Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1913-10-20 / 20. szám
6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1913. október 20. NAGY IGNACZ ■ pinczefelszerelési czikkek üzlete ■ Budapest, VII., Károly-körut 9. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát mindennemű pinczefelszerelési czikkekben úgymint: borszivattyuk, gummicsövek, rézcsapok, palaczkdugaszoiok és kupakolók kisebb és nagyobb hollandi és asbest szűrőkészülékek, boros palaczkok, parafaguda- szok, továbbá különféle rendszerű borsajtók, szöiözuzok, erjesztő tölcsérek, faedények, permetezők raffiában stb., stb. Saját palaczkkupak gyár Nagy és Watzke = Pinggau. -■= Pezsgőharcz. Rövidke hir szállt Parisból világgá e hónap 17-én. Azt jelentette, hogy a Champagne vidékének idei termése katasztrofálisan rossz. Tavaszi fagyok, jégverés, mor- busok tönkretették a szőlőt. Megfenyegette — ha csak a sorok közt is — ez a hir a világot azzal, hogy idén nem szürcsölhetik a franczia rónák áldott, gyöngyöző nedűjét. De a jelentés nemcsak hogy általánosságban panaszkodott, hanem felhozta érvül, hogy amig normális esztendőkben négyszáz- ezer hektoliter az átlagtermés, ezidén csak húszezer termett. Bizonyos, hogy az elmúlt tavasz nem éppen kedvező időjárása, s főleg a rossz nyár sokat ronthatott a cham- pagne-i szőlőtermelésen, de azért a hir túloz, s azt engedi gyanítani, hogy komor sorai közt czélzatosság rejlik a pezsgő árának felsrófolása iránt. Rossz termésnek ugyanis azt szokás mondani, amely a reménytelt termés egy negyedét sem hozza meg. Ez az eset azonban, hála istennek, nincs meg Champagneban, mert a fagy a szőlőnek mintegy harmadát tette csak tönkre, kétharmadát le lehetett tehát szüretelni, s igy az eredmény közepesnek mondható. A franczia borkereskedők a termés szomorú eredménye mellett azt is felhozták érvül, hogy három frankot kellett fizetniük egy kilogram szőlőért. Ez az ár ugyan elég magas, de a termés katasztrofális jellegére egyáltalán nem érv, mert távolról sem a legmagasabb ár, amit eddig a champagne-i szőlő kilójáért fizetni kellett. Az elmúlt évek rossztermésü esztendőkben, két évvel és hat évvel ezelőtt, öt és hat frankra is felszökött a szőlő ára. Az idei ár ugyan a kétszerese körülbelül a jótermésü esztendők árának, de a legmagasabb árakat — mint láttuk — nem éri el. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy minőségre elsőrangú az idei termés. A Champagne-nak különben is vannak vidékei, (Ay, Cramant, Bouzy, Verzenay), a melyek termése hat frankon kel el állandóan, mert a legkiválóbb minőségű szőlőt termik az egész borvidéken. Hogy ilyen módon talán sikerült megnyugtatnunk azokat, akik estebédjüket, vagy éjjeli mulatozásukat Champagne bora nélkül el sem tudják képzelni, érdekes lesz azt is elárulni, hogyan oszlik meg a franczia pezsgő-kivitel az egyes európai országok között. Akik eddig nem tudták, meglepetten fogják olvasni, hogy az egész champagne-i bortermés háromnegyed részét — az angolok vásárolják meg. A hűvös angolok nem állnak nagy dőzsölök hírében, nagy pezsgővásárlásukat nem is ez, hanem két nagyon józan ok magyarázza. Az egyik, hogy a kanálison túl nem vetnek vámot a franczia pezsgőre, a másik, hogy az angolnak nemcsak jó ízlése, hanem pénze is van, amin megvásárolhatja a magas áru italt. A monarchiába aránylag egész jelentéktelen a franczia borkivitel. Hozzávetőleg hétszázezer üveg bort konzumál mindössze Ausztria és Magyarország együttvéve. Az elmúlt esztendőben azonban ez a szám is lényegesen leszállt, aminek nyilvánvalóak az okai. Pezsgőre nálunk igazán nem telik. Bu- felejttető szerepéből pedig nem adódik ki egy jelentékeny mennyiség, jellemző, hogy még Németország is, ahol pedig egyre növekszik a pezsgőgyártás, s ahol nagyon megszokták védeni az ország termékeit a külföldi czikkek konkurrencziájá- tól, harmadfélszer annyi franczia pezsgőt fogyaszt, mint a monarchia. Igaz, hogy a magyar pezsgő is erősen rivalizál a francziával, s van már magyar márka, amelynek évi forgalma egy millió üvegre is felrúg. Terra incognita. Melyek a mai vendéglői (köz) élelmezés hátrányai és hogyan lehetne azokon segíteni ? (Folytatás.) E körül a harcz körül természetszerűen formálódnak ki a vendéglői élelmezés első beteges tünetei. Az igazi hiba azonban másutt rejlik. És pedig: a vendéglősnek mint eladónak sem hatalmában, sem érdekében nem áll, hogy ő állapítsa meg, vagy Írja elő, hogy a vendég mint vevő, mit, mennyit és hogyan egyen vagy vegyen. Ez a vendégnek, mint vevőnek abszolút souverain joga és aki az ellenkezőjét állítja: kereskedelmi abszurdumot állít. Már most, ha figyelembe vesszük, hogy akár a vendéglői, akár a polgári konyhán véghezmenő egészséges táplálkozásnak elengedhetetlen vezérszavai éppen a »mit, mennyit és hogyan«, akkor köny- nyü lesz belátni, hogy mindaddig semilyen élelmezés, tehát a vendéglői közélelmezés sem válha- tik sem egyszerűvé, sem egészségessé, amig /naga a nagyközönség a hármas vezérszónak oénzt és egészséget, erőt és életörömet rejtő nagyfontosságától áthatva és arról meggyőződve nincsen. A nagyközönségnek ezirányu kioktatása, egyelőre több buzgalommal, mint eredménynyel már nálunk is megindult, időszerű tehát, ha mi is foglalkozni kezdünk ezzel a kérdéssel, nehogy ezirányu kívánalmak készületlenül találjanak bennünket. Majd ha valamikor általános követelmény lesz, hogy az étlapokon az ételek ára mellett fel legyen tüntetve azok súlya, a benne foglalt tápanyagok mennyisége és az egész fogás kalória-értéke: akkor természetszerűleg önmagától megszűnik az ötletes adagolásnak és még ötletesebb étkezésnek általános divatja; könnyebbé válik minden ellenőrzés és nehezebbé minden visszaélés ; egészségesebb és észszerűbb lesz a táplálkozás; egyszerűbb lesz minden üzleti kalkulatió és ezzel együtt megépül az a közös és szilárd alap is, mely a közélelmezést egy egységes, erős rendszerbe foglalja össze. Hogy ezeket az előre bocsátott meggondolásokat részleteiben is megvilágítsam és azok igazságát tudományos argumentumokkal is támogathassam, rá kell mutatnom arra az igazságra, hogy a vendéglőben étkező emberek, daczára a mai nagy husdrágaságnak, főképen és elsősorban a húsételeket favorizálják. A déli étkezésnek gerinczét mindig a hús képezi, este pedig a szerényebb középosztályba tartozó publikum — csaknem kizárólag — egy húsételt eszik és semmi mást. (Mert hiszen elő- és utóételekre nem is mindenkinek telik)» Ez a körülmény már egymaga is egészségtelenné teszi a vendéglői táplálkozást, mert az orvosi tudomány már régen és nagy határozottsággal állapította meg, hogy a túlnyomóan hússal való táplálkozás az emberi szervezetre nagyon káros, mert idővel sok kínos betegségnek, sőt korai elpusztulásnak okozójává vagy elősegitőjévé válik. Észszerűden és egészségtelen tehát ez az általános szokás és bárha majdnem közismert, hogy egy egész sereg olyan élelmiszerünk van, mely a húst az egészségre is előnyös módon helyettesítheti és a húsban levő tápanyagokat teljesen és kitünően pótolja, mégis szinte ritka- sájgszámba megy az olyan ember, aki nyilvános étteremben, néha-néha csupán főzelékből, tésztafélékből, sajtból, vajból, tojásételekből vagy gyümölcsből állítaná össze ebédjét vagy vacsoráját. (Folyt, köv.) A budapesti kávésipartársulat elnöksége. 429-1913. sz Pályázati hirdetmény. A budapesti kávéssegédek, kávéfőzők és konyhalegények segélyalapjának kamataiból a folyó évben 1150 korona áll rendelkezésre. A kamatokra az alapitó levél értelmében pályázhatnak Budapesten alkalmazásban állott vagy álló k á- véssegédek, kávéfőzők és konyhalegények, vagy ezeknek özvegyei, illetve árvái. A pályázati kérvényeket a folyó 1913. évi november hó 3. napjának délutáni 5 órájáig a kávéssegédek, kávéfőzők és konyhalegények segélyalapjára felügyelő bizodsága elnökéhez czimezve (VIII., József-körut 38.) naponta 4—6 óra között lehet benyújtani. Budapest, 1913. október 9. Az alapot kezelő bizottság nevében: Weingruber Ignácz s. k. bizottsági elnök. A légutak, emésztő és kiválasztó szervek hurutos bántalmainál legkitűnőbb hatású a málnási Siculia gyógyvíz! Fokozza az étvágyat! Megszünteti a gyomorégést. Főraktár: Brázay Kálmán czégnél, V Budapest, Vili., Baross-utcza 43. a COGNAC CZUBA-DUROZIER & CIE FRANCZIA MIAC-OVÁR PR0M0NT0R. ■■■ Alapittatott 1884. ...
