Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1914-07-05 / 13. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LÄPJfl 1914. julius 5 Szimon István BUDAPEST, V., AKADÉMIA-UTCZA 7. szám. Csemege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. Detail üzletek: Budapest több pontján. Kérjen árjegyzéket! TELEFON 29—60 sör kimérésére a vigadó-téri Pilseni Sörház | és a »Metropol«-szálló étterme, ezelőtt is | csak ezen a két helyen volt kapható a pilseni s ma rettenetes hóditást tettek nemcsak a fővárosban, de a vidéken is. A kávéházak palaczk-söreit az idegen sörökön hamar megtollasodott, bevándorolt Peissel Pál Henrik szállítja, majdnem kivétel nélkül minden kávésnak. Ez pedig nagy baj! A kőbányai kitűnő magyar sörök védelmében ezideig úgyszólván egyedül állottunk, pedig az egész hazai sajtónak felismerni kellene a veszélyt, mint ahogy a »Magyar- ország« egyik múlt heti számában jeles köz- | gazdasági Írónk és publiczistánk, Kreut- j z e r Lipót tette, Írván a következőket: »Járok Budapest utczáin és minduntalan találkozom a vendéglők ajtaján azzal a felírással, hogy »Pilseni Sörcsarnok.« A budapesti vendéglők, nem tudom, hogy hányán, de nagyon sokan vannak, amelyek pilseni sört mérnek ki nekünk, a »pilseni ősforrás« nedűje buzog és habzik a hordóikban és ez az ősforrás szintén egyik magyarázata és oka a mi ősi szegénységünknek. Mondják, jóhiszemű emberek sokan, hogy a vámsorompót a magunk küszöbén hiába próbáljuk, nem tudjuk fölállítani. Mondják, hogy magyar posztót nem gyártunk eleget és igy külföldi posztóval kell ruházkodnunk, valameddig vámvonal nem védelmezi meg a magyar határt a barbár betörésektől és nem kényszeríti a magyar fogyasztót - ó, áldott kényszerűség! — a magyar gyártmányok fölhasználására. Mondják, és magam is tudom, hogy a textiliparunk fejletlen,— azonban gondoljunk rá a textilipar fejletlenségében is Benjamin Franklin gyönyörű j mondására, hogy inkább daróczban járjanak | honfitársai, semhogy idegen országok posz- j tóját vásárolják. Ha bennünk is meglenne a Franklin akaratereje, nagyszerű elszántsága, ! akkor meglenne a vámsorompó a házunk 1 küszöbén még itt is, még a textilszak czik- i keiben is. Az ilyen akaraterő dehogy is van meg az ország polgáraiban, csak elvétve akad egy- j egy Apáthy István, akinek a levélpapirosán j ott büszkélkedik az irás: nem veszek osztrák holmit! Az ilyen elszántság dehogy is van meg Budapest népében, amely nemcsak hogy j nyugodtan nézi a tömérdek pilseni sörcsarnokot, hanem fogyasztja is alaposan a pilseni ősf/orrás termékeit és sok nehéz aranyat ád Csehországnak azért az aranyszínű és keserű malátakivonatért. A pilseni ős four ás kell nekünk, amikor Kőbányán nem is egy sörgyárunk van, ahol kitűnő sört gyártanak, i amikor a vidéken is kiváló sörgyáraink van- J nak, a csehországi sör főz ők részvényeseit nekünk kell hizlalnunk, amikor a magyar földön is elég ősforrásunk van, amelyekből — az antialkoholisták bocsássanak meg ezért a lelkesedésért — amely ősforrásokból, mondom, gyöngyöző, pompás, elsőrangú árpalé kívánkozik a magyar polgárok asztalára. Vájjon mit szólnának a bécsiek, ha vendéglőikben minduntalan kő- | bányai sört csapolnának nekik? És a csehek miként fogadnák, ha osztrák sörrel árasztanák el a vendéglőiket? A bécsi közönség, ha'látná, hogy akad vakmerő vendéglős, aki kőbányai sörcsarnokot rendez be, messzire elkerülné a nép ellenségé t és a cseh nép, ha észrevenné, hogy 1 ausztriai sört akarnak a csehországi sörök rovására a cseh földre becsempészni: máglyákat rakna az árulók s z á niá r a. A nemzeti termelés védelme és fejlesztése legyen a jelszó, amely végigjár az országban és szólítja a csüggedöket és lelkesíti a nagy munkára felkészülőket. Kerüljék el mindeneIk messzire a pilseni ősforrásokat. A magyar munkának, a magyar gyártmányoknak a megbecsülése, a magyar ipar hatalmas kifejlődésének alapvetése az önálló vámterület berendezésével: ezek lesznek a mi ősforrásaink, Magyar- ország fejlődésének és gazdagodásának a nagyszerű ősforrásai.« Vajha ezen lelkes és igazságos sorokat megszivelné sörivó közönségünk, elsősorban pedig vendéglőseink. Ha pedig ez sem használna, akkor adóztassák meg az idegen sört mérő, a színházi vacsorákkal ártalmasán konkurráló kávésainkat ezerszeresen, akkor majd nem vásárolhatnak 5—6 év alatt 3—4 emeletes palotákat. A hortobágyi halastavak. Debrecenből jelentik: Ä Hortobágy hasznosításával kapcsolatosan tudvalévőén nagyszabású halgazdaság berendezését tervezi a földmivelésügyi minisztérium. A város jog- és pénzügyi bizottságának ülésen jelentést tettek arról, hogy a Hortobágyon létesítendő halastavak bérletére számos ajánlat érkezett, a melyek a városnak évi százezer korona jövedelmet helyeznek kilátásba. Czverdelly Ändor kultúrmérnök, aki a pusztán épített öntözőmüvek munkálatát vezeti, jelentette, hogy a 18 kilométeres tiszai csatorna készen van, melyből a halastavak táplálására 12,000.000 köbméter vizet fognak fölhasználni. Ä vizbőség biztosítottnak látszik, mert a tapasztalat szerint húsz év közül legalább tizenkét évben oly magas a Tisza tavaszi vízállása, hogy árasztással be lehet hozni a szükséges vízmennyiséget. Ä halastavak bérletére beadott ajánlatok fölött még nem döntöttek. R ribiszkéről. Kár, hogy gyümölcstermesztőink e gyümölcs termesztésére aránylag olyan kevés súlyt helyeznek, pedig nemcsak a házikertekben, hanem a nagyobb gyümölcsösökben is méltó helyet foglalna el e gyümölcs, korai érése, sokoldalú felhasználhatósága, korán beálló és ezután évenként rendes termést mutató termőképessége révén. Nálunk e gyümölcs kínálata távolról sem fedezi a keresletet, pedig gyümölcsöseinkben még sok olyan terület áll kihasználatlanul, amelyet az igénytelenebb ribiszkével nagyon gazdaságosan jövedelmeztethetne a tulajdonos. < Fokozható lenne még a mai ribiszke természetes jövedelmezősége azáltal, ha a növények kezelése, de különösen a fajták megválasztása szakszerűbben történnék. Különösen a házikertekben tartják mellékes dolognak a ribiszkével való törődést; rendesen a nagyapák ültette bokrokat, vagy ezek utódait tenyésztik továbbra is és igy természetesen a termés nem felelhet meg a kivánalmaknak, pedig az utóbbi évtizedben olyan rohamos fejlődést mutató bogyós gyümölcstermesztés a ribiszkénél is már igen jó fajtákat mutat fel. Úgy, ahogy gazdáink a többi gyümölcsnemnél is a kevés, de jó fajta termesztését tartják előnynek, úgy a ribiszke ültetésénél is ezt kellene mindenkinek szem előtt tartani. Ä csekély értékű, régi fajtákat kiselejtezve, helyettük a kipróbált nagygyümölcsü uj fajtákat kellene elültetnünk. A ribiszke aránylag kisebb értékét nagyon jól ellensúlyozza e növény igénytelenebb volta, a köztes növényül való jó felhasználhatósága, korán beálló rendes terméshozama és az, hogy rovarellenség alig bántja. Ezenkívül az eladásával se kell annyira sietnünk, mert az érett gyümölcse nem kívánja meg az azonnal való leszedést és szállítása is olcsó. Ott, ahol már más gyümölcsünk igazán csak nyomorog, ott a ribiszke még jól megtermi gyümölcsét és emellett a fagy iránt is érzéketlen. Édesebb lesz ugyan a gyümölcse a szabad, napos fekvésben, de azért fák alatt, félárnyékos helyen is, mint sok külföldi példa mutatja, haszonnal lesz termeszthető. Ily helyeken legfeljebb valamivel tovább hagyjuk a fán a gyümölcsöt, hogy annak édesebb, izesebb volta itt is kifejlődhessék. A növény erőteljes gyökérzeténél fogva még a hitványabb, valamint a vékonytermőrétegü talajon is diszlik, sőt olyan helyeken, a hol a talajvíz magasan áll, szintén jó terméseket ad. Telepítésénél fontos az, hogy olyan dús gyö- kérzetü, esetleg iskolázott növényanyagot használjunk fel, amely bőtermő tövekről vétetett. Az elültetésre való fiatal növényeket bujtás, dugványozás, feltöités utján való gyökereztetés, valamint kínai bujtással kapjuk. Főterményül való ültetése esetén ajánlatos a talajt 40—50 cm. mélyen megforgattatni, egyébként pedig még lehetőleg ősszel készített 40—50 cm. széles és mély gödröket ásunk részére. Házi kertekben a bokor-alak mellett a Ribes aureum kerek levelű változatának megfelelő maTemesvári Polgári Serfőzde R.-T. TELEFON: „József“ 6-34. Hazánk legnagyobb, teljesen átalakított, legmodernebb újberendezésü vidéki sörfőzdéje ajánlja a legjobb nyersanyagból gyártott, legfinomabb világos (dupla korona, márciusi, udvari, dupla márciusi) és barna bajor söreit. Különlegesség: a dupla maláta Corvin-sör. Budapesti főraktár:IX., Tóth Kálmán-utca8—10. ZÁNTÓI savanyúviz főraktára: PÉCZELV ANTAL kereTeduné? TFI FFftN • • 40-97.' BUDAPEST, II., K. ÍYIARGIT-KÓRUT 50-52. SZ.
