. A falat tehetséges művész fiának: Ferencznek hangulatos festményei diszilik. Öngyilkos lett ez a gyermeke, amiként ilyen tragikus véget ért Elemér fia is, a földművelésügyi minisztérium előkelő tisztviselője. Arczképeik között ott van Szikszayné arczképe is. A derék asszony halála is közel esett gyermekei gyászos végéhez. Az öreg urat lakásában bizony szivet mar­koló emlékek környezik. Mikor megkérdeztük tőle, hogy miként emlékszik vissza régi, hires üzleté­nek bezárására, ezt mondta: — Nem is akarom látni, hogyan pusztítják azt az üzletet, amelyet én tettem híressé, hogyan bontják azt az erős épületet, amely még most is beillenék egy várnak. Ha rágondolok: köny- nyezek...« S. J. R forralt és a nyers tejről. Az újabb vizsgálatokból, főleg pedig Schup- pan kutatásaiból kitűnt, hogy a közönséges tej minden köbezentiméterjében 5—6 órával a fejés után, körülbelül egy millió eleven csira van. A tejben előforduló mikroorganizmusok emez óriás száma egész rendes tünet, amely minden minden tejnél feltalálható. Am az is megállapit- tatott, hogy a fejős tehenek okszerű és a mo­dern hygienia elvei szerint szigorúbban szabá­lyozott takarmányozásával, valamint a kifejt tej további helyes és hygienikus kezelésével a tej­ben levő mikroorganizmusok nagy száma teteme­sen csökkenthető. A fejés pillanatában ugyanis — ez tudományosan és abszolúte biztossággal megállapított tény —.a tejben még nincs semmi­féle baktérium, föltéve természetesen, hogy sem a tehén, sem a tőgye nem beteg, jóllehet még ez esetben is csak kiviilről inficiálódhatik b frissen fejt tej. Ha azonban a fejés után már bejutottak a tejbe a baktériumok, akár a beteg tőgyről, akár más egyéb utón és móda,á, a tej­ben jó tenyészhelyet találva, rendkívül gyorsan elszaporodnak, főleg akkor, ha a tej hőmér- séke is Ínyükre van és kedvező az elszaporo­dásukra. Éppen ezért a tej hőmérsékletére nagy ügyeletet és gondot kell fordítani, mert ez a kulcsa és nyitja annak, hogy a tejbe jutott baktériumok elszaporodását és számuk megnöve­kedését megakadályozhassuk. Az erős, a null- fokot megközelítő lehűtésnek ugyanis éppen az a hatása van, mint a 65—70 C fokra való fölhevitésnek, vagy az úgynevezett Pasteur-özés- nek. Az alacsony hőfok- ugyanis nagy mérték­ben gátolja a baktériumok fejlődését, ám a csi­rákat azonban nem öli meg, mert ha ez a czélunk, akkor a tejet a 100 C fokon felül kell forralnunk. Ezt azonban nem tehetjük, mert a magas hőfokon forralás a tej legbecsesebb i tulajdonságait rontja meg s oly vegyi változást idéz benne elő, aminek folytán tápértéke csök­ken. Ez okból újabban finom szűrőket hasz­nálnak s a tejet két-háromszor is átszűrik s azután lehető mélyen lehűtik. A szűrés a tejet nem változtatja meg, zsirtaratalma is azonos marad s a szűrt tejből ép oly jó tejszín és vaj készíthető, mintha azt nem szűrtük volna. ELNÖK: IINDISCH-GRAETZ LAJOS HERCZEG. Gyógyaszu, szamorodni és asztali bo­rai felülmúlhatatlanok. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra ingyen küld. Központi iroda : Budapest, VI. kér., Teréz-körut 25. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom