Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1914-07-05 / 13. szám
XXX-ik évfolyam. 13. szám. Budapest, 1914. julius 5 . A HAZAI SZÁLLODÁSOK. VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. i Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Előfizetési ár : , Epész évre. . . 12 kor. Félévre ...............6 kor. IHÁSZ GYÖRGY. Há romnegyed évre 9 „ Negyedre . . . 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., kerület, Verpeléti-ut 5. szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Szesz»monopolium. Világszerte fokozódnak az emberiség szükségletei s igy elmaradha- j tatlanul emelkedik az államok költségvetése is, úgy, hogy a közterhek minden országban elviselhetetlenekké kezdenek válni, különösen nálunk, a hol a vámközösség, a nemzet összes anyagi forrásait kihasználja. A nép keresetforrásai korlátoltak, mert a nagyobb vállalkozásokat s a termények jobb értékesitését mesterségesen megakadályozza Ausztria. Ehhez járul még, hogy törvényeink a vállalkozás, a szabad munkálkodásnak gátat vetnek, holott ezt oly akadálytalanná kellene tenni, mint ez például Amerikában van. Nálunk a vállalkozásnál, a szabad munkálkodást megkötő, sok költséggel járó engedélyek, rendőri beavatkozások, iskolai vaskalaposságok lehetetlenné teszik azt. hogy teszem, az ügyvéd, ha úgy tapasztalja, hogy a pályáján nem boldogulhat, más foglalkozásra térjen, csupán vendéglős lehet minden ember, ki a saját pályáján boldogulni nem tud, vagy nem akar. Itt a megszorult ember nem teheti meg azt, amit Londonban vagy az Egyesült államokban meglehet tenni, hogy kiáll az utczára muzsikálni vagy énekelni, újságot árulni, terhet hordani, mert mindehhez előbb költséges, még pedig rendőri zaklatással megterhelt engedély kell. Már pedig a megszorult embernek nincs pénze, tehát nálunk, a ki ilyen szomorú helyzetbe sodródik, kénytelen koldulni, lopni, vagy éhen halni. Az állam és a társadalom mindenek előtt való érdeke tehát, hogy a munka szabadsága és lehetősége alig korlátoztassék, mert csak igy válhatik elviselhetővé a proletariátus helyzete. Már pedig nálunk a prole- táriátus rohamosan szaporodik, úgy, hogy ma-holnap ebben a szép országban csak proletár, vagyontalan, vagyis a keresetéből napról-napra tengődő nép fog lézengeni. A munka szabadsága tehát a magyar nép fennmaradásának cardinális biziositéka. Ha ezt megadjuk s még valami erkölcsi biztosítékról is gondoskodunk, úgy a magyar nép megküzd a nyomorral is, valamint meg- küzdött a tatárjárással s az osztrák jóakarattal. Ám mindez csak a nép nyomorát enyhíti, de nem az államkincstár Ínségét. Mentői jobban nyomorog a nép, annál bőségesebben kell osztania az államkincstárnak az aranyat. Igen ám, de honnan, ha a népből már több nem remélhető? Minden kertelés nélkül mutatunk rá egy csaknem kimerithetlen aranybányára, a szesz-monopoliiimára. Oroszországnak évenként száz milliót meghaladó tiszta haszna van ebből, tehát nálunk is oly haszon özön- lenék ebből az államkincstárba, hogy a népterheinek emelése nélkül megfelelhetne az állam egyre súlyosabbá váló feladatainak úgy katonai, mint közművelődési téren. Ezt a jövedelmi forrást kihasználni még a következő erkölcsi indokok is parancsolják : 1. Az állam korlátolhatja a szesz- árusitás idejét s igy a fogyasztásra mérséklőleg hathat. 2. Véget vethet a szesznek mérges anyagokkal való keverésének. 3. Keresetet adhat rokkant katonáknak és özvegyeknek s igy sok elszegényedett családnak módot adhat a visszavagyonodásra. 4. Leszállíthatja a legmesszebb ha" tárig a boradót, hogy a bor olcsóvá légvén s a magyarság igy visszatérhessen lelkesítő nemes italához. Azt hisszük, ennyi is elég arra, hogy a pénzügyminiszter úr s az államügyek intézői elhatározzák a szeszmonopolium behozatalát, a mit lapunk már évtizedek óta s annyiszor ajánlott, mert ez egyszersmind segíteni fog a vendéglősipar sanyarú helyzetén is. Mi bízunk a jelenlegi hazafias kormány jóakaratában, s hisszük, hogy szerény ajánlatunkat megszívleli. Ihász György. hz uj sörgyár megnyitása. Őszinte örömmel, tiszta szívből üdvözöljük az uj sörgyárat, mely Kőbányán, a régi sörfőződékkel együtt van hivatva a silány pilseni söröket hazánkból kiküszöbölni. Üdvözöljük a »Fővárosi Sörfőződe r.-t.« igazgatóságát, a részvényeseket, a sörgyár minden egyes munkását s különösen a ne- meslelkü, derék ügyvezető igazgatót, Kell Sándor régi jó ismerősünket. Isten áldása legyen megkezdett munkájukon, erősödjenek, gyarapodjanak, hogy a magyar sörgyártás terén minél nagyobb diadalt érhessenek el Sajnálatos körülmény az, hogy sehol a világon nincsen olyan lanyha és hazaíiatlan sörivó közönség, mint Budapesten és az országban, nekik mindegy, akármilyen sört tesz eléjük a pinczér, megfizetik drágán a magyargyülölő csehek komisz, kesernyés italát, a pilsenit. Ha hozzávesszük, hogy ezen cseh gyárak a legmesszebbmenő cselfogásokkal és lekenyerezésekkel, nagy hitelnyújtásokkal, sörkimérö ajándék-pultokkal, rek- lám-czimen pénzalamizsnákkal hódítják el amúgy is ingatag vendéglőseink egy részét, akkor igaz szívből kell örvendenünk minden olyan hatalmas faktor létrejövetelének, mint a kőbányai uj sörgyár. Elég volna a pilseni m Schätz József Telefon 57-22. : sörnagykereskedö : Telefon 57-22. Budapest, Vili., Práter-u. 47 Károly István főherceg angol Porter sörének főraktára. Dreher Antal sörfőzdéi részvény-társaság főelárusitója. Az „Első Magyar Részvény Serfőzde“ főelárusitója. Jos.SedlmayrBierbrauereizum Franziskaner-Keller A.-G müncheni nagy sörfőzde magyarországi képviselője. Ajánlja cégét a tisztelt vendéglős és kávés urak figyelmébe
